Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1909
1909. augusztus
19 fiatal lelkésztestvéreimet, kik ha jelölésüknél, választásuknál 3. az egyházközségben viszály kezdődik, inkább visszalépnek, semhogy személyük miatt szenvedjen Istenországa ott, ahol az egyházközségek a korinthusi pártállásokban fogyasztják a hitélet legnemesebb kincsét és a mindég szerény anyagi erőt. Kell, hogy e téren az egyházkerület uj alkotásokkal véget vessen a pereskedési hajlamoknak, amihez szükséges, hogy elsősorban a helyettes lelkészi intézmény rendeztessék szabályzatilag. Ami az iskoláinkban alkalmazandó tanerőket illeti, ott jobban áll a dolog, bizonyára a tanítói fizetésnek az állam által való rendezése miatt. Immár van elegendő tanerőnk, ugy hogy a nem tanképesített tanítóknak törvény elrendelte eltávolitásával bajba nem jutunk. De magokkal az iskolákkal több bajunk van. A tantermek sok helyütt nem felelnek meg a törvény minden követelményének, vagy pedig a túlzsúfoltság miatt sok helyütt uj tanítói állásokat kell szervezni. A kormány szigorúan követeli közegei által ezen ügyek rendezését. Több egyházközség nagy áldozatokkal mégis teszi ezt, de sajnos gyakran fordul elő ama eset is, hogy az atyafiak a dologgal nem törődnek, vagy pedig egyszerűen leveszik a terhet vállaikról és felekezeti iskolájukat feladják, még a hitoktatás berendezése eszközlése nélkül is, amiből uj bajok és terhek származnak. Szerintem első sorban az esperességek hivatalosak arra, hogy e tekintetben az egyház érdekét szem előtt tartván az iskolák feladásánál a dolgot könnyűvé ne tegyék. Amennyiben nálunk az elemi iskolákban a tanító kezében van majdnem kizárólag a hitoktatás, szükséges, hogy oly tanítóink legyenek, akik a vallástanítás magasztosságát szem előtt tartják és arra egyébként is képesek. Ez a czél legjobban a hitfelekezeti tanítóképezdék által volna elérhető. A Főtiszteletű Közgyűlés évek óta ezt az álláspontot foglalja el s iparkodik a törvénynek minden tekintetben megfelelő képezdét szervezni kebelében. Az első lépést ez irányban meg is tettük a mult évben. Az ügy napirendre kerül. Sajnos, hogy e téren a nehézségek nagyobbak ma, mint a múltban, kevés az anyagi erő. Isten segítsen! A missiók rendezésében a mult évben az irányban történt haladás, hogy Ipolyvecze, az uj anyaegyház lelkészt nyervén Ipolyság, mint fiókegyház odacsatoltatott s így rendes lelkészi ellátás alá került, bár a hitoktatás terén missiói jellege még fenmarad. Ujlehota közeledik azon ponthoz, hogy szervezett missiói egyházzá alakul. Érsekújvár erősödik szépen fejlődik. Pőstyén viszonyai rendezettek s nagy missiót teljesít szemben a fürdővendégekkel az által, hogy ott gyakran tartatnak istentiszteletek, amelyeknek költségei azonban nagyobb részt a 2*
