Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1902

1902. július

13 keresztyéni életre buzdítottam. Magában az anyaegyházban az ünnepélyes istentisztelet jún. 12-én volt. Ezen kis egyház áldozatkész, tevékenysége dicséretes, ügyei jó rendben vannak, vezetése jó; sajnos azonban, hogy a gyülekezet lélekszáma aggasztóan apad. Itt is az erkölcsi élet javulása nagyon is kívánatos. Cseri egyházát jún. 12. és 13-án visitáltam. Ezen régi, nevezetes, most is életképes egyház az anyagiakban jól tartja fenn magát, áldozik és alkot; erről tanúbizonyságot tesz nagy új temploma és szép lelkészi laka. De szomorú, hogy lélekszámra nézve rohamosan apad; a kevés számú születési esetek nagy visszaesést mutatnak. Kívánatos, hogy a közerkölcsnek képe itt tisztább alakot nyerjen. Június 14. és 15-én Felső-Rakonczán végeztem az egyházlátogatási teendőket. Méznevelő filiája jóformán társegyháznak mondható. Június 15. úgy Méznevelőn, mint az anyában végeztem az Istentiszteletet. Ezen nép egyházát szereti, egyházára áldozni tud; ügyei rendben vannak, fekvésénél fogva a szórványok határvonalán fontos missiót teljesíteni hivatalos. Kívánatos azonban, hogy a hívek hitélete több bensőséggel bírjon. Sajnálom, hogy ezen honti visitatió alatt a fentjelzett baleset következtében lehetetlenné lett az iskoláknak behatóbb vizsgálata. A visitatió alatt az egyes törvényhatóságok területén a közigazgatási hatóságok részéről nemes előzékenységgel párosult közreműködésben részesült. Az egyházak elöljárói, az esperesség elnöksége és jegyzői sőt 1—2 egyházban maga a ker. felügyelő úr is velem osztották a nap terhét. Mindezért úgy a politikai, mint az egyházi hatóságoknak hálás köszönetet mondok. Június 20. és 21-én jelen voltam a pozsonyi theol. akadémián, a theologusok szakvizsgáján. 7-en vizsgáztak; némileg emelkedik tehát a theologusok száma. A vizsga jelesnek mondható. Azonkívül papi vizsgák, kerül, és egyet, bizottságok, főrendi házi ülések és más hivatalos eljárásokban összesen még 17 utat kellett tennem a mult közigazgatási évben. Mind ezen sok hivatalos utakon kívül, még más természetű hivatalos kiküldetésben is jártam el. Nevezetesen okt. 1-én s következő napjain az egyet, gyámintézet képviseletében jártam a Gusztáv A. egylet kölni közgyűlésén, magyarhoni ev. egyházaink s intézeteink érdekében. A missiók szervezése sajnos a múlt közigazgatási évben csekély eredményt mutat. A baj ott rejlik, hogy a missiók rendezését és fentartását felülről várják és ama régi alkotmányos elvünk az egyházközségeknél némileg háttérbe kezd jönni, hogy egyházunkban az őserő az egyházközségekben van. Mind a mellett a mit hivatalom tehetett, történt. A szerény uti átalány mellett 12 missiói kiküldetés történt a múlt közigazgatási évben. Az ipolysági hitoktatás irodámból láttatott el; Érsekújvárt egy pozsonyi theologus, Hamrák Béla vezette a vallástanítást. A mennyiben a szeretetadományok teljes jegyzékét beszerezni nem sikerült és ezen évi jelentés (bár csak a gyűlés előtti utolsó