Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

142 A próbára hivott jelöltek és az esperesi kiküldöttek költségeit az egyházközségi elnökség-meghatározta összegben az egyházközség pénztára fedezi. 15. §. Az esperes a próbát tevő jelöltek közül is kizárhatja a választásból azt, a ki a választás folyamán a tanitói hivatalt vesztegetés, etetés, itatás, szerénytelen ajánlkozás, megtévesztés, fenyegetés vagy izgatás útján keresi; még pedig azon esetben is, ha e cselekményeket mások a jelölt tudomása és beleegyezésével követték el. Ezen határozat ellen úgy a kizárt egyén, mint az érdekelt egyházközség tagjai egyfokú felebbezéssel élhetnek az egyházmegyei törvényszékhez; mely felebbezés a választásra nézve halasztó hatálylyal bir. V. FEJEZET. A választásról. 16. §. A választást a kijelölés alapján a tanitói hivatal megüresedése napjától számított egy fél év alatt meg kell ejteni s ez időre helyettes tanító alkalmazandó. 17. §. A választó közgyűlés napját és helyét az egyházi tanács határozza meg és legalább egy héttel előbb, a rendes istentisztelet alkalmával a tárgy megnevezésével ki kell hirdetni (E. A. 40. §.) 18. §. A választó közgyűlésen az iskola-fentartó egyházközség elnöksége elnököl; előadja a gyűlés czélját és fontosságát; előlerjeszti a. jelöltek névsorát s felhivja a közgyűlést a jelöltek egyikének megválasztására. 19. §. Ha a közgyűlés egy jelölt körül csoportosul, a választás közfelkiáltással történik; ellenkező esetben legalább 10 választó kívánságára névszerinti nyilt szavazást kell elrendelni. 20. §. A szavazás úgy történik, hogy mindegyik választó a névsor szerint felhivatik és miután azonosságát az egyes pártokra való tekintettel két-két bizalmi férfiú igazolja, leszavaz és szavazatát az elnökség ellenőrködése mellett a. jegyzőkönyvbe foglalja. Ha már a névsorban az utolsó választó is felhivatott: az elnökség egy negyedórai záróidőt tűz ki, mely után a szavazást azonnal bezárja, a szavazatokat összeszámlálj a s az eredményt kihirdeti. A közgyűlés szavazatainak általános többsége dönt (E. A. 69. §.) 21. §. Ha az első szavazáskor egyik jelölt sem nyer általános többséget: akkor az elnökség azt a két jelöltet, a kik a legtöbb szavazatot nyerték, azonnal új szavazás alá bocsátja. 22. §. Szavazat-egyenlőség esetén sorshúzás dönt. 23. §. Titkos szavazásnak csak az elnökség által elfogadható esetben, legalább 10 választó kívánságára van helye. 24. §. A melyik jelölt a szavazatok általános többségét megnyeri; azt az elnökség az iskola fentartó egyházközség törvényesen és élethossziglan megválasztott tanítójául kijelenti és számára a már előre megállapított meghívó levelet azonnal kiállítja.