Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

132 7. §. A számvevőszék megalakulván, első ülésében válasz l kebeléből jegyzőt s kijelöli azokat a tagokat, kik az időközben beküldendő leltárakat megvizsgálják. Megalakulása után tartott első érdemleges ülésének főtárgya az egyházközségi leltárak megvizsgálásáról szóló jelentés, az esperesnek az egyházközségek előirányzatáról, a kivetésről s az ezzel kapcsolatban levő ügyekről (E. A. 259. §.) szóló jelentése s az e körül szükséges intézkedések megtétele, — továbbá kijelölése azon tagoknak, kik az egyházközségi zárszámadások megvizsgálásával megbízatnak. 8. §. A számvevőszék évenként legalább egyszer, még pedig lehetőleg május első feléhen, szükség esetén többször is tart ülést, — nevezetesen az őszi hónapokban azon esetben, ha az egyházközségek előirányzata, kivetése s ezzel kapcsolatos egyéb ügyek a számvevőszék intézkedését igénylik. (E. A. 264., 265., 259. §.) 9. § A háztartási ügyiratok (leltár, kivetés, számadás) felülvizsgálat végett a számvevőszék egyes tagjai között lehetőleg úgy osztandók szét, hogy a tagok évről-évre ugyanazon egyházközségek háztartásának ellenőrzésével s ugyanazon egyházközségekre vonatkozó jelentéstétellel bízassanak meg. 10. §. A számvevőszék végzése szükség esetén szavazással alapittatik meg. Az egyházmegye ügyésze, pénztárosa s ellenőre azonban nem gyakorolhat szavazási jogot. Névszerinti szavazást, akár csak egy tagnak kívánságára is, köteles az elnök elrendelni; a jegyzőkönyvbe pedig foglaltatja: kik szavaztak a napirendre kitűzött kérdés mellett s kik ellene, az esetben, ha a szavazás oly határozatokat eredményezhetne, mely a vagyoni felelősség kötelezettségét róvja a tagokra (1. 15. §.). 11. §. Az egyházmegyei számvevőszék mint az egyházközségi háztartás felett az ellenőrző felügyeletet gyakorló közeg; a) felülvizsgálja az egyházközségnek az esperes útján rendelkezésére bocsátandó leltárait, jóváhagyás esetén avagy rendeletére az egyházak által eszközölt helyesbítés után az egyik példányt az érdekelt egyházközség használatára visszaszolgáltatja (E. A. 240. §.); joga és kötelessége továbbá leltár alapján ellenőrizni, hogy az ingatlanok telekkönyvileg az egyházközségek nevén álljanak; b) bejegyzi a leltár módosítására s kiegészítésére szükséges adatokat az egyházmegye őrizete alatt levő példányba évenként, a zárszámadások felülvizsgálata alkalmával, az egyházközségek részéről e czélból a számvevőszék egyházi elnökéhez teendő jelentés alapján (E. A. 241. §.; Közs. házt. 5. §.); c) készít mintát az egyházközségi előirányzat s zárszámadás összeállítására kivetési és nyugtató könyveket s ezeket kellő utasítással az egyházközségeknek rendelkezésére bocsátja (Közs. házt. 4, 34, 38. §.); d) engedélyt ád az E. A. 260. §. értelmében azon egyházközségeknek, melyekben az egyházi járulékokat az adóhivatalok szedik be, arra, hogy az egyháztagok járandóságainak kivetésénél az E. A. 40., 256. s 258: §-aiban foglalt intézkedések korlátai között, kizárólag az egyháztagok egyenes államadója szolgáljon alapul;