Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

113 papképzést előmozdítani s így nyilván azt akarta, hogy az ösztöndíjat 106. csupán az kapja meg, a ki Pozsonyban tanult, de ha — s ez szinte a végrendelkező akarata — a Pozsonyban tanult pályázók között győri születésű is van, — annak legyen elsőbbsége; — a kérelmet nem teljesítheti és pedig annál kevésbé, mert a követelés arra való igényt rejthet magában, hogy az alapítványt magát is majdan követelhesse. A kerületi ügyész a győri ág. egyház panaszát elutasítandónak véleményezi, mert a tételes törvény értelmében szerződést, különösen pedig végrendeletet, alapítványt szó szerint kell értelmezni, s minthogy a hit. másolatban bemutatott végrendelet 2. pontja értelmében az alapítvány a pozsonyi egyháznak tétetett elannyira, hogy ha nem lenne ennek intézetéből került alkalmas lelkész — vagy tanárjelölt külföldi ev. egyetemen, akkor és egyedül csak a pozsonyi lýceum tanárait és könyvtárát illesse meg az alapítvány-tőkének kamatja — kétségtelen az is, hogy a tulajdonost a tulajdonnal egybekapcsolt mindennemű jognak gyakorlása megilleti, — ilyen az ösztöndíj megszerzésére való -különben a végrendeletnek is megfelelő feltételek megállapítása — a végrendeletben is megszabott azon különös feltétellel, hogy egyenlő minőségű pap- és tanár-jelöltek között mindig Győr városi születésűnek legyen elsőbbsége. — A végrendeletben csak egyetlen egy megkötés van, nyilvánvaló tehát, hogy ennek az egynek megtartásával a többi feltételt, korlátozást — milyen az is, hogy a jelöltnek hol kellett előbb tanulnia, szabadon állapíthatja meg a hagyományos, a tulajdonos -és pedig annál inkább, mert ez az adományozó intézkedésének megokolásából, a végrendeletben látható logicus rendből is kitűnik; jelesül, hogy, mikor egy pontban végez a győri egyház számára tett adományaival és külön más pontban a pozsonyinak tett alapítványnyal, akkor az e két egyháznak csakis a sajátul adott hagyományra kivánt befolyást engedni s nem a győrinek a pozsonyira és megfordítva, — ha tehát ezen 2-dik pontban semmi vonatkozás nincs a győri egyházra, vagy más iskolára, mint a pozsonyira; akkor minden másnak, mint a pozsonyi egyháznak intézkedési jogosultsága, igénye s a végrendelet magyarázására törekvés kizártnak tekintendő és egyedül azt illeti meg, úgy az alapítvány megőrzéseérti felelősség, mind annak a végrendelet szerinti használása iránti s így az a jog is, hogy az ösztöndíj elnyerésére feltétlenül kimondja, hogy azt csak lyceumának volt növendéke élvezhesse. Ha tehát a tulajdonos jogi személyre nézve nincs kétség és ez a pozsonyi egyház, — ha a tulajdonban benne van, — a mint hogy benne is van — a használat, a kezelés joga, akkor másnak, itt a győri egyháznak beavatkozási joga nincs arra, ami az alapítvány kezelése, adományozásával összefügg és mindaddig, míg a tulajdonos egyház által fen tartott lyceumban tanult Győr városi születésű, ág. evang. hitvallású erkölcsös tanár s papjelölt sérelmével nem lesz adományozva az ösztöndíj. 8