Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

101 79. A Zpevnik-alapot kezelő bizottság beterjeszti a lefolyt 1898-ra 79-80. vonatkozó következő jelentését: Bevétele volt 1759 frt 94 kr., kiadása 1741 frt 887* kr., pénztári maradványa 18 frt 057* kr. Vagyona 1898-iki decz. 31-én volt 11035 frt 90% kr., szaporodás 60 frt 927« kr. A vagyon 5 pénzintézetben, 3 drb 100 frtos földtehermentesítési és 2 drb 1000 koronás koronajáradéki kötvényekben van elhelyezve. A számadást Vladár Miksa nógrádi és Švehla Gusztáv zólyomi főesperesek vizsgálták meg s rendben találták. A bizottság 400 frttal járult hozzá a symbolikus könyvek kiadásához (1899. folyamán még 260 frttal). Elajándékozott: Luther kis kátéját 100, Tranosciust 8 és az Énekes könyvet 51 példányban, összesen 92 frt 59 krnyi értékben. Az Énekes könyvből jutott a bányai kerületbe 23, a dunáninnenibe 10, a tiszaiba 18 példány. Örvendetes tudomásul szolgál. 80. A fegyház! lelkészek jelentésének előadója Ebner Gusztáv lelkész következő előterjesztését: Méltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Gyűlés! A modern állam igazságszolgáltatásának czélját nem abban keresi, hogy a társadalom törvényes rendje s polgárainak vagyona, élete avagy becsülete ellen intézett támadást megboszulja. — Nem a boszu, hanem a szeretet képezi a büntető igazságszolgáltatásnak erkölcsi alapját. Ezen elv adja meg az állam törvényes alapon nyugvó bíráskodásának keresztyén jellegét, — ez biztosítja a nagy felelősségggel járó büntető s bűnfenyítő eljárás óhajtott czéljának legalább részben elérendő s megvalósulandó eredményét. Ez miben keresendő? — A büntetést elszenvedő s a társadalmi közösségből rövidebb vagy hosszabb ideig tartó elkülönítetteknek vallás-erkölcsi javulásában s nevelésében. — Hogv ez hajdan, a sokak által mai nap is érthetetlen okból feldicsért régi korban nem úgy volt, — arról meggyőz minket nemcsak a népek, különösen a keresztyén népek culturális fejlődésének története, hanem főkép a korunk határozott keresztyén szellemétől áthatott törvényhozása, természetesen ideértve a büntető codexeket is. S ez jól van így. — Mert az állam jogköréhez nemcsak a törvényes rend- és vagyonbiztonság ellen vétkezők megbüntetése tartozik, hanem joga, sőt kötelessége az eltévedtek megingott, a vallásból kiinduló s csakis azon nyugvó erkölcsi érzületnek új életre való hozása s megszilárdítása. — Ezen elv vezérli a tnívelt államnak törvényhozó testületét. Hogy édes hazánk e tekintetben is a mivelt államok sorában nem az utolsó helyen áll, — ezt talán még azok sem vonhatják kétségbe, a kik megszokott, de ép azért jogosulatlan ellenszenvvel viseltetnek minden iránt a mi népünknek s országunknak bármely téren nyilvánuló áldásteljes culturális fejlődését bizonyítja.