Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1898. szeptember

134 A jegyzői kar a kerületi közgyűlés jogosult tagjainak jegyzékét összeállítja s a közgyűlésnek az ülés elején bemutatja; egyúttal jelentést tesz arról, hogy a választott tagok igazoló okmányai rendben vannak-e? Ha valamely igazoló okmányra nézve aggály merül fel, az illető tag igazolása felett a közgyűlés — a jegyzői kar előterjesztése és esetleg az illetékes egyházmegyei elnökség felvilágosítása után — minden vita kizárása mellett határoz. 7. §. Az elnökség gondoskodik a tárgyalandó kérdések kellő előkészítéséről, felszereléséről és rendes előadóiról, megnyitja és bezárja az üléseket, vezeti az ülés folyamán az ügyrend értelmében a tanácskozást, teszi fel a szavazásra a kérdést és mondja ki a határozatot. Az elnökség őrködik a csend, rend és a tanácskozási szabályok megtartása felett. Ebből kifolyólag a tanácskozási rend érdekében bármikor szólhat; a csend és rend fentartására, úgy a gyűlés tagjait, mint a hallgatóságot figyelmeztetheti vagy rendre intheti, sőt ha a rend és csend — figyelmeztetései és rendreutasításai daczára — sem állana helyre, az ülést felfüggesztheti, esetleg bezárhatja; a hallgatóság eltávolítását pedigs zükség esetén elrendelheti. 8. §. Minden közgyűlési tagnak joga van indítványokat tenni. Önálló indítványok legkésőbben a közgyűlést megelőző napon tartott értekezleten jelentendők be s a közgyűlésen rendszerint szóval terjeszthetők elő; az elnökség kivánatára azonban az indítványozó tartozik úgy önálló indítványát, valamint a napirenden levő tárgyra nézve tett módosító indítványát irásbelileg benyújtani. A közgyűlés a kellő időben benyújtott önálló vagy napirenden levő tárgyra vonatkozó indítványok felett rendszerint határoz; joga van azonban bármely indítványt véleményes javaslat végett a bizottsághoz utasítani, s ily esetben a javaslat előterjesztésének idejét meghatározni. 9. §. Bármely tárgy érdeméhez első sorban az előadó vagy indítványozó szól, azután egyszer minden közgyűlési tag szólhat. Zárszó csak az előadót vagy indítványozót s azután az első ellenindítványt tevőt illeti meg. Ha valaki indítványát visszavonja, de a közgyűlés más tagja azt magáévá teszi, az utóbbi az indítványozó jogaiba lép. A felszólalás a jelentkezés sorrendjében és lehetőleg akként történik, hogy az indítvány mellett és ellen felszólalók felváltva következzenek. A felszólalásra jelentkezőket a jegyzői karnak az elnökség által esetről esetre kijelölt tagja jegyzi fel és hívja fel. Bármikor szót kérhetnek azok. kik személyes kérdésben, félreértett szavaik helyreigazítása végett, a napirendhez, vagy az ügyrendhez kivánnak szólni. 10. §. A szólót beszédében megzavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szóló beszédét megszakítani s a szólót a tárgytól eltérés, vagy a tanácskozás szabályainak meg nem tartása miatt figyelmeztetni.