Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900
1897. szeptember
1040. +897. szá m" xA dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület nagytiszteletü esperességeinek és egyházközségeinek üdvöt az Úrban. Egyházkerületünk 1896. évi közgyűlésének 34-, jkönyvi pontja szerint, a tömeges biztosításra vonatkozólag a szerződés, a legelőnyösebb feltételek mellett, az »Első magyar általános biztosító társaság«-gal lévén megkötendő, tudomására hozzuk a nt. esperességeknek és egyházközségeknek, hogy a fenti társasággal ez irányban megállapodásra jutni sikerült. Mivel azonban magának a szerződésnek forma szerinti aláírása a legközelebbi kerületi gyűlésen fog megtörténni: s minthogy továbbá szükséges, hogy a biztosítás ezen határidő előtt is az »Első magyar általános biztosító társasággal létre .jöjjön, ott a hol az időközi lejáratok úgy kívánják: egyetértőleg a biztosító társasággal, jónak láttuk a szerződés feltételeit, magának a szerződésnek ratifikálása előtt is az esperességek és az egyházközségek tudomására hozni. A szerződés ez: »Mely egyrészről a dunáninneni ág. h. ev. ker. egyházkerület, másrészről az »Első magyar ált. bizt. társaság« közt tíz évre 1898. janár 1-től 1908. jan. l-ig oly világos kijelentéssel köttetett, hogy a nevezett társaság ide csatolt tűzbiztosítási általános kötvény feltételei, az egyházkerület közönsége által csak annyiban fognak irányadóknak tekintetni, a mennyiben azok jelen szerződés pontjai által módosulást nem szenvednek. 1. A dunáninneni ág. h. ev. ker. egyházkerület oda fog hatni, hogy a hatósága kötelékeihez tartozó minden egyházközség, továbbá a felügyelete alatt álló egyházi, vagy közoktatási alapítványok magánvagyonát képező minden épület, valamint az épületek belső felszereléseinek tűzkár elleni biztosítása kizárólag az »Első magyar általános biztosító társaság«-nál fog eszközöltetni; felmerülhető félreértések kikerülése tekintetéből világosan megjegyeztetvén, miszerint az egyházkerület ily módon elvállalt kötelezettsége a biztosításra önként nem vállalkozó egyházközségek elleni kényszer alkalmazására ki nem terjed, sem a biztosításra ajánlkozott egyházközségek összes ingatlan vagvonaik biztosítására nem szoríthatók, míg másrészről az első magyar általános biztosító társaság a fennérintett egyházközségek és alapítványok birtokához tartozó templomok, tornyok, iskolák, imaházak, lelkész- és tanító-lakok, egyéb ingatlan magánvagyonok, mellék- és gazdasági-épületek, azok belső felszerelése, továbbá lelkészek, tanítók, tanárok, presbyterek, gondnokok, az egyházközségek, megyék és kerületek, egyetem egyh. és vil. tisztviselői, hivatalnokok és alkalmazottak magán-épületeit és azok belső felszereléseit illetve az azokban elhelyezett ingóságokat biztosításra elvállalni köteles. Az épületek értéke elkülönítve lesz elsorolandó oly módon, hogy a födélzet templomoknál, a torony és harang, padlás, falazat és alépítmény eléghető részének, valamint belső felszereléseinek értéke külön rovatokban foglalva mutattassák ki a biztosítási föladmánvban, melvben a felvételi részletes becslés is csatolandó. 2. Az Első magyar általános biztosító társaság által fönnebbiek szerint elvállalandó biztosítási tárgyak minőségükhöz képest 3 osztályba soroltatnak. Az I. osztályba tartozik minden merően kőből vagy égetett téglából épült templom, imaház, iskola. A II. osztályba minden szilárd alapú más czélu épület. A III. osztályba tartozik minden nem szilárd falazatú épület, valamint minden mellék és mezei gazdaság folytatására használt épület, falazata minőségére való minden tekintet nélkül. Ezen 3 főosztály mindegyike ismét három alosztályra oszlik úgy, hogy
