Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1895. augusztus

•97 A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson. Szavazás alá mindenekelőtt a napirendretérést követelő indítvány, azután a határozat elnapolását czélzó indítvány bocsátandó. A tárgy érdemében, ha bizottsági javaslat van, e felett, különben pedig az önállóan tett indítvány felett történik a szavazas, azután a felett az indítvány vagy módosítás felett, mely által legtöbb indítvány vagy módosítás esik el. Ha valamely összeg megszavazásáról van szó, első sorban a legnagyobb összeg bocsátandó szavazás alá, s azután lemenő sorban mindig a legközelebb álló összeg. Szavazás előtt a kérdések sorrendjéhez és a kérdéseknek miként leendő feltevéséhez mindenkinek joga van egyszer hozzá szólani és szükség esetében ily kérdésben a gyűlés többsége határoz. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. Az elnökség a szavazás eredményéhez képest hirdeti ki a határozatot. 12. §. Oly hirdetések tárgyalása után, melyekre nézve fejenkint történhetik a szavazás (zs. t. 115. §.), a határozat rendszerint a felszólalók többségének véleménye szerint mondatik ki. Ha azonban az elnökség bármelyik tagja, vagy a közgyűlésnek öt tagja kivánja, szavazásnak van helye. A szavazás név szerint történik és pedig akként, hogy a jegyzői kar egyik tagja a szavazásra első sorban azokat hívja fel neveiknél fogva, kik hivatalból, azután azokat, kik választás alapján tagjai a közgyűlésnek, végül azokat, kik helyettesítési joguknál fogva lépnek a távollevő tagok helyébe. A névszerinti szavazásnál a határozathozatalhoz a szavazók általános többsége kívántatik. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnökség szavazata dönt. Ha azonban az elnökök szavazata is megoszlik, az indítvány elejtettnek tekintendő. 13. §. Oly kérdésekben, melyekben egyházmegyénként történik a szavazás, a szavazatok írásban nyújtandók be. A mennyiben az egyházmegye szavazata nem alapul egyházmegyei közgyűlési határozaton, minden egyházmegye jelen levő és szavazatra jogosult tagjai maguk között szavaznak a kérdés felett, s a többség határozata tekintetik az egyházmegye szavazatának. Ha bármely egyházmegye tagjai közül, a maguk között megejtett szavazásnál, ugyanannyi szavaz az indítvány mellett, mint ellene, ennek az egyházmegyének szavazata számításba nem vétetik. 14. §. Választás vagy közfelkiáltással, vagy titkos szavazás utján történhetik. Közfelkiáltással csak akkor ejthető meg a választás, ha senki sem kivánja a titkos szavazást. A titkos szavazás választó lapok beadása utján történik s szavazati lapját minden tag — a 12. §-ban megállapított sorrendben történő felhívásra — csak személyesen adhatja be.