Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895

1891. április

— 17 — sítva vagyok a lelkészekhez és hívőkhöz szólani, bizonyítják rendtartásunk 221. és 222. §-ai, hol még az is van mondva, hogy kiki köteles megkereséseimet teljesíteni, kérdéseimre válaszolni, figyelmeztetéseimet s intéseimet elfogadni. Püspök vagyok s nem alárendelt közeg! A kerülettel szemben kötelességemet végzem, midőn ma végrehajtás czéljából a ház asztalára letettem a meghívókat. Az április 15-ki határozattal szemben is tisztán állok. Én e határozatokat ugy az egyetemes felügyelőhöz, mint a minisztériumhoz felterjesztettem, mire nézve az egyetemes felügyelő úrtól okmányt is mutatok be. A kerület határozata ellen nem ténykedtem. De a midőn kezeim közt vala a király O Felségének legmagasabb kegyelmes engedélye; hazánk koronás királyának s alkotmányos miniszterének ténykedése után : polgár vagyok ! kötelességünk vala, amint azt mindnyájan valljuk, legyen bár egyéni meggyőződésünk a zsinat mellett vagy ellene, hogy a legfelsőbb akarat előtt jobbágyi hódolattal meghajoljunk s egyházunk érdekét ellentállásunkkal ne koczkáztassuk. Ekkor én is, ezen legigazabb jogczímen lemenesztettem fopásztori levelemet az egyházakhoz s felkértem az egyházi közegeket (az esperességi felügyelő urakhoz is küldtem), hogy a munka terére lépjenek. Amit sajnálok ez az, hogy a felügyelői kar czím- és névtárát ez ideig nem bírván, még a felügyelő urakhoz nem intéztem ezen fontos ügyben átiratot. Mindezek alapján tisztelettel kérem a kerületi gyűlést méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Interpelláló dr. Stefanovics Milos úr a püspök úr válaszát tudomásul nem véve a következő „határozati javaslatot" terjeszti be: „Tekintettel arra, hogy a kerületi elnökség a zsinati kérdésben a jogérvényesen meghozott, s mindekkoráig hatályban lévő kerületi gyűlési liatátozatokkal homlokegyenest ellentétes eljárást követett az által, hogy a zsinathoz küldendő követek megválasztására az egyes egyházakhoz felhívást intézett és a törvényes erejít egyházi rendtartásunkat is megsértette, úgy maga a felhívás intézése, mint az esperességi hivatalok megkerülése által is; tekintettel arra, hogy az elnökség eme ténykedése máskép nem magyarázható és fel nem fogható, mint hogy az törekvés, a törvényes módon meghozott kerületi gyűlési hatályban lévő határozatok kijátszására s az elnöki akaratnak a kerületi rendtartás, a kerületi gyűlés s ennek határozatai fölé való helyezésére, tekintettel végül arra, hogy az elnöki hivatkozás az egyetemes gyűlésre, a zsinati egyetemes bizottságra komolynak sem vehető, mert a kerület maga felett semmiféle egyházi kormányhatóságot nem ismer és el nem ismer mindaddig, inig olyan törvényileg az egyházkerület hozzájárulásával, szervezve nem lesz; alólirott az elnökség válaszát tudomásul nem veheti nem csak, de sőt indítványozza : szavazzon a kerületi gyűlés az elnökségnek a zsinati kérdésben követett törvényellenes, ön2