Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1873. október
jegyzőkönyvekben hirdettetnek, az egyetemes gyűlés a fönebbi kivánatot sem szükségesnek, sem illőnek nem tartja. A kerület tavalyi határozatát oda módosítja, hogy a kerületi elnökség a kormány elé terjeszsze azon kérelmet, hogy az a szolgálatára álló fordítói hivatal által az egyházra vonatkozó legfontosabb rendeleteit lefordíttatván, ezeket hiteles fordításban is köröztesse. L. J. IX. A mult évi jegyzőkönyv IX. pontja alatt a bányakerületi új superintendens üdvözletére küldöttség neveztetvén, ez úttal jelentetik, hogy ez küldetésében eljárván, a superintendenst testvéri szeretettel üdvözölte, mi tudomásul vétetik. Sz. L. X. A tavalyi jegyzőkönyv XI. pontjánál jelentetik, hogy a tanítók számára ez évben is nyári tanfolyamok rendeltettek el, de ezek az uralkodó járvány miatt kerületünkben meg nem tartathattak. Tudomásul vétetik. Sz. L. XI. Ugyané pontnál, a mennyiben benne azon óhajtás is nyilvánul, hogy a hrádeki gazdasági iskolában a tót ajkú tanítók számára is nyittassék tanfolyam, és pedig a szokott államsegélylyel, egyh. elnök ur jelenti, hogy e kérést fölterjesztette, de iránta válasz eddig nem érkezett. A kívánat teljesítése tovább is bevárandónak határoztatik. Sz. L. XII. Elnöklő superintendens úr jelenti, hogy a kormány jelen évre is felhívta a tanárokat. hogy a felnőttek számára hasznos ismeretekből felolvasásokat tartsanak. Tudomásul vétetvén, a középiskolai tanárok ügyeimébe újólag ajánitatik. Sz. L. XIII. A cultusminister ur ő excja 1873. sept. 20. kelt rendelvényével tudósítja főtiszt, superintendens urat, hogy az elhúnyt Kor bél yi József helyébe Pozsony vármegye másod tanfelügyelőjévé Rótli József urat nevezte ki. Tudomásul vétetik. L. XIV. A inult évi jegyzőkönyv XIV. pontjának 3. sz. alatt a cultusministerium némely liptói iskolákra az első megintést alkalmaztatván, az esperességi elnökség serényebb eljárásra utasíttatott. Erre a liptói világi elnök ur válaszolván, tudatja, hogy a kérdéses ministeri rendelvény későn érkezett, de mihelyt kézhez jutott, három ízben is tartatott a tanügy érdékében esperességi gyűlés, melyeken az iskolák jobb karba állításáról intézkedtek. Továbbá a megejtett vizsgálat alapján valótlannak, tehát sérelmesnek állítja azon vádat, mintha a pribilinai egyház iskolájában Magyarország történetének tanítása megtiltatott volna, miért az esperesség elégtételt kér. E jelentést superintendens úr fölterjesztvén, minthogy reá még válasz nem érkezett, a további intézkedés bevárandó. Sz. L. XV. A tavalyi jegyzőkönyv XV. pontjában az ostyasütés és colleda, mint az iskolákra nézve hátrányos szokás iránt panasz tétetvén; most ennek nyomán a troncsini esperesség óhajtja, hogy a nappali ostyasütés, valamint az ünnepi cautatiók kerületszerte megszüntettessenek. A kerület kijelenti, hogy az ezzel netalán járó veszteségért a tanítók máskép kárpótoltatván, az ostyának iskolás gyermekek általi süttetése és szétküldése, valamint a cantatiók is lehetőleg minél hamarabb eltöröltessenek, a mint azok megszüntetése már a canon. visitatio alkalmával is mindenhol ajánltatott. Sz. L. XVI. Olvastatott a mult évi jegyzőkönyv XVI. pontja s ezzel kapcsolatban az egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 28-ik pontja, mely szerint a rendetlen iskolalátogatás megszüntetése céljából a kormány sükeres intézkedések végett felkéretni határoztatott. Ez alkalommal örvendetes tudomásul vétetett a trencsini esperesség azon jelentése, hogy az ottani hatóságok azon szülőket, kik gyermekeiket iskolákba nem küldik, felelősségre vonja és megbünteti. Az egyetemes gyűlés újra felkérendő, hogy a kormányt felszólítsa, miszerint közegeit oda utasítsa, hogy a hatóságok a hanyag szülők ellen a törvényes eszközöket alkalmazzák. S. K. XVII. Trefort Ágoston cultusminister úr ő nmlga m. évi sept. 9. kelt 1236. sz. rendelvényében tudatja, hogy ő Felsége által vallás- és közoktatásügyi ministerró kineveztetvén, e tárcát nevezett napon átvette. Örvendetes tudomásál vétetik. Sz. L. XVIII. Olvastatott a közokt. minister úr f. évi febr. 22-dikén 1. sz. alatt kelt rendelvénye, mely működésének mintegy programmját képezi. Ebben kijelenti a minister úr, hogy nem szándékozik a felekezeti iskolákat községiekké erőszakolni; mivel ő excjának mindegy, akár felekezeti, akár községi az iskola, csak jó legyen; csupán akkor, ha sem maga az egyházközség, sem az egyházegyetem nem képes az iskolát kellőleg fölépíteni és fölszerelni, tehát utolsó esetben építtet államiskolát. Felhívja ennélfogva az egyházi hatóságokat, hogy az iskolák fölött szemlét tartsanak, vájjon f. év végéig megfelelnek-e a törvény követelte kellékeknek. A kerület hálás elismeréssel üdvözölvén a felekezeti iskolák iránt adott biztosítást,