Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1872. szeptember

- 28 a Pozsony városi esperessógből 300 frt a Pozsony megyeiből 70 y> 49 a mosonyiból .... 30 y> — a nyitraiból ..... 1 » — a trencsíni bői .... 51 H 75 a liptóiból ..... 39 » 18 az árváiból ..... 13 » 50 összesen . 505 frt 92 kr. A lassú bár, de folytonos haladás örvendetes tudomásul vetetvén, az esperessé gek és egyes gyülekezetek újólag fel szólít tatnak, hogy „adakozók legyenek a szen teknek szükségére." XLVII. A folyamatban levő gyűlés jegyzőkönyvének XXI. száma alatt a theologiai közoktatás ügyében kiküldött bizottság beterjeszti tanácskozásának eredményét, mely a következő pontokat foglalja magában: 1) Tekintettel a m. évi jegyzőkönyv XXV. pontjára, valamint az egyházunkra legmagasztosabb ügyre s legégetőbb szükségére, a bizottkág legmelegebben ajánlja a kerületnek egy önálló autonom theologiai facultas fölállítását. 2) De e facultást sem indítványozva, sem és még kevésbé létesítve óhajtja az ismeretes acsai értekezlet elvei szerint, melyekkel nem ért egyet. 3) Hogy pedig a rendes theologiai oktatás nagyon későre ne halasztassék, indítványozza a bizottság, hogy az esperességek, a theologi tanári kar, vagy ha szakértő egyeseknek tetszik, azok is, 1873. aug. l-ig ilyen theologiai facultás fölállítása iránti javaslataikat a főtiszt, püspöki hivatalnak okvetetlenül beküldjók , hogy a jövő kerületi gyűlés világosan kimondhassa, milyen theologiai facultást akaruuk. 4) Mig az ilyen rendes theologiai fakultás megalakul, a bizottság indítványozza, hogy a kerület minden telhető erejéből a már létező pozsonyi theologiai intézetet támogassa. 5) Tekintettel ez intézet különösen belső újjászervezésének szükségére, a theologiai tanári kar, — valamint akar egyes esperességek is megtehetik, sőt egyesek előtt sem lenne az út elzárva, — 1873. augustus l-ig superintendens urnák adják betervöket, hogy a legközelebbi kerületi gyűlés e fölötte szükséges intézet mindeneket kielégítő végleges szervezését kimondhassa. 6) Tekintve azon megbecsülhetetlen áldozatokat, melyeket a pozsonyi egyház a theologiai oktatás ügyének mindnyájunk számára keresztyén szeretetből hozott, mit a bizottság hálásan elismer, s figyelembe véve a mai theologiai ismeret követelményeit és theologusaink gyakorlati pastoralis kiképeztetésének szükségét, kivált a tót ajkú egyházban ós egyház számára, a bizottság ajánlja, hogy rögtön itt s otthon is tanácskozzunk arról, mikép lehetne minél előbb egy új theologiai tanszéket Pozsonyban állítani. 7) A legközelebb életbe léptetett négy éves tanfolyamot illetőleg a bizottság azon véleményben van, hogy igenis 4—5 év is kellene az isteni ismeret kincseinek buvárlatára, mig valakire a lelki vezetés bízatnék ; de egyház-társadalmi viszonyaink, korunk közönye, a régi, nem mindenben rosz gyakorlat, s a rólunk nélkülünk hozott határozat, oda vezetnek bennünket, hogy a három éves tanfolyam mellett kell maraduunk, mit a bizottság ugy ért, hogy a három év befejezte után mindenki, a ki csak a vizsgálatot letette, azonnal ordinálható, mely három évet mindenki ott végezhet, a hol neki tetszik. 8) Az 1871. egyet, gyűlési jegyzőkönyv 20. pontját, mely az acsai munkálatnak a papi vizsgálatokra vonatkozó részét életbe lépteti, a bizottság el nem fogadja, még azon esetben sem, ha az ott megszabott vizsgálati rendet helyeselné ; mert noha elismeri, hogy a kerületek is tartoznak az egyetemes gyűlés határozatainak engedelmeskedni, de nem engedheti, hogy a kerületi gyűlés XXV. számú határo-