Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890
1887. augusztus
— 22 — negyedévszázados egyházi elöljárói működésem alatt szent országa szolgálatára némi üdvöset teheték, ahhoz ösztönt és erőt e könyvből merítettem. Ugyanily megbecsülhetetlen emléket juttattak ugyanazon gyengéd kezek hivatalom s ez ünnepem részesének is, nagyméltóságú szent-iványi Szent-Iványi Márton, ő csász. és apóst, királyi felsége val. belső titkos tanácsosa s egyházkerületi Felügyelő úrnak. A kegyeletes czélra úgy egyesek, mint egyházközségek részéről felajánlott adományokból felmaradt azután bizonyos összeg, t. i. 838 forint 3 krajczár osztrák értékben, s át lett adva a mai napon együtt levő egyházkerületi gyűlésnek. A gyűlés viszont azt határozá, hogy ez összeg a „kerületünkbeli theologiai hallgatók javára szánt, örök időkre Gedulyanum néven kezelt ösztöndíj-alapítvány ül rendeltessék, s én az ajánlat elfogadására és az alapítványi okirat kiállítására" felszólítassam (1. az 1886. évi egyházker. gyűlési jkönyv XXXI. pontját). Mely felszólításra részemről szívesen és hálás kebellel hajolva, íme álljon tehát itt a kivánt okirat a következőkben: 1. A folyó évi augusztus hó 24. "napján megtartott negyedévszázados superintendensi jubileumom költségeiből, tulajdonképen a két díszbiblia vételárából, fenmaradt pénzösszeg, általam osztrák értékű egyezer (1000) forinta kiegészítve, egy a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerületből, illetőleg annak mostani nyolcz, úgymint: árvái, liptói, mosonyi, nyitrai, pozsonyi, pozsonymegyei, trencsíni és turóczi esperességei valamelyikéből származó, tanúlmányaiban szorgalmas s erkölcseiben feddhetetlen pozsonyi theologiai akadémiai hallgató ösztöndíjazása alapjáúl szolgáljon. 2. Ezen alap az egyházkerület többi tőkéivel, azonban külön lapon és rovat alatt Gedulyanum néven ügy kezeltessék, hogy annak kamataiból negyven (40) forint, évi ösztöndíj gyanánt, az arra méltónak talált theologusnak szolgáltassák ki; a 40 forintot meghaladó évi kamatbevétel pedig a tőke szaporítására fordítassák. 3. Ez így menjen, míg a tőke oly összegre fog nevekedni, hogy annak évi kamatja egyszáz (100) forintot teend; a midőn is úgy a tőkének, mint kamatainak a fentebbi néven a kitűzött czélra leendő további megfelelő fordításáról intézkedni a jövő kornak, illetőleg az azon kori egyházkerületi gyűlésnek légyen feladata. 4. Az egyházkerületnek hagyatik fen az intézkedési jog azon nem várt esetre is, ha az- alapítvány jövedelme annyira szállna alá, hogy belőle az általam 40 forintra szabott évi ösztöndíj sem volna fedezhető. 5. Az öszöndíjas theologust, a tanári kar ajánlatára, kinevezni magamnak tartom fen; utánam ezen jog hivatalbeli utódaimat fogja illetni. Végűi kérem az Urat, hogy ez alapítványon atyai áldását hagyja nyugodni, s azokat, a kik annak jótéteményében részesülni fognak, Szentegyházának hű és hasznos munkásaivá válni. Kelt Pozsonyban, 1886. évi augusztus hó 25-dik napján. Előttünk : Dr. Samarjay Károly s. k. Dr. Geduly Lajos s. k. a pozsonyi evang. egyházközség felügyelője, a dunáninneni ágost hitv. evang. egyházkerület mint tanú. Superintendense. Jeszenszky József s. k. mint tanú. Trsztyénszky Ferencz s. k. mint tanu. Egyúttal jelentetik, hogy a kerületi pénztárba befizetett ez alapítvány jövedelméből, már a mult tanévben Krahulecz Aladár, a theologiai akadémiának negyed évi hallgatója ösztöndíjban részesíttetett. Midőn a kerületi gyűlés főtisztelendő úrnak úgy az ajánlat elfogadásáért, mint az összeg kiegészítéseért hálás köszönetet szavaz, az „alapítványlevelet" egész terjedelmében helyesli s kívánja ez alapítványon Istennek áldó kegyelme nyugodjék. T.