Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1887. augusztus

kép 554, földgömb 152, természetrajzi eszköz 4276, természettani eszköz 1051, kötet könyv 7310. Épült 12, javíttatott 11 iskola. Az iskola évi jövedelme : készpénzben 72,530 frt, terményekben 33,788 frt 97 kr., összesen 106,318 frt 97 kr. Az ingatlan vagyon értéke 125,803 frt, s ennek évi jövedelme 6640 frt 14 kr., tőkepénz 40,618 frt, s ennek évi kamatja 2672 frt 26 kr., tandíjból bejött 17,601 frt 87 kr., állami segélyből 141 frt, községi segélyből 5589 frt 68 kr., égyházi segélyből 72,138 frt 52 kr., egyebekből 1535 frt 50 kr., összes évi jövedelem 106,318 frt 97 kr. Ebből fordíttatott: rendes tanítók fizetésére 81,403 frt 36 kr., segéd tanítók fizetésére 5486 frt 64 kr., javításra 14,839 frt 82 kr., tanszerekre 940 frt 23 kr., egyebekre 3630 frt 92 kr., összes évi kiadás 106,318 frt 97 kr. Tudomásul vétetik. T. XIX. Mult évi kerületi gyűlés jkvének XVII. pontjánál, melylyel a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz kérvény intézése határoztatott, hogy engedtetnék meg a nyitrai irtványokon addig, mig képesített tanítók lesznek kaphatók, az odavaló gyermekeket szükségbeli tanítókkal taníttatni s a nyitrai esperes felhivatott, hogy képesített tanítókat keressen, az irtványi iskolákat hivatalból lássa el s azokat az egyháznak s a közmíveltségnek megtartani igyekezzék. Főtisztelendő püspök úr jelenti, hogy a kerületi határozat értelmében a kérvény felterjesztetett, de arra válasz még máig sem érkezett. A nyitrai esperes pedig jelenti, hogy többször ismételt pályázati hirdetés mellett sem sikerült többet két irtványi állomásnál a miavai irtványokon rendes tanítókkel betöltenie, itt is egy helyen áldás nélkül. Egyúttal jelenti, hogy a nyitrai egyházak uj teherrel rovattak meg, mely a tanítók helyzetét is nehezíti, de a gyülekezeteket is az iskolai ügygyei szemben elkedvetleníti s az iskolai ügy sikeres fejlődésének útját állja. A vallás- és közoktatásügyi ministerium ugyanis ,az országos tanítói nyugdíjintézetre elmaradt hátralékok" czimén a nyitrai egyházakra kivetett és végrehajtással beszedet: Miaván 1318, Turolukán 792, Verbóczon 700, Brezován 628, Krajnán 560, Ó-Turán 520, Lubinán 330, Kosztolnán 264, Bodfalun 276, Szobotiszton 232, összesen 5620 forintot; ezzel azonban még a sújtott egyháznak száma kimerítve nincsen. Oly tanítók, kik után ez összeg követeltetik soha sem léteztek. Voltak ugyan az irtványokon, az ottani szülők által évről évre felfogadott más és más emberek, iparosok, földmivesek, kik nagyobb részt magánházakban, majd egy majd más helyen tanították a gyermekeket az olvasásból, írásból, számolásból, énekből és vallásból a legelemibb és legszükségesebb tudnivalókra; de egyikök sem volt soha sem rendesen meghiva, sem hiványnyal ellátva s mindnyájan ismételve ministeri rendeletekkel a tanítástól eltiltattak s köziilök soha egy sem kapott az országos tanítói nyugdíjintézettől nyugdíjat, de még egy fillérnyi segélyt sem. S mégis oly iskoláktól, melyek soha sem voltak s melyek soha sem lesznek (Bzavka, Stvernyik, Zsidovszká), oly tanítók után, kik országos alapból soha semmit nem kapnak, néhol csak azon czímen, hogy bár iskola nincsen, de kellett volna lennie; másutt, hogy kellene lennie, néhol pedig az iskola czímének jelölése nélkül is oly nagy összeg követeltetik s végrehajtásilag beszedetik. Midőn ez ügyben egyes egyházak a magas ministeriumhoz folyamodtak, egynek kivételével meg nem hallgattattak. Ennek következtében a nyitrai esperesség a kerülethez folyamodik s kéri a főtisztelendő és méltóságos kerületi gyűlést, hogy ezen sújtottakat védő szárnyai alá véve a rosszúl értesített vallás- és közoktatásügyi ministeriumtól a jól értesítendőhöz felterjesztést, esetleg a magas országgyűléshez kérvényt intézni kegyeskedjék. A kerületi gyűlés főtisztelendő püspök úrnak jelentését tudomásul vévén, a vallás- és közoktatásügyi ministerium válaszát bevárja; a nyitrai esperesség jelentésére és kérelmére a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz kérvény intézését határozza, melynek szerkesztésével a nyitrai esperesség elnökségét, illetőleg annak kerületi jegyzőtagját megbízza. L. XX. A megelőző ponttal összefüggésben ugyanazon nyitrai esperes úr felhozza, hogy midőn Miaván a város és irtványok között hosszú éveken át a békét és egyházi fejlődést szétdúló viszály, az esperességi és kerületi elnökségek által is jóváhagyott s a nagymélt. vallás és közoktatásügyi ministeriumnak is tudomására hozott kiegyezéssel szerencsésen befejeztetett s midőn a vitás iskolai kérdés úgy lett elintézve, hogy minden iskolai kör, milyenekre az egyház beosztatott, iskoláit saját körében maga, sajátjából épiteni, fenntartani és tanítókkal ellátni fogja s midőn az egyezkedés szerint a város régóta épülő a fentjelzett viszály miatt be nem fejezett iskolája részére iskolai adót kivetni elhatározta s azt behajtani kezdte : találkoztak egyesek, előbb kevesen, kik az esperesi s fokozatosan a püspöki hivatalnál a végrehajtás megszüntetését s az iskolai adóelvetését kívánták s midőn itt el-