Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1870. augusztus

-- 15 — hagyását tartalmazza, hogy a modori algymnasium célszerűbben rendeztessék, tudatja egyházi elnök úr a modori egyház felügyelőjének jelentése nyomán, hogy a modori egyház gymnasiumát megszüntetvén, épületeit az ott felállítandó állami tanító képezdének ideiglenes használatúi átengedte. Mely jelentés tudomásul vétetik. XX. A mult évi jegyzőkönyv XV. pontjánál, mely sürgeti, hogy egyházunk a kormányrendeletekben ne ágostai hitvallásúnak, hanem ág. hitv. evangélikusnak neveztessék, jelentetett, hogy egyházunknak az újabb kormány-rendeletékben az öt megillető törvényes név megadatik, a kerület ezt megnyugtató tudomásul vévén, egyúttal kijelentette, hogy ha a kellő nevet a kormányhatóságoktól követeljük, épen oly jogosan kivénjuk, hogy saját okmányainkban, nevezetesen egyetemes gyűlési jegyzökönyvünkben is egyházunk törvényes elnevezése használtassék, mit előadni az egyetemes gyűlési követeknek lesz föladata. XXI. A tavalyi kerül, gyűlés jegyzökönyve XVIII. pontjában az egyetemes gyűlési követeknek utasításul adatván, hogy ott tigyekezzenek olyan határozatot kieszközölni, mely szerint a gyülekezeteknek egymástól elszakadása a kerület beleegyezése nélkül ne történhessék, ennek következtében az egyetemes gvülés a 43. pont alatt e határozatot mind a négy kerületre kötelezőleg kiterjeszti. Ennek felolvastatása nyomán a nyitrai esperesség, Boór Mihály küldötte által, azon óhajtását jelenti ki, hogy az elvállást egyedül az esperesség mondja ki, s ez a kerületnek csupán bejelentendő. Az egyházkerület mult évi határozatával ez ellenkező indítványt magaévá nem tehetvén, a már most az egyetemes gyűlés által is megerősített végzést akkép értelmezi, hogy a gyülekezetek szétválasztása körüli intézkedés kétségtelenül első sorban az egyházmegyét illeti, a kerület pedig, ha az elvállás ellen semmi panaszok vagy nehézségek föl nem merülnek, a beleegyezést nem fogja megtagadni; de más felöl, a hol az elvállás károsnak vagy épen veszélyesnek mutatkozik, vagy pedig az elválasztatni tervezett felek valamelyike ez ellen panaszt emel, az ügyet megvizsgálni és a körülményekhez képest intézkedni a kerületnek nem csak joga van, sőt inkább mulaszthatlan kötelessége. XXII. Olvastatván a mult évi jegyzőkönyv XXII. pontja a jövedéki birságokból alakított ösztöndíjaknak az evangelikus tanintézetekre is kiterjesztéséről, s az egyet, gyülés jegyzökönyvének ugyan erre vonatkozó 44. pontja, egyházi elnök úr jelenti, hogy ez ügyben mindeddig semmi válasz érkezett. A kerület e jelentést sajnos tudomásul vévén, az ügynek az egyetemes gyűlésen további sürgetését elhatározza. XXIII. A mult évi jk. XXIII. pontja meghagyván a trencsini esperességnek, hogy a Rajec városa és az ottani evang. gyülekezet közt folyamatban levő tárgyalásokról a jelen gyűlésnek jelentést tegyen, a trencsini küldöttek ugyan az ügy állásáról saját vallomásuk szerint semmi tudomással nem bírnak; de elnöklő püspök úr jelenti, hogy mig a rajeci rkat. iskolák a községi pénztárból mintegy 1200 ftnyi segélyt húznak, az alatt a község az evang. tanító díjazásához csak 20 frttal kiván hozzájárulni, minélfogva főtiszt, úr ez ügyben fölterjesztést is tett a cultusmmisteriumhoz, honnan azonban mindeddig válasz nem érkezett A kerület sajnos tudomásul veszi Rajec községének az 1868: 53. t. c. 23. §-val ellenkező e szűkkeblű eljárását, s azon reményben, hogy a ministerium a törvény értelmében fog intézkedni, meghagyja a trencsini esperességnek, hogy annak idejében jelentést tegyen az eredményről. XXIV. Az 1869. kerületi gyűlés jegyzökönyvének XXIV. pontja nyomán olvastatott ugyancsak a mult évi egyetemes gyűlés jegyzökönyvének 24. pontja, mely a zsinati előmunkálatok kinyomatásáról intézkedvén, egyszersmind meghagyja, hogy miu4*