Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1876. szeptember

gyermekek száma 2610. Ezek közül 2189 iskolát látogatott. Szucsánban 108 tanköteles közül csak 76 járt iskolába; tehát majdnem egy harmad nem. Turánban 171 tanköteles közül 136 gyermek járt egy terembe, nem különben Mosóczon is 135 gyermek egy iskolában taníttatott. A tanidö legtöbb helyen 8 hónapig tartott; kivételt tettek: Szent-Márton, Mosócz és Szucsán, hol 9 hónapig tartott a tanítás. Tót-Próna íiókgyülekezeteiben pedig csak 5 hónapra szorítkozott a tanítás. Nem képesített tanító 11 van az esperességben. A tanítók egy harmada kitűnő, egy harmada középszerű, egy harmada gyenge. A tanítók fizetése legtöbb helyen nem üti meg a 300 frtot. Vannak még 18, 20, 22, 52, 61, 70, 80, 90 frtos fizetések is. Ennek tulajdonitható, hogy 16 tanító a tanításon kivűl más keresetre is van utalva. Ismétlő iskola csak Hájban, Csremosnón, Alsó-Stubnyán, Kisfaluban, Ivankofalván, Szent-Mártonban és Pribóczon tartatott. A tanitólakok fele meglehetős, egy negyede jó, egy negyede rosz. Rudnón, TótPrónán és Selmeczen a kivánt polgári segély megadatott, Zsámbokréten nem. Az iskolák több mint felét a tanfelügyelő meglátogatta. Megjegyzendő még, hogy Szklabina és Neczpál uj iskolaépítéséhez készületeket tesz. Jahodnikon iskola van, de tanító nincs, az ok nem mondatik. Draskóczon törvény szerint iskolának kellene lenni. Szent-Márton egyes fiókgyülekezeti, valamint Hadvigának gyermekei semmiféle iskoláztatásban nem részesülnek. Mosóczon a magas kormány mult április havában a katb. lelkész felügyelete alatt magyarnyelvű elemi leánytanodát állított fel, melybe azonban az evangélikusok gyermekeiket nem járatják. A bellai felekezeti iskolát a tanfelügyelő és egyes bellaiak nemfelekezetivé akarják átalakítani; minek következtében az ottani felekezeti tanitó leköszönt. A pribóczi iskola felsőbb helyről oda utasíttatott, hogy jobb karba helyeztessék, különben be fog záratni. Divéket és Dubovát a magas kormány tanszerekkel látta el. Olvastatott a ni. évi jegyzőkönyvnek az iskolai ügyről szóló XII. pontja, melylyel a ker. gyiilés határozatából a rózsahegyi lelkész félszólittatott az ottani evang. gyermekek tanítására, a nyitrai esperesség Császtkón és Várallján az iskolák megalapításának keresztülvitelével megbízatott, és a ker. iskolai bizottság a sziikségbeli tanítók fogalmának meghatározására felhívatott. Olvastatott a ker. iskolai bizottságnak Pozsonyban f. évi aug. 31-én tartott ülésének jegyzőkönyve, mely szerint a m. évi ker. gyűlés jegyzőkönyve XII. pontjának meghagyásából a szükségbeli tanítók fogalmát kell vén meghatároznia, véleményét ezen fogalomról abban terjeszti elő, hogy 1., rendes tanitó az, ki egyháza által szabályszerüleg kiállított hiványa alapján működik, képesítési okmánynyal és az egyházi elöljáróság által hivatalában megerősítéssel bir, 2., hiványnyal biró, de képesítési okmány nélkül működő tanítók ideiglenesen rendeseknek nevezendők, végre 3., oly tanitó, ki sem hiványnyal, sem képesítési oklevéllel nem bir, szükségbeli. Továbbá a m. évi illető határozatokra vonatkozólag jelentetett, hogy Rózsahegyen a különben jól rendezett városi iskolák mellett az evang. gyermekek vallásos neveltetésének elégtétetik azzal, hogy az ottani lelkész a vallástanban szorgalmasan és alaposan oktatja őket; a nyitrai esperességben Császtkón az anyaegyház alapításával az iskola is berendeztetett ós a tanítás a megválasztott lelkészre bízatott; Várallján pedig a lelkész meghalálozása okából az iskola létesítése fennakadt. A trencsini esperesség az idei jelentéshez hozzáadá, hogy a drietomai, a kerület pártfogásába ajánlt tanitó időközben meghalt. Általában pedig kiemeltetett, hogy az iskola látogatásának kényszerítésére kivánt segédletet a polgári közegek nem mindenütt adták meg. A ker. gyűlés az előterjesztett jelentéseket, tapasztalatokat ós javaslatokat tudomásul véve határozza: a bizottság jelentése egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktattassék; — oly tanitó, ki szabályszerű hiványnyal, képesítési okmánynyal és az egyházi elöljáróság által hivatalában megerősítéssel bir, rendesnek, — a meghívott, okmány nyal nem biró, de ennek megszerzésére legfölebb kétévi határidő alatt kötelezett, ideiglenesnek, — végre ki hivány és képesítési oklevél nélkül működik, sziikségbelinek tekintessék; — a nyitrai esperesség az iskola alapítására Várallján ujolag utasittatik; végre minden illető esperesség a jelentésben kiemelt hibák eltávolítására felhivatik, — valamint, hogy azon esetre, ha a polgári közegek a kivánt segédletet megtagadnák, e törvényes eszköz elérése végett a fensőbb hatósághoz is felfolyamodni lehet ós kell. L. XV. Az iskolai ügy kapcsában a liptói esperesség beterjeszti jelentését f. é. sept. 21-óről, melyben tudatja, hogy Andrásfalván, Verbicz-Szent-Miklós leánygyülekezetében a hitfelekezeti és csak szükségbeli ugyan s ugyanily tauitóval ellátott, de egyházi felügyelet alatt működő iskola 1876. jul. 10. kelt szolgabírói értesítés szerint, a ministeriumnak 1876. apr. 21-én 8175 sz. a. kiadott rendelete következtében, a nélkül, hogy valaha az állami tanfelügyelő meglátogatta vagy megintette volna, mint állítólagos zugiskola bezáratott, — s felkéri a gyűlést, hogy a feljebb emiitett leányegyházat jogában megvédje. A ker. gyűlés a liptói esperesség jelentését tudomásul vévén, megbízza főtiszt, superintendens urat, hogy a nmélt. vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz fordulva, kijelentse, mikép a bezárt iskola hitfelekezeti lóvén s az egyházi hatóság felügyelete alatt 3