Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1870–1890

1875. szeptember

— 5 — Legfelsőbb házassági felmentvény 50 párnak adatott. — Díjak czímén befolyt ezektől 475 frt. A mindkét felekezetű testvér egyházkerületekkel, mint mindig, ez évbeu is kicseréltük jegyzökönyveinket. Az egyházi és iskolai személyzetben a következő változások történtek: 1 Az életnek és halálnak ura által az élők sorából kiszólítattak: Szeberényi Lajos, pozsonyi magyar-tót lelkész és lyceumi tanár, egyházker. közös jegyző; Kermeszky György volt liptói főesperes ós vichodnai lelkész; Bachar János Lajos volt kochanóczi lelkész; Melicsko Mihály volt turócz-szent-mártoni tauító és Hák Konrád, dovalói tanító. 2. Glatz Jakab, mosonyi esperes ur, kiről a mult évi jelentésben az volt mondva, hogy esperesi hivataláról lemondott, azt az egyházak sürgős kérelmére továbbra is megtartá. o. Lelkészekké lettek: Roy Pál Kochauóczon, hová Púchóról költözött által; az utóbbi helyen utódja Zsambokréthy Lajos lett; Nyitra-Zerdahelyre^ lelkésznek Bogyay Antal hivatott meg; Duna-Szerdahelyre Zatkalik Mihály; Szmrecsányba Cobrda Pál; Szeberényi Lajos utódává , a lelkészi ós tanári állomáson, a pozsonyi egyház által Zelenka Pál miskolczi lelkész választatott, a lipótvári országos fegyintézetnél kormányilag lelkésznek neveztetett Droppa Vilm0S

i — Segédlelkészi alkalmazást nyertek : Laucsek Dániel Hlubokán, Húrban Vladimír helyébe, a ki Ó-Pazuára rendes lelkésznek lett meghíva, Borszak Károly Mijaván, Sebjan János Pozsonyban , Kovalevsky Miroszlav Liptó-Szent-Miklóson és ifjabb Boor János Krajnár. Egyházkerületünkből eltávoztak: Kelo György volt liptó-szent-miklósi segédlelkész, rendes lelkészi minőségben Bártfára; Lanstjak Lajos, felső-zelei segédlelkész ugyanazon minőségben Nagy-Szalatnára Zólyomba; Javos József volt pozsonyi segédlelkész szülőföldére a göinöri esperessógben és Kodlecsik János hitjelölt lelkósz-tanitónak Plavniczára Sárosban. 4. Freytag Dávid rajkai lelkész a mosonyi esperessógben 25 évi lelkószkedésének azon egyházban emléknapját üló meg híveinek nagy örvendezése között. 5. Egyházi helybeli másod felügyelők lettek: Mesko Károly Zsaskón és Pongrácz György Pribilinán. 6. Tanítói változások: Vieszt Károly volt nagy-rőczei tanár tanító lett Brezován, Melicsko János Turócz-Szent-Mártonban , Szokolik András Né in et-Lipcsén, Núdzik János NóinetPorubán, Simon Károly Vazseczen, Göhring Mihály Miklósfalváu. Tanítói hivatalaikról lemondtak: Krcsméry József német-lipcsei és Gratz Emil miklósfalvi tanítók. Kümo János, volt német-porubai tanitó, Mitóra ment által a zólyomi esperességbe. 7. Lelkészekké avattattak: Zoch Pál, ifj. Boor János, Borszak Károly, Lanstjak Lajos, Laucsek Dániel, Sebjan János és Stiegler Gusztáv. 8. Hitjelölti vizsgát tettek: a) Bartal András nagyrőcze-gömöri, b) Gálás Pád szobotist-nyitrai, c) Osztroluczky Gyula nagybodony-nógrádi, d) Wargha János ksinna-trencsíni, e) Zvarinyi Emil ujverbász-bácsi, f) Schleiffer Armin szent-györgy-pozsonyi, g) Csulik Lajos szakolcza-nyitrai. S ezzel jelentésemnek végén vagyok. Nem biztató szavakkal kezdém azt; annal bátoritóbbakkal kívánnám berekeszteni. Egyházunk jelen állapotainak képe az azt élesebben vizsgáló előtt nem mutatkozik ragyogó színekben. De azért elcsüggedjünk-e? Sőt annál inkább érezzük magunkat felhívatva megóvására, megvédésére, régi fényében leendő előállítására, bizva ebbeli munkáink és harczaink közt Abba, a ki azt igóré nekünk: ime én veletek vagyok minden napon e világ végezleig. Ő körülötte sorakozzunk, őt kövessük, őt valljuk és hirdessük „szükségekben és szorongatásokban, háborúságokban fáradságokban, dicsőség és gyalázat, szidalom és dicséret köztf Őt, a kiről apostola azt monda: nincsen senkiben máisban idvesség, eiem is adatott emberek közt ég alatt más név, mely által kellene megtartatnunk, — Jézus Krisztus tegnap és ma ugyanaz és mindörökké isi Ámen. Az egyházkerületi gyűlés a főpásztori emelkedett szellemű s az egyház iránt forró szeretetet lehelő jelentést feszült figyelemmel végig hallgatá, meleg köszönettel fogadá s egész terjedelmében jegyzőkönybe iktatni határozta. F. II. Főtiszt. Superintendens ur órvteljesen adja elő okait, hogy ezen kerületi gyűlés miért nem Turócz-Sz.-Mártonban, mint a kerület tavai határozta, hanem Nagyszombat szab. k. városában tartatik, még pedig a turócz-sz.-mártoni egyháznak a turóczi esperesség utján meghallgattatása után ; az elnökség eljárása helyesléssel tudomásul vóttetik. L. III. Főtiszt, superintendens ur fájdalmasan említvén Ó cs. és apóst. kir. Felsége V. Ferdinand király és császárnak, a Jóságosnak, elhunytát; az egyházkerületi gyűlés mély fájdalmának kifejezését jegyzőkönyvileg adja. L. IV. Az 1875. évi államsegély kiosztására következő bizottság neveztetett ki: főtiszt, superintendens ur elnöklete alatt: Leskó Mihály, Nóvák Sámuel, dr. Húrban 2