Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-04-02 / 14. szám

2. oldal. 1922. április 2. DOMBÓVÁRI K1SMOZ1. Gipódal. VASÁRNAPTÓL—VASÁRNAPIG. Pereg a film . . . Egy kicsit akadozik ugyan, de azért pereg. Akadozik peidg azért, mert megy vissza az időjárás a télbe, ez pedig nem kedves egy cseppet sem a sportolóknak. M’ndazáltal a sport nem zavarta'ja magát, miként az alábbiakból kitetszik. Szóval dühöng a sportolás. . /. kép. Vasárnap délután. Nagyszerű ; meccs. A »nagypálya« melletti réten heves küzdelem. Az FTC (= Felvégi Torna Club) csatázik az ASC (= Alvégi Sport Club) vá­logatott csapatával. A csapatok már felália nak: a biró egy lyukas kapukulccsai sipol egetverően. A lárma'azonban még tart. ; Nem akarnak a kedélyek csillapulni. Yegre ; kezdődik a nemes küzdelem. Egymásnakrohanás. Rúgás. Lábtörés. Orrvérzés. Bőgés. Por. A labda, már nem is látszik. A pálya egy gomolyag. Semmit nem látni. De az nem baj : a film azért csak pereg . . . * * * 2. kép■ Az előbbinek folytatása. »El­vonul a badnép hosszú tömött sorban, a | meccsről beszélnek az egész táborban.« — Csak engedett volna Pista rúgni, í majd megmutattam volna én, mit tudok ! — Hiszen csak ne rúgták volna el a lábamat, 10 : 0-ra püföltük volna el őket ! — Hát hiába minden ! 5:5 bizony gyerekek csak szalmacsépíés. * * * 3. kép. Előkelő környezet. Szalonban j gyönyörű >arga footballabda külön asztalon. Bársonypárnán elhelyezve. Médi: (beront) Nem akarok teniszezni! Én is footballozni akarok, mint a fiuk! j Most megvan a iabda és még sem enged- : nek ! (Sírás.) * * * i 4. %ép. Tanterem. Katedrán szigora tanár. AÍgebra-óra. Általános drukk. Az utolsó padban két nebuló nagy pa- pirgalacsint gyárt és kezdi rugdalni a pad alatt. Pista : (súg) Goól ! Laczi: Nem is igaz! Nem goóli! (Ami ezután következik azt alig látni, oly gyorsan pereg.) Box. Lábrugás. Fejelés. Orrvérzés. Te marba. A professzor szeme már ott van. Már ö is ott van. Vészi- jósló hang: ’ — Mi az ? Hol vagyunk ? Siri csönd. Légydongást is hallani le­het. Csak a két nebuló áll vérző fejjel és lógó orral . . . * * * 5 5. kép. Szűk utca. Két suhanc. Csempe labdával jönnek. Kezdik rugdalni. Egyre többen lesznek. Már alig fé rnek el, de azért kitartóan röpül a labda. Kornerrugás. Neki­futás. Orditás : »Go-o-o-o ol!« Labda ki- védhetetlenüDröpül neki az ablaknak. Való­ban goól. Az ablak nagy csörömpöléssel betörik. Belülről papa veszedelmet sejtető hangja : — Megálljotok csirkefogók ! Majd adok ■én . . .! Függöny hirtelen legördül. Mozi Bandi. „Alueid“ rézkénpor szölőpermetezósre és beporzásra legújabb össze­tételénél fogva kiválóan alkalmas, erősebb desinficiálás mellett a lemosódást meg­gátolja és a szőlölevelet nem marja meg. Kizárólagos elárusítója; Auer Dezső Budapest, IX. Lónyay-utca 15. CelefM: József 73—08.-----------—--------------------------------------------------—--------­Vo lt cipőm valódi lakkból. Fői derékig ért a szára. Mondhatom, hogy alku nélkül Nevetséges volt az ára. És ma? Nincsen bőr cipőre, Vagy ha van, hát szörnyű drága, A tavasszal beköszönt im A clpötlenek világa. Börtelen világot élünk, lírása lett á »box« a »zsevró« Es óh jaj ! az én cipőm az. Sem elől, sem hátul nem jó. Jobbról, balról, elől, hátul Ki-ki bámul rajt’ a zokni. Ha pedig a talpát nézem, Kedvem támad felzokogni. És ah ! bőr az nincs semerre. Nincsen dolga most az árnak. Máskor vedlő svábbogárkák Most a régi bőrben járnak. Rólam, aki jobb időkben Talpig bőrbebujva voltam. Lehúzták a bőrt már régen A piacon és a boltban. Csak a tejnek van még bőre És talán a böregérnek. Ám ezekről is lehúzzák, Hogy ha közelükbe férnek. Bőrömből ki bújni tudnék. S ki is bújnék tán belőle, Ha meg volna még a bőröm Amely hozzám vala nőve. pájesz­| FORGALMI | ADÓKÖWyVEK ÁLLANDÓAN KAPHATÓK LÄPUNK KIÄD0- HIVÄTÄLÄBÄN. Mindenki uásárolhat! A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK FOGYASZTÁSI-, TERHELŐ- tS ÉRTÉKESÍTŐ - SZÖVETKEZETE DOMBÓVÁRI I. FIÓKJA. Rizs............................ . . 1 klgr. 70 K Cukor kristály . . . . , 1 » 108 » » finomított . . . . 1 114 » » süveg .... . 1 > 118 » kocka . . . . . 1 > 120 » ‘A Borsó 1. ... . . 1 > 48 » > 7* » 11 ................. . . 1 40 > Lencse .................... . . 1 » 58 » Kenyérliszt................ . . 1 27 » Főzőliszt ................ 1 > 38 » N ullásliszt ... . . 1 » 42 » «Holló» szappan I drb. . . V* # » 30 > Mosó-szóda .... 1 » 15 > Felvágottakban és az összes konzervált halakban nagy választék. B9* Raffia, rézgálie napi áron!~^g Mindenki vásárolhat 1 Vinekker János úr cáfol. Vinekker Já­nos úr helyreigazit. Cáfol és helyreigazit, mert meg van botránkozva, hogy a «Köz­művelődési és Jótékonysági Egyesületet politizálással merjük megvádolni. Es kijelenti, hogy a tanfolyamon az előadók politikai ki­jelentést nem tettek. És ebben igaza is van tökéletesen. De hát nagyon tisztelt Uram, ki beszélt itt az előadókról ? Ki említette Domosvay Lajos r. kát. segédlelkészt, ki Bau­mann Belát, ki Dr. Kapinya Mihályt,Váczi Fe- renczet, Söllei Józsefet és a többi igen nagyra- becsült előadót? Bizony, bizony, ezt senki nem állította. Álmában sem. De mit szól nagyon tisztelt Vinekker úr, mint a tan­folyam szervezője és vezetője, mint a Köz­művelődési Egyesület érdemes ügyvezetője, hogy történetesen é*> véletlenül pont a Köz­művelődési Egylet bá'ján mutatkozott be Balogh Gyula kisgazdaképviselőjelölt, hogy a tanfolyam hallgatóságából szervezték meg az Abbáziában székelő olvasókört, hogy történetesen ebben az olvasókörben történ­nek a bizalmas és szervezkedő értekezletek, hogv az említett jelölt úr állandóan Vinekker úr kíséretében járt Dombóváron ? Ez mind véletlen ? Erről van szó nagyon tisztelt helyreigazító úr! Meg arról az őszin;e val­lomásról, hogy bizony nehéz volt «a hallga­tókat a tanfolyamon es az olvasókörben egyenként megnyerni.» De ez mind nem baj. Vinekker úr csak cáfoljon. De cáfoljon a saját személyéért s ne bántsa a derék elő­adókat, akikről senki egy szót nem szólt. Nem ám. MAAAAMWWWMASWWMSWVMftlWW „Ha megfujják a trombitát“ A március 25 én és 26-án a dombó­vári Uránia-moziban előadott moziszkeccs méltatása szinte kikivánkozik az egyszerű, sablonos referádák közül. Lehetetlen erről a darabról hosszabban meg nem emlékezni, annál is inkább, mert a darabot bizonyos rossz bir előzte mí g Dombóváron, az egyik szekszárdi újság kissé szigorú és kissé igaz­ságtalan kritikája nyomán. Nehezen lehetne megmondani, hogy mi kifogásolni való volt a szkeccsen általá­ban. Legalább a dombóvári előadások alatt semmiféle disszonancia sem volt tapasztal­ható. Hogy a darab tényleg olyan volt, mint amilyennek a fővárosi napilapok kritikáik­ban megmoudták, ezt nem kell még külön is konstatálnunk, hiszen a szkeccset majd­nem egész Dombóvár közönsége nézte végig és igy ki ki megalkothatta magának a véle­ményét, úgy a darabról, mint a színészek játékáról. A darab négy felvonásból állott; kettő film és kettő színpadi rész volt. A filmföl­vételek elsöranguságát és jólvetitettségét szinte öröm volt nézni. A színészek játéka, hol könnyekig megindító, hol pedig kacag­tató volt. A megszállás alatt nyögő tótok és székelyek szomorú sorsát és . a hazához való igaz ragaszkodását a valósághoz hűen és kifejező erővel érzékeltették a színé­szek. Megrázó jelenetekkel is bőven tele­tűzdelte erősen irredenta darabját Porzsolt Kálmán. Stílusosan illeszkedett a darabhoz jól megválasztott zeneszámokkal a zongoraki- séret. Szép irredenta-előadáshoz szép irre­denta zeneszámokat hallani: fölemelő érzés. Csak dicséretet érdemel a mozi veze­tősége, hogy ezt a filmet itt előadatta és nem riadt vissza a rengeteg költségtől s a tornyosuló akadályoktól. És nyugodt lelki­ismerettel megállapíthatjuk, hogy Dombóvá­ron eddigelé semmiféle előadásnak még ek­kora közönsége nem volt. Hozzávető­leges becslés szerint a darab 5-szöri előa­dását körülbelül 2500 néző élvezte végig. ügy tudjuk, hogy a mozi vezetősége — az első kísérlet sikerén fölbuzdulva — legközelebb egy másik moziszkeccset is be­fog mutatni. h. í-H"< j

Next

/
Thumbnails
Contents