Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-12-17 / 56. szám

2. oldal. 1922. december 17. DOMBÓVÁRI HÍRLAP C7 NÉGY TESTVÉR. — Horváth István könyve. — Rajzok, novellák, természeti képek, adja meg a szerző könyve belső címlapján az útbaigazítást. Mi egy szóval fejeztük volna ki: hangulatok. A négy testvérnek, a négy évszaknak hangulatai. Lágy tónusu Írá­sok tavaszról, nyári verőfényről, őszi bo­lyongásokról, téli világról. Ahogy olvassuk ezeket a természeti leírásokkal túlzsúfolt könyvet, sok színes szépsége tárul elénk a négy kedves örök testvérnek. Ifjúságunk mindenütt szomorúságot sejtő tarlójára buk­kanunk, amikor még a nyári verőfény is ködfátyolt táncoltat szemeink előtt. A sok szentimentális hangulatkép mind ugyanezt a beállítást kapja a szerző alkotó keze alatt. Lirizáló kedve bánatos melankóliában gyö­nyörködik s csak néha-néha vonja be ezt a melankóliát valami könnyed cinizmus, vagy talán a nagyon érzékeny ember visszahú­zódó, az élet realizmusától magát megkímélő félénkség. Ha nem tudnók, hogy egy em­berélet delén járó s a természetet nagyon kedvelő ember szövögeti lírikus hangulatait, azt kellene gondolnunk, hogy fiatal szerző­vel van dolgunk, aki megittasodott az örök­szép természet változó színeitől. A könyvnek legértékesebb darabja a margitszigeti napok megörökítése. Itt érez­zük, hogy a lírán túl örök emberi dolgok mélységébe pillantott a szerző. Ezzel nem azt mondjuk, hogy többi írásából hiányzik a szépség. Mindegyikben van maradandó, de ahogyan a nyári színek éles foltja, vagy az őszi avar tarkasága magában csak hangulati tény, úgy Horváth Írása is csak színeket rak elénk, sokszor nagyon is tékozlón, de gondolati érzéseket nem nagyon hagy a lel­kűnkben, Egyébként ez minden lírai könyv­nek fogyatékossága, vagy igy is mondhatjuk: tulajdonsága.-,, , Horváth irásművészete lehiggadt, nyu­godt stílusú. Szereti a színes szavakat, de mindig korlátok között. Soha nem túloz. — Kiegyensúlyozott világszemlélete, amely ugyan kissé sötét és felhős, a férfi komoly lelki világára vall, aki már elrendezett a földi utakon harcot, jövendő napokat, küz­dést, mindent. Akik szeretnek szines hangulatok ké­peiben gyönyörködni, azoknak 9ok kellemes percet szerez Horváth uj könyve. A vaskos, 160 oldalas könyvet lapunk nyomdája állította elő, nagyobbrészt vado­natúj betűkkel. Kiállítása a legújabb könyv­művészeti szabályok alkalmazásával történt. Kiadja a szombatbelvi »Nemzedékek« iro­dalmi vállalat Bolti ára 150 korona. KÁLMÁN JÁNOS mérnök építési vállalkozó Tamási. Telefon: Tamási 2 2. szám. Tervek, költségvetések készítése, becslések, földmérés. A Dombóvári Polgári Népbank mint önsegélyző szövetkezet 1923. évi január hó elsejével új hatéves évtársulatot nyit. Belépési díj: minden 1—1 korona betét után 30 fillér; tagsági köny díja egyszer és mindenkorra 35 korona. M című kaph X o kJ u 6­N cc E­N O X < 3 Ö < E= 2 S3 Á. 99 SZŐ ha Min emi kö prézesünk, Gratzl Gyula, 4 jelöltet avatott kongreganistává. Segélyeztünk 32 szegény családot 77 családtaggal. Lakást szereztünk négy szegény családnak. Kongregációnk ezen­kívül temetési költségeit fedezte 6 szegény halottnak, összes segélyezett szegényeivel elvégeztette húsvéti gyónását s gyónáshoz vezetett egy eltévelyedett leányt. Két sze­gény család részére egy-egy hold földet bérelt. Két elhagyott nyomorék özvegyasz- szonyt olyanformán segélyezett, hogy min­den héten, sorshúzás utján 2 — 2 kongrega- nista látogatta meg, akik ellátták élelemmel. Nyaraltatásra elhelyezett 12 .budapesti sze­gény gyermeket. Természetbeni adományo­kat gyűjtött és szétosztott: 250 kgr. borsót, 200 kgr. babot, 850 kgr. lisztet, 22 mm. burgonyát, száz fej káposztát, 50 kgr. sa­vanyú káposztát, 28 kgr. zsírt, 20 kgr. lek­várt, 15 kgr. töpörtyüt, 2 kgr. vajat, 10 kgr. cukrot, 1L üveg paradicsomot és 40 méter tűzifát; 50 liter tejet azonkívül, hogy naponkint egy-egy liter tejet fizetett hóna­pokon át 2 betegnek a kongregáció. Pénz­beli segélyként kiosztott 25 800 koronát. Kieszközölt azonkívül a községi pénztárból 4 család részére egész éven át ingyen lisz­tet, felruháztatok 6 szegény gyermeket. Egy szegény özvegy iparosné leányát kitanittatta felsőruhavarrásra, hogy megélhetését bizto­síthassa. Egy Szerbiában lakó, itt rekedt szegény öreg özvegyasszonynak megszerezte az útlevelet és ellátta útiköltséggel stb. A sajtót illetőleg : 32 példányban járt a Mária kongregáció és 15 előfizet őt gyűjtöttünk a Magyar Kultúrának. Jelentősen segélyeztük a keresztény napilapok dombóvári rikkancsát. A közönség koréból. Tisztelt Szerkesztő Ur! Először is bo­csánatot kell kérnem, bogy olyan dologgal zavarom, amely nem is önre vonatkozik. De már nem tudom tovább elhallgatni és kérdem, honnét van, hogy a Mávnál min­den alkalmazott, még a legutolsó munkás is megkapja az összes kedvezményt, csak éppen a hofdárok vannak mindenből ki­zárva? Pedig milyen terhes szolgálatuk van. Naponként 4-szer, 6-szor.végigjárják a hosszú állomási utat, hogy csak mennél többet tud­janak keresni. És mégis reggel alig jut neki egy kis kenyér és ha este hazamegy, egy tányér sóba-vizbe főtt krumplileves várja. Aztán hány utas van, aki 5 koronát vet oda a hordárnak, épen annyit, amennyit egy koldusnak is adunk, nem olyannak, aki ne­künk szolgálatot tesz. Kérdem a szerkesztő urat, hogy élhet meg abból egy 4 — 5 gyer­mekes családapa? Ehhez járul, hogy sem­látszik, hogy Isten, bár a lezajlott testi és lelki kínok nyomába lépett fizikai és lelki nyugalmon is áttetszik a kiállott borzasztó fájdalmak eltorzító iszonya. Íme a stilus és a lélektani összhang művészi együttesben. Az egyes alakok szemei benső cselek­vést árulnak el, az arc vonásai kirajzolód­nak, szinte hallani a szájból előtörő szava­kat, érezni a szemlélet keltette indulatokat. Az alakoknak élénk jellemzése, az egyéni vonatkozásoknak drámai fokozása, a rész­leteknek, pl. katonák páncélszerü ruhájá­nak, testizmaiknak szorgos megmunkálása jellemző sajátságai Lunyák mesterművének. Ezzel távolról sem akarjuk azt mon­dani, hogy mind tiszta szinarany, ami ott lesugárzik. De hol is van olyan tág ciklus, mint amilyen a keresztút, amelynél az ösz- szes képek mind egyformán jól sikerültek. Sajnálatra méltó volna az a művész, akit az ilyen mű elkészítése után nem töltene el az a tudat, hogy benső ideálját mégsem sike­rült teljesen elérnie. A középszerűségnek csalatkozhatatlan jele volna. A mély és méltó felfogással, elegáns technikával a keresztény művészet költe­ményei szerint megfestett keresztutiképek előtt elmélkedvén, a mai kor gyermekének ridegen reális életfelfogása eszményibbé szelidülbet. Ez teszi a művet nemessé és értékessé. —éber.— miféle vasúti kedvezményben nem részesül­nek. Hát nincs senki, aki ezeknek a sze­gény hordároknak lehetetlen helyzetén se­gíteni tudna ? Ezekről mindenki elfeledkezik? Egyre csak biztatják őket, hogy legyenek türelemmel és várjanak. Istenem, hogy tűr­jenek azok, akiknek elegendő kenyerük sincs ? — Kérem a szerkesztő urat, tegye közzé lapjában soraimat, talán eljut azok­hoz is, akiket illet s akik valamit tehetnek a vasúti hordárok érdekében. Tisztelettel : egy előfizető. Széljegyzetek. CSAHOLNAK. Nem a kutyák, ó nem. Ránk mondják. Mondják ppdig azért, mert a közügyeket szóvátessziik. És megbotránkoz- nak rajtunk. Hogy »idegenek akarják Dom­bóvár ügyeit intézni!« és »vezetőszerepet akarnak vinni a jött-mentek.« Bizony, ezt önök mondják, nyájas olvasóink. Mert önök az ujságirót csak olyan »szükséges rossz«- nak tartják, de akit néha fel is lehet hasz­nálni, sőt irányítani is lehet felülről. Mert talán kellemetlen, ha néha az igazságot kí­vánjuk, ha a közérdekét, nem pedig az apró kis egyének érdekeit tartjuk irányadónak. Ezért a kedélyes megjegyzés : »Csaholnak« Noshát, nem bánom : csaholunk. Csaholunk, mint a jó házőrző kutya, amely elzavarja a kerítés mellől a gonosz szándékú embert, csaholunk, hogy megakadályozzuk a köz el­len törők merényleteit. És ha véletlenül a lábikrájába harapunk annak, ki figyelmeztető csaholásunkat megérteni nem akarja, úgy ne csodálkozzék senki: ez is a csaholó ebek szokása. ♦ * * A GIMNÁZIU . Nincs városunkban aktulisabb kérdés a gimná ium kérdésénél. Hallunk ellenkező véleményeket. A balga emberek egész sorozatát vonultatják fel az érveknek a gimnázium ellen. Nem igy vé­dők. Beszélnek mindenről a gimnázium vé­delmében, csak arról nem,, amiről beszélni kell ne. Beszélnek arról, hogy a po'gári mit ér? Arról, hogy ki mi lehet a négy polgári ból és mi a négy gimnáziumból ? A négy gimnázium semmivel sem képesít többre, mint a négy polgári. Nem is lehet szó itt Dégy osztályról. Dombóvárnak egész kell, nem fél. Ne arról beszéljünk, hogy mi volna, mi lenne, hanem arról ami van, akarom mondani, ami ninc9. Dombóvárott a gim­náziumnak nincs hajléka. Erről kell gondos­kodni. Amig ez nincs meg, addig minden mozgalom injekció színét mutatja. Az injek­ció betegségre vall s hosszú betegségnek halál a vége. A gimnáziumnak nem az tesz jó szolgálatot, aki ékes hangon beszól, ir, deputációzik érdekében, hanem az, aki le­hetővé teszi azt, hogy a téglákat összerak­hassák, amely az iskolának hajlékot ad. Tenni kell, nem beszélni. Itt igazán többet ér minden Demosthenesnél a cselekedet. Mai állapotában sem a gimnázium, sem a népoktatás nem teljesítheti feladatát. A gim­názium rossz anyagot kap, — halljuk lépten nyomon, de arról nem igen beszélnek, hogy a tanítók 28 — 30 óra helyett 21 órában fog­lalkozhatnak csak a tanulókkal. Miért? Itt megint előtérbe lép a válasz, hogy nincs hely. Hogy a polgári iskola esetén is elfoglalnák az elemi iskola épületét, nem érv a gimnázium életbenmaradása mellett. Ez az érv csak ellenérv lehet . . . Egy érv van csak: Dombóvárott « főgimnáziumra szükség van. Hogy pedig ez valóra váljék, nyissák meg erszényeiket azok, akiket a sors gazdagsághoz segített s bizony mon­dom, eltűnik a Domokles kard fejünk felett. Akinek a jövő, az uj generáció nevelése, a kultúra fejlesztése lebeg szemei előtt az előveszi elsősorban önerejét. Dombóvár köz­ség ezt nem cselekedte, a tett mezejére még nem lépett, már pedig a Isten is csak úgy segít, ha megpróbálunk magunkon se­gíteni. Tegyünk úgy mint az ellenfél cselek­szik mondván : Építek, csak adjátok ide. Ez valóságos harc a ‘kultúráért. Ki lesz erő­sebb ? Nem az, aki azt mondja: lesz, ha­nem az, aki azt mondja: itt van. Vájjon melyik lesz az első ? Dombóvár ? menn Egy jobb családból való fiút, ki 14-ik élet­évét már betöltötte, jj^|^ nyomdász-tanoncul fölvesz lapunk nyomdája. Jelentkezni lehet 1() az üzletvezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents