Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-04-16 / 16. szám
6. oldal. 1922. április 16. — Eladta a más jeggyfirfljót. Sipos Katalin döbröközi szőlőhegyi lakos kölcsön kórt« őzt. Ozorai Józsefné arany jeggyfirűjót, hogy őt is menyasszonynak nézzék. Pár napi használat után a gyűrűt a tulajdonos tudta nélkül eladta. A büntető eljárás folyamatban ran ellene. — Meglopott cigángasszony. F. hó 7-én Kolompár Vera helybeli cigány asszonytól egy idegsokkos eigány 1700 korona készpénzt ellopott. A tettes a lopás után ismeretlen helyre tározott. Körözik. — Tüdőbajnál, asztmánál, gyo- morbajnál, emésztetlenségnél, székrekedésnél, májbajnál, sárgaságnál, vérszegénységnél, rheumánál, érelmeszesedésnél, vérbajnál stb. már 1912. óta több ezer esetben meglepő sikerrel beváltak a báró Luzsenszkyék receptjei szerint készülő esszenciák, amelyek mindegyike a hivatalosan legkiválóbbnak elismert 6—8-ből készül. Valamennyi különleges szert fölülmúlnak, fölöslegessé tesznek és nem drágák.- Kérjen ismertető leírást (válaszbélyeg küldésével) az «Aster» kiadó-hivatalától: Budapest, III., Nád-uica 1. sz. — Lopás. A Weisz-féle sörraktárból múlt hó 30-án ismeretlen tettes 38 üveg sört ellopott. A tettesnek, aki már másod ízben dézsmálta meg a sörraktárt, rendőrségünk már nyomában van. — Vasúti tolvajlás. Baja és Báta- szék között a vonatról egy színésznőnek 100.000 koronát meghaladó értékű podgyá- szát elemelték. A tettest erélyesen nyomozzák. Figyelmeztetés» ügy a helybeli, mint az összes vidéki tisztviselőket és közalkalmazottakat figyelmeztetjük, hogy az 1921. évre szóló szövet- jegyeikre a szövetet április Kó 50-áig feltétlenül átvegyék, mert ezen határidőn túl a jegyek érvényüket veszítik. A Magyar Köztisztviselők fogyasztási, termelő és értékesítő szövetkezete, dombóvári kl. fiókja Esterházy*utca 25. szám. — Posta-épület. Pályázati hirdetmény. A «Magyar Királyi Államvasutak Alkalmazottai Fogyasztási és Takarék-Szövetkezete» dombóvári fiókja f. évi május havában megnyílik. — Keresünk e fióküzletünk vezetésére fűszer, csemege, gyarmat, rőfös éa rövidáruban teljesen szakképzett, jó megjelenésű 25 30 éves, óvadékképes, keresztény üzletuezefőt. Ajánlatok : Budapest, VII., Rottenbiller- utca 27. központi irodába küldendők. — Megjegyezzük, hogy rendszerünk elsajátítására a jelentkezőnek circa egy hónapig egyik budapesti üzletünkben kell praktizálni. TTM Deák Ferencz-utca 13. sz. alatt levő ház 1*1 Oi np azonna^ szabad kéz- jLEd'^Ef bői eladó. —===== Férjhezmenne tisztviselőnő — 30.000 k készpénzzel és 2 szoba és konyha bútorral — hozzáillő úrhoz. — Nősülne fodrász-mester, jóforgalmu üzlettulajdonos, jómódú, intelligens polgárleány- nyal. — Férjhezmenne izr. vallásu nő hozomány- nyál, 35 ér körüli izr. kereskedőhöz. — Nősülne jogász 100.000 kor. vagyonnal, 18—30 éves földbirtokos hölgygyei. — Nősülne üzletvezető, vendéglős 30—34 öv körüli özvegy v. hajadonnal, akinek vagyona 1 milló korona értéket tesz ki.— Ezenkívül úgy a nősülni szándékozók, valamint a férjheemenni óhajtók forduljanak hozzam bizalommal bármely távolságból, megtalálják a hozzájuk illő társat. Ambrusits János Dombóvár, Hunyadi-tér 82. szám. ét. 4l">Oi vált valóra a Nrjr “PUDER -SZAPPAN -KRÉM állandó használata. A régi béteiinóséílieii mindenttt taphatú! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. 4. KÖZGAZDASÁG Cs«n karnagy arország gazdasági problémája. Csonkamagyarország közgazdasági helyzetéről áttekintést alkotni most, amikor még a világháború okozta mélyreható vál tozásokat tisztán áttekinteni nem tudjuk, igen nehéz. A trianoni békeszerződés Magyarországot megfosztva bányáitól, erdőitől, ipartelepeitől és gyárainak legnagyobb részétől, fejlődő iparunkat és kereskedelmünket megbénítva, teljesen agrár állammá tette. Nem maradt másunk, mint a magyar termőföld, a fejlődésében a világháború által megakasztott mezőgazdaságunk. A közgazdasági súlypont, amely a háború előtt is a mezőgazdaságon nyugodott, most kizárólag a mezőgazdaságra helyeződött át. Mivel Magyarországnak az elveszített részekről lemondani az öngyilkossággal lenne egyenlő ós nem is fogunk lemondani, amig egy magyar ember él, nincs más hátra, mint felvenni a küzdelmet ellenségeinkkel. Megmaradt egyetlen erőforrásunk, a magyar mezőgazdaság van hivatva arra, hogy Csonkamagyarországot gazdaságilag talpraállítsa, mivel egy gazdaságilag erős Csonkamagyarország sokkal könnyebben tudja elszakított részeit visszaszerezni. Agrár Csonkamagyarország legfontosabb problémája a mezőgazdasági többter- melés megoldása, ez a probléma, amelynek mindent alá kell rendelni, az agrár Magyar- ország minden intézményének magán kell viselnie az agrár jelleget. Természetesen ez a megállapítás nem akarja a magyar agráriusok abszolút hegemóniáját jelenteni és közgazdasági vonatkozásában egészen mást jelent, mint a napilapok inkább politikai színezetű u. n. »paraszt diktatúrája« Minden társadalmi osztálynak össze kell fognia ebben a küzdelemben, mert csak igy remélhetjük gazdasági talpraállásunkat. Hogy a többtermelés problémáját megoldhassuk, a termelésátlagainkat kell okszerű gazdálkodással kezelni. Ha az általános számítási alapul vett búza átlagterméseinket nézzük, azt látjuk, hogy nálunk 6 —7 mázsa között ingadozik a kát. holdankénti átlagtermés, ugyanakkor a német gazdák 12-14 mázsás átlagterméseket mutatnak fel, aránylag rosszabb talajon, igaz, hogy klimatikus viszonyok és kedvezőbb csapadék eloszlás mellett. A fentiek okát a magyar gazda elmaradottságában és a szaktudás hiányában találjuk mef. Rá kell nevelni a magyar gazdát az okszerű gazdálkodásra, az okszerű talajmfivelésre, a talajerő visszapótlására, a nemesitett vetőmagvak használatára. Rendezzünk minél szélesebb körben, lehetőleg minden nagyobb faluban a német ,,téli mezőgazdasági tanfolyamok*(, az amerikai „Farmer’s Institut“-ok mintájára téli tanfolyamokat, amelyeken a környékbeli nagybirtokok okleveles gazdái tartsanak előadásokat, megbeszéléseket a mezőgazdaság különböző ágairól. Dombóvár központi fekvésénél fogva különösen megfelelne az ilyen téli tanfolyamok tartására, megfelelő előadókat is találnánk a környékbeli gazdák között, erre különben annak idején vissza fogunk térni. Igaz, hogy a magyar gazda nem szívesen tér el attól, amit őseitől tanult éa megszokott, még akkor sem, ha rossz, de azért már némi haladást látunk ezen a téren is és csak az alkalmas módot kell meg találni, hogy rávezessük a haladás útjára. Juhos L. keszthelyi gazdasági akadémiai tanár számításai szerint a nemzeti vagyon több milliárdos évi gyarapodását jelentené, ha egy mázsával emelnénk a gabona termésátlagainkat. Ha pedig több évi megfeszített munkával, kellő szaktudással a duplájára tudnánk emelni termésátlagainkat, ha egy holdon 6 mázsa helyett 12 mázsát fogunk termelni, az azt fogja jelenteni, hogy Csonkamagyarország termőterületét kétszeresére emeltük. De, hogy munkánk teljes legyen, eró* lyes intézkedésekkel szabályozni kell a mezőgazdasági terményekkel való féktelen tőzsdei spekulációkat és állami segítség, gél kell gondoskodni arról, hogy ne történhessen meg az, hogy a kereskedő a megszorult gazdáktól 1500 K-ás áron össze vásárolt búzát 2500 K-ás áron adja tovább, úgyszólván minden munka nélkül kétszeresét keresve annak, amit a gazda egy évi fáradságos munkájával. És még a gazdát éri az árdrágítás vádja. Majd ha a többtermelés fenti problémáját megoldottuk, majd, ba dunántulon és az Alföld rónáin egy kalász helyett kettőt ringat a szél, akkor már nagyrészét megtettük annak az útnak, amely Csonkamagyarország gazdasági talpraállitáeához és Nagy-Magyarország területi integritásának visszaállításához vezet. Polgár Lajos. Alomszal olesón eladó Alfáiéban, 64. sz. alalt. Érdeklődni lehet ugyanott húsúét másnapján, uagy Nagy Sándor tulajdonosnál Kaposuáron, Fő-u. 18. sz. Egy apróhirdetésre. Óh kisasszony, drága nagysád ! Szümnek indulatja készt, írni arról, hogy szivemre Mint hozott bűbája vészt. A barackfa dús virága A tavaszt jelenti már. Ám, óh jaj, szerelme nélkül Minden, minden rut, sivár. Amint látni fogja kérem, Nem vagyok nagyon kövér. Ám ízlése ha kívánja, Százkilós leszek önér’. A dohányt, a bort, a kártyát Hitből ismerem csupán, És kalandom is, csak egy volt,, Egyszer egy vadkörtefán. Vadgalamb tnrbékoláea A vadkörtefára vitt, És ah, fönt a fán feledtem Nadrágomnak szárait. Lángoló szivem lakatlan, Elhagyott e drága kincs ; Rőfös boltnak, hogy ha eddig Titkon lestoppolva nincs. ön imádott ismeretlen Nemde czédrastermetü ? Arca rózsás, mint a hajnal S kerek mint az Ó betű ? Álmaim királyi nője Post restante írja meg, Gazdasága hányeaer hold S pénzben Önnel mit nyerek. At/«**
