Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-04-16 / 16. szám
4. oldal. 1982. április 16. Jánosi Gusztáu. A Kisfaludy-Társaság üléseinek 1899- től fogva buzgó látogatója támadt. Kolláré- ját, talárját lila szegte be és arany kereszt függött a nyakában. Nem csengett ismeretlenül a neve. Többször és több müvéből mutattak be részleteket a Társaság lelkei, »E felejthetetlenül bájos alakot« Longfellow : Arany Legenda jának műfordítása tette félreismerhetetlenül naggyá. Más: izgékony boldogságában festi meg, mikor egy-egy felolvasást hallgat végig. Az intuició láza fogja el a remekírók műveinek társaságában, képzőművészeti mesterművek előtt. Mindenben és mindenütt a szépet szolgálja. A jóság és szépség adja meg lelke harmóniáját s a kötelességleljesitéssel együtt kiütköznek egész valóján. Endrődiként: »a maga erejéből emelkedett fel . . . a zajtalan, de hasznos tevékenység embere volt. . . kevés kanonok élt oly szépen és hasznosan, egynek sem volt olyan poelikus tanyája s rengő vizen vitorlása. Tiszta örömeit, karcsú vitorlásának patyolatos szárnyait széllel feszítve révbe kormányozni, a fordítási gyönyöröktől szinte remegni, magát henye kényelem nélkül a művészettel körül venni, még a kenesei kis szenlegyház hajnalos hangulatura fesletésével is kifejezte. Emberi vonásaiból kiemelhetjük, hogyjrómai útja után gyakran érik a görnyesztő munka közben kitüntetések, melyet a dulmi választott püspökség koronáz be. Kétszer hárítja félre a pécsi püspöki széket feléje kinálókezeket. Ünnepi áhítatunkat a vele foglalkozásban csak az egyik cinikus, pesti újság, tudatlansága rontja meg, mikor Szász Károly fordítói iskoá'jához számítja. Holott Arany-tanitvány, mint verselő s mint műfordító is. Örökhagyóját már kispap korában felkeresi eredeti kísérleteivel. Az öreg Arany többször bátorítja, lapjaiban meghívja, sőt Koszorújának egyik munkatársaként nevezi meg. Verspróbálgatásaival Kenéséről megy föl a költő-királyhoz. Kenese balatonos világában látogatja meg Múzsája. Aranyt tükröző verseléseivel azonban egy-kettőre fölhagy. Iskolául vette a kötött formában törődéshez. Iskoláiban a latint, nevelőségé- ben a nyugati nyelveket sajátítja el. Német, francia, angol nyelvtudását olasszal bővíti római utjain. Három éves időközönként kiadja nyugat költőiből, Andren Enoch,So crates haldia címen Veszprémben a 19. sz. Német-, Francia-, Angolország irodalmi nagyságait. Nevét az örök idővel Longfellow Arany Legenda jának lefordításával jegyezte el. Utána a legnagyobb kálvinista époszt adja át a magyarságnak a katholikus pap, Milton: Elveszett paradicsom-^t. Reá három évre mestere biztatásának is eleget tesz. A tanitvány szeretetével magyarítja Tassó : Megszabadított Jeruzsálem-ét. Közben apró ékkövekkel díszíti teljesre műfordító képét. A legújabb francia és olasz költőkről adott Ízelítőt régi angol poéták müveivel elegyítve. Dús szókincstára megbirta az uj, színes igéket is. Nevét Pascoli latin művének átültetésével a Pedagögium-TCitil ötvözi újra. Ez csak váz idáig. A műfordítót kitel- jesiti leghevesebb elfoglaltsága közben novellák, regények, vallási művek fordításával, tudományos cikkek Írásával és irók szervezésével. Fordít élete végéig. Csakhogy hasztalan keringölnek tőle a lapok. íróasztala fiókjába rejti. Könyveit, a dédelgetett szeretettel illusztrálhatott Pascoli-fordítást meg se küldi a lapoknak. Soh se engedte megfujni a trombitával. A nyilvánosságnak átadott müveit is reklamálni kell. Jelleméhez, a makulátlanhoz nem férkőzhetett az önadminisztrálás. A munka keresztje alatt kálváriás utón jutott föl táborhegyi fényben fürdéséhez. Fiatalon nyakába akasztotta a bizalom elárvult egyházmegyéje kormányzatát. A halál Dante époszának glosszázá- sánál találta. Sereg kéziratot s vidéki újságokban elszórt kincseket hagyott folytonos búvárkodása eredményeként. Kriptája felett obeliszkszerű sírkő ragyog a lenyugvó balatoni napsugárban. Vele porlad szerető rokonaival együtt édesanyja is, akire »csak imádkozva tudott gondolni«. Tője örökölte nemes szivét. Vágya teljesült, hogy Kenésén temették el. A Kisfaludy- Társaság haló porában is babérral borította koporsóját. Az irók legjobbjai róttak róla felejthetetlen nekrológokat. Szándékom, hogy Írásom fölelevenitse ködösödő nemes alakját. Vdth János. _ mmm hírlap _ Az ősi rög. ősz Iván regénye. A poéta meleg szive kiáradott s mon- palai zuhatagában benne folydogál a nyu- goti és keleti magyarság töredék harcainak hű története. A vasi föld áldott melankóliája ölébe ringatta s visszaadta az életnek a bégamenli kiebrudalt magyarokat. Ez a regény váza, amely mellesleg ide bökve: irredenta regény, de nem a tendenciája miatt, mert ezt hiába keressük a poéta lírikus, szerelmes, tán kissé szentimentális esemény-szövő vetésében, nem is ez a fon. tos és célra vezető irredentizmus, hanem a hit, mely tovább zsong a decrescendóba fulladt magyarság mai sorsa fölött, az élni- tudás reménye, mely a regény két szimpatikus alakjában revelálódik, a görcsös bizo- dalom, mely magyar nosztalgiát ébreszt nem csak a főhősben, a szimpatikus Both leányban, de az olvasóban is az után a messzi ismeretlen magyar rög után, amelyről csak azt tudjuk, hogy magyar volt s most is magyar kúria gunnyaszt a tavaszi napfényben kellős közepén. De talán még ez sincs kipontozva a regényben, ezt is a levegő, a lelki hasonlatosság húzza alá észrevehetően a nélkül, hogy valami esztétikai hiányosságra ébresztene. A két főalak plasztikus rajza mellé sorakoznak a regény többi alakjai. Erősen megkonstruált emberek, kiknek élete hol derűsen, hol szomorkásán viszi tovább a regény eseményét. Kevés mostani regényben olvastunk vonzóbb és emberibb lelkületű öreg cselédről Lina néninél. A kisvárosi életurnak, Mayernek, egy csöppet sem szimpatikus egyénisége hűen tárul elénk, csak a regény befejező akkordjainál simítja el az iró ezt a stróman-szereplést s burkolja be jóságának fátyolába. Általában ez a jóságos szövögető kéz mindenütt ott van, hol magyarok szenvednek. Csak ott üt és harcol, hol idegenek aljas gonosztettét kell kipellengérezni. Itt aztán sújt és felhördül, mint akinek szivében illetéktelen kezek vájkálnak. A regényt elönti a lírikus pasztellké- peinek hangulatos sokasága. Minden oldalán sorokra bukkanunk, amelyek a poéta jegyzetelő könyvéből kerültek a regénybe. Ebben mi sem találunk megróni valót. Csak színező erejét, poétái vénáját dicsérhetjük Ősz Ivánnak. Akik az irás szépségéért olvasnak regényt is, azok ceruzával kezökben sokszor meg-megállnab, hogy megrögzitsék ezeket a kincses lírikus szép- i ségeket. A regény akkor készült még, mikor a nyugati végekre nem borult az elszakitás nyomasztó levegője. Akkor még miénk volt a vasi Irottkő kupolás szépsége, magyarokat vonzott a németujvári vár ősi kincse s az iró voltaképpen akarattal játszatta le regénye eseményét a vasf földön, hogy ki. áltó száj, tiltakozó erő legyen ezért a rögért. Sajnos, ma már csak emlék lelt mindebből, a vasi földet is szivén szúrta a trianoni félszeg parancs s az Irottkő kettészelten, csonka lejtővel maradt meg a magyaroknak. De épen emiatt, a posthumusz Írások vonzó ereje miatt talál sok olvasóra Ősz Iván regénye. Nemcsak az elszakadt vasiak közt, de a magyarok közt is. A regényt a Magyar Nyugat adta ki ízléses kiállításban, az újvári vár művészi rajzával. czi Z. „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország!“ Az Uránia-mozgó husuétje A húsvéti ünnepekre igazi ünnepi műsorról gondoskodott a dombóvári Uránia- mozi vezetősége. Az első bemutatót szombaton este tartják. Április 15 én és 16 án (szombaton és vasárnap) „Tarzan bosszúja“ című 7 felvonásos dzsungel történet kerül előadásra. Ezt a filmet óriási érdeklődés előzi meg, bárhol is mutassák be. A darab meséjének lényege körülbelül: Egy házaspár hajótörés folytán egy lakatlan szig tre kerül, ahol egy fiuk születik. A szülők hirtelen elhalnak s a csöpp gyermek gyámo- litó nélkül marad, mígnem egy hatalmas majom veszi pártfogásába és fölneveli. Közben más hajótöröttek is kerülnek a szigetre, akik magukkal viszik, de Tarzau nem tudja megszokni a kulturéletet és visszavágyik a szigetre. ahova vissza is kerül tömérdek kalandon és egy szép, szerelmi történeten keresztül. — Ezt a darabot szombaton este fél 9-kor és vasárnap délután 3, 5 és fél 9 órakor kezdik játszani. Husvót hétfőjén, április 17-én Follinus 100 arany pályadijjaí jutalmazott eredeti népszínműve : a „Náni“ kerül bemutatásra. Nagyszerű ötlettel, de sok utánjárással sikerült a dombóvári Uránia-mozi vezetőségének megszereznie egy napra Follinus hires népszínművét, a Nánit. A darabot énekes és táncos moziszkeccs formájában (3 felvonás film, 3 felvonás szinpadou) fogják bemutatni s erre az alkalomra a filmen szereplő fővárosi művészek személyesen fognak lejönni, hogy szerepüket a színpadon leját- szák. Á Nánit már annyira ismeri mindenki, hogy ennek meséjét fölösleges volna közölni. Mindenesetre annyi megállapítható, hogy filmen sokkal jobban érvényesül a darab közismert szépsége, mint a színfalak közé kényszerült egyszerű népszínmű. — Ezt a darabot csak egy napon : hétfőn lehet megnézni, még pedig délután 3, 5 és este 8 órakor. A helyárakat erre a napra mérsékelten felemelték. Meghiuó. A Dombóvári Önsegélyző Egylet mint szövetk. az 1921 i üzletévre vonatkozó rendes évi közgyűlését 1922. évi április hó 30-án délelőtt 11 órakor tartja a Dombóvári Iparosok és Kereskedők Egyesületének helyiségében, a melyre a szövetkezet t. tagjait ezennel meghívom. Dombóvár, 1922. április 8. Dr. Sas István, « elnök. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyvvezető és 3jegyzökönyv- hitelesitő kijelölése. 2. Az 1921. üzletévre vonatkozó számadások és mérlegek bemutatása, határozás az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak adandó felmentvény tárgyában. 3. Határozás az 1916-i évtársulat vagyonának felosztása és hovaforditása tárgyában. 4. 3 igazgató-választmányi tagnak 6 évre leendő megválasztása. 5. Alapszabályszerűen bejelentett indítványok tárgyalása. Jegyzet. A zárszámadások az intézet helyiségében az üzleti órák alatt a tagoknak betekintésre rendelkezésre állanak. mAwwwwwwwvwwwwwwwwww „Alueid“ rézhénpor szölöperraetezésre és beporzásra legújabb összetételénél fogva kiválóan alkalmas, erősebb desinficiálás mellett a lemosódást meggátolja és a sz ölőlevelit nem marja meg. Kizárólagos elárusítója; Auer Dezső Budapest, IX. Lónyay-utca 15. Celefan: József 75-06.
