Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-04-02 / 14. szám
Dombóvár, 1922. április 2 14. szám VI. évfolyam. Előfizetési árak: egész évre 100'— K, félévre 50-— K, negyedévre 25 — K. Egyes szám ára : 2 korona; pályaudvaron 3 K. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent-LászIó-tér 18. sz. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházy-utca 17. szám Saját ház. (Telefon : 10. szám.) Felületesség és hötelességteljesités. 0 A mostani bizonytalan, számítani nem tudó kornak jellemző tünetére kívánjuk felhívni a figyelmet. Ez pedig a felüleiesség. A mai ember, akinek nyugodt Ítélőképességét megbolygatták a háború eseményei, meggyőződését megingatták a forradalom megnyilvánulásai, kedályállapotát tönkretették, egészségét megtámadtak a megélhetés nehézségei — nem tud alapos lenni. Minden dolgában, ítéletében, cselekedetében, beszédében, magaviseletében, ruházatában oly mérvű felületes-ég mutatkozik, hogy nem tudjuk-szó nélkül hagyni. Megnyilvánul pedig ez a magasabb éi alacsonyabb hivatalokban, tapasztalhatjuk a kiadott rendeletekben és utasításokban, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt. Soha annyi feledékeny tanuló nem volt az iskolákban, mint ma, soha olyan felületes írásbeli, munkák, soha oly rendetlen füzetek nem voltak, mint a háború utáni időkben. Bizonyítják ezt szerzett tapaszta ataikból a tanítók, tanárok. Ebben pedig már végzetes, a jövő fejlődésre is feltétlenül kiható dolgot látunk. Mire vezethet ez? Teljes lelki és testi le rongyolódást fog ez okozni. Csak gyorsan elvégezni bármit, semmit alaposan, mert nincs rá idő. Nem ér rá a lázas sietés embere ponto-an olvasni, tehát c-ak néhány kikapott szóból, mondatból al . kot természetesen felületes Ítéletet. Ennek alapján szól hozzá a kérdésekhez, nyilatkozik felületességből igazságtalanul. Nem dolgozik alaposan, kitartással és pontosan, minek következtében munkája csak ideig- óráig tartó. Hamar romlik, törik, gyorsan tönkremegy, összedől az elsietett, összetákolt épület. Hamar munka, hamar vész. Végig lehetne azt a kis nebulót követni, aki nem fűzi be renderen a cipőjét, egész élete folyásán : szinte látom, mint nem készül el pontosan tanulmányaival, mint lesz tudása hézagos, megjelenése ellenszenves, magatartása hanyag, mint lesz gondolkozása is fokozatosan felületes, köny- nyelmü és léha, munkájában pontatlan, kötelességét nem teljesítő felnőtt. Teljes következetességgel, szigorúsággal kell a fiatal korban minden felületes, ségre való hajlandóságot kigyomlálni. Együtt kell itt működni az oktatónak és szülőnek, az iskolának és családnak. Eredmény csak együttes munka, egyöntetű nevelés árán lehetséges. De hogy ezt végre is hajthassuk, önkritikára, önnevelésre van szükség. Nekünk sem szabad hebehurgyán Ítélni, felületesen, pontatlanul dolgozni, mert az egyik legfontosabb nevelőeszközt, a példaadást nemcsak nélkülözni fogjuk, hanem azzal a homlokegyenest ellenkezőre csábítjuk. Le kell küzdeni minden ilyfajta megnyilatkozást természetünkben. Nem szabad kapkodni, nem szabad félvállról intézkedni, nemtörődömséggel dolgozni, mert ez munkám eredménytelenségére vezet. Meg vagyunk győződve, ha mindenki javítaná magát és javítana másokat, ha nevelné gyermekét is tiszta, csinos és pontos munkára, más volna az anyagi eredménye is az ipari munkának, nem volna panasz a hivatalok és hivatalnokok ellen, fejlődne az ország, e kicsi kis ország, gyarapodna a nép és lassan-lassan mégis csak közelednénk a mai sajnos csak álmainkban élő Nagyma- gyarország megvalósításához. A pontosság, a tudatos kötelességteljesités a rendes, korrekt munka, a becsületesség hazája nem lehetne nyomorgó, szegény és csonka. De ennek az eléréséhez akarat, kitartás, pontosság és lelkiismeretesség kell. Figyelő. A jdombóuári Takarék- pénztár R.-T. közgyűlése. Városunk ás környékének legrégibb pénzintézete : a Dombóvári Takarékpénztár R.-T. folyó hó 26 án taírt.otta az intézet saját helyiségében 4Q ik évi rendes közgyűlését jobaházi Döry Hugó földbirtokos, gazdasági főtanácsos elnöklete alatt. Az igazgatóság a nehéz gazdasási vi szonyokra, való tekintettel beszámolójában a negyven éves jubileumi évet nem juttatta kifejezésre, ehelyett régi tradíciójának megfelelően közgazdasági tevékenységével mulatja meg és tölti be azt, a vezető sze- , repét, melyet úgy a környék, mint a vár- I megyei pénzpiacon elfoglal. Mindenkor az | intézet úgy a mezőgazdaság, mint a kereskedelem és ipar igényeit a legmesszebbmenő kulantériával kezelte, miért is a nagyközönség legteljesebb ' bizalmát oly mértékben élvezi, melynek legfényesebb tanúságáról tesznek bizonyságot ama zárszámadási számok, melyek az intézet szolid, céltudatos vezetése mellett az intézet erős fejlődését' tiszta ügykezelését és a közönség állandó bizalmát mutatják. Az elnöki megnyitó után Farkas Imre vezérigazgató ismertette a közgyűlés előtt az igazgatóság javaslatát és a múlt évi mérleget, mely K 195.081-— nyereséget tüntet fel, ezenfelül az intézet a K 181.500'— részvényvagyonváltságot is a múlt év terhére egyenlítette ki. A mai viszonyok között több millióra becsülhető ingatlanai az intézetnek: csupán 70.000 korona értékben vannak felvéve a mérlegben. Értékpapír állományánál pedig jelentékeny leírások eszközöltettek. Az intézetnél elhelyezett betét 1 év alatt 6 687.000-— korona gyarapodással K 14,819.000-— állományt ért el. Az évi pénztárforgalom pedig 923,526.0001 — korona volt, mely az előző évivel szemben 741 millió koronát meghaladó emelkedést mutat. Mint a Pénzintézeti Központ tagja a helybeli gyűjtő postahivatal összes pénzforgalmának lebonyolítására is megbízást nyert és azt nap-nap után fennakadás nélkül bo- ' nyolitja le. Uj üzletkörébe felvette a mező- gazdasági árukkal és terményekkel való kereskedelmet is és így a környék gazdaközönségének e téren is rendelkezésére bocsájtja közgazdasági tevékenységét. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság és a felügyelő-bizottság javaslatait, melyekben jelentős összeg szerepel a helvbeti jótékonysági és kulturális célok adományozására. Weisz Béla volt felügyelő-bizottsági tag helyébe Austerlitz Viktor helybeli nagykereskedő választatott meg egyhangu- j lag. A közgyűlés a fentiek ismertetése után Dőry Hugó igazgatósági elnök lelkes éltetése méllett zárult. A földreform uégrehajfása. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság működését megkezdvén, vármegyénkben is széliében megmozdult a földnélküliek nagy tömege és részint házhely, kisbériét és legelő iránti kérvényével úgyszólván elárasztja a bíróságot, illetve a gazdasági felügyelőségeket. A kérelmezők túlnyomó része az ingatlanoknak megváltását és járadéktelekképpen leendő kiosztását óhajtja. A felügyelőség minden egyes eselben a tárgyalások folyamán megkísérelte a földbirtoirszük- ségletnek magánegyezség utján való kielégítését és ha ez nem sikerült, csak akkor, ha a közérdek megkívánta, hozta javaslatba a megváltást, természetesen csak ott, hol a törvényben előirt feltételek ehhez megvannak. A felügyelőség eddigi tárgyalásai során magánúton egyezség szerint csupán kisbérieteket tudott létesíteni, de örökáron földhöz juttatni senkii sem sikerült, mert a birtokosok mindannyian a vagyonvállság végrehajtását várják s csupán annak során hajlandók ingatlanaik bizonyos részét a vázolt célra átengedni. Kijelölt vagy kiosztott házhely 1503, háromszázhuszonjiat katasztráiis hold. Kisbériét és poigárbérlet 7460 egyén kezén 21256 kát. hold. Legelőbérlet 661 kát. hold. A völgységi járás kivételével a vármegye majdnem minden egyes községe kérte a föld- birtokreform végrehajtását. Az eljárás mindenütt folyamatban van. Megváltásra irányuló eljárásra az Országos Földbirtokrendező Bíróság öt esetben hozott végzést és ezenkívül a herceg Eszterházy-féle bíibizomány összes ingatlanaira elrendelte az eljárás lefolytatását és erre kebeléből egy külön birót rendelt ki. A herceg saját kezdeményezéséből circa 14000 kát. hold ingatlanának átadását rendelte el, miből az uradalom területében fekvő községek jogos igényei min. den valószínűség szerint kielégíthetők lesznek. — Szülői értekezletek. Amint a középiskolákban már eddig is rendszeresen megvolt, a polgári és elemi iskolákra és óvodákra nézve is kötelezővé tette a vallás és közoktatásügyi miniszter a szülői értekezletek összehívását. Az értekezletek célja a szülői ház és iskola közötti kapcsolat intézményes biztosítása. A tanulók jellemének fejlesztésére, vallásos és hazafias nevelésre, iskolánkivüli magatartására és foglalkoztatására, társadalmi nevelésre stb. vonatkozó kérdések kerülnének itt tárgyalásra. Az ily módon megteremtett együttműködés folytán az iskola a szülői ház utján a társadalomban értékes segítőtársat fog nyerni. Kívánatos volna, ha a közönség belátná ez; értekezletek valóban nagy fontosságát és ebben nem uj terhet, uj időáldozatot látna,- hanem a jövő nemzedék nevelésének, főleg jellemképzésének hathatós tényezőjét ismerné fel. — Itt említjük meg, hogy a Faics- féle magán-iskola első ily értekezletét április 8-án d. u. 4 órakor tartja. Ennek tárgya: Példa és szoktatás hatása a nevelésben.
