Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-03-12 / 11. szám

2. oldal. Farsangi j Szóvátettük már lapunk hasábjain, hogy mennyi estély, bál, mulatság és elő­adás élénkítette az idei farsangot. Említet­tük azt is, hogy micsoda megterheltetést jelent az ilyen tömeges mulatás a közön­ségre nézve. Minden átmulatott éjszaka a jótékonyság nevében történt, minden szilaj táncos a közjó elősegítését gondolta felada­tának. Kérdjük: elértéke a rendezők célju­kat? Kérdjük: mit tett e sok mulatság a közjó érdekében, a nyomor enyhítésére? Megállapításunkban a számok vitatha­tatlan igazsága támogat bennünket: a szá­mok beszélnek helyettünk. Statisztikát állí­tottunk össze, amely ugyan a sok utánjárás mellett sem vindikálhatja magának az ab­szolút pontosságot, de megközelítő képét nyújtja mégis az estélyek forgalmának. Belevettük nemcsak a táncmulatságokat, hanem a műsoros délutánokat, táncnélküli előadásokat is, hogy a társadalomra kivetett társadalmi adó lehető hű képét nyerjük. Az összes mulatságok bruttó bevétele a farsang folyamán meghaladta a 280.000 koronát, sőt ha az Izr. Nőegylet advent idején tartott két estélyét is hozzávesszük, több mint 330.000 K, szóval a statisz­tikából hiányzókkal együtt 350.000 korona lehet. E/zel szemben a tiszta jövedelem kb. ez összeg fele, melynek arányát pedig az u. n. előadások, nem estélyek jövedelmének hozzászámitása előnyösen befolyásol. Adataink legnagyobbrészt kerek Ösz- szegre kiegészítve a következők : Bruttó Nettó Dec. 31. Egyetemi hallgatók es­bevétel: télye ca ......................... 21 000'— 7070 — Legényegylet estélye . Jan. 10. Főgirnn. önképző-kör 10300 — 5400-— előadása ..................... 15000-— 1 1000-— „ 19. Női Kongregáció előad. 130C0'— 11000 — „ 21. Ipartestület bálja . . „ 28. Beteggyámolitó Izr. 27200-— 18000 •— Nöegylet estélye . . 41800-— 27260 — Eeb.2-5. Legényegyl. szinielőad. 13000'— 5000.— „ 2. Máv. szolgák köre . . 3200 — 750-— „ 4. Turul táncmulatsága . 11150-— 3800-— „ 11. Kér. Egy. jelmez estélye „ 12. Női Kongregáció tea­43700-— 25700-— délutánja..................... 14300-— 10900-— „ 17. Menekültügyihiv. estje 24400 — 6840-— 18. Postások szinielőadása 20100-— 4500 — „ 25. Dalkör estélye .... 11400'— 2800 — „ 25. Mozdonyvezetők bálja 3280 — 120-— „ 26. Közműv. Egylet bálja 10600-— 6800-— összesen 283430'--­146940-­Dec. 3. Izr. Nőegylet bálja . 28800-— 17100-— 26. Izr. Nőegyl. teadélután 21000"— 11600-— 333230'— 175640-— óféhony ság, És ha meggondoljuk, ez a nagynak tetsző pénzösszeg, amelyből béke idején fél Dombóvárt össze lehetett volna vásá­rolni csak elenyésző kis része a közönség egyéb kiadásainak. Minden családapa tudja, mit jelent erszénye számára a ruhaszámla és mit a rengeteg sok mellékes, a mulatság éjszakáján elköltött étel és ital. Nem túlo­zunk, ha a kéthónapos farsang forgalmát milliókra becsüljük. A nettó jövedelem tulnyomórészben tényleg jótékonycélra fordittatott, amely a rendező egyesületek hivatásából is követke­zik. De micsoda apró kis összegekre forgá- csolódik szét ez a másfélszázezer korona ! Egy-egy nemesebb célra alig jut pár százas. Leggazdaságosabban, legkevesebb ki­adással rendezte meg két délutánját a Nők Mária Kongregációja- Itt 27300 koronával szemben mindössze 5400 kor. kiadás mu­tatkozik. Ehhez fog még járulni Vargáné Davida Mária kisorsolandó pasztelljének tiszta 7000 korona jövedelme, úgy, hogy kb. 30.000 korona mehet Dombóvár szegé­nyei javára. (Zárójel között jegyezzük meg, hogy a kép jövedelmének 30%-át, 3000 koronát lottójövedék cimén még a kimon­dottan nyomorenyhitő akciónak is le kell | adnia ) Legtöbb kiadása volt összeg szerint az Iparosok és Kereskedők Egyesülete jelmez­báljának (18.000 K) és a Menekültügyi Hi­vatal estélyének (17.500 K), százalék sze­rint a post.aalkalmázottak szinielőadásának (78%), a Dalkörnek (75%) és a Menekült- ügyi Hivatalnak (62%). Hogy mi tesz ki ily nagy összegeket, arra nézve közöljük az egyik egyesület mu­latságán elszámolt kiadásokat: — DOlWÁRI'HIRLAP ­Rendőrségnek ............. 1250-— Ze ne................................. 5000'— He lyiségek..................... 1500’— Me ghívó és expediálása . . 1000-— Kocsifuvar............................. 300 — Fű tés ...................................... 600-— Napszámosok................. 300-— Rendezői szalagok .... B30-— Egyéb apró kiadások (kiégett villanykörték, jegyek, borra­valók, díjazások stb.) . . . 1000-— 9280'— Ez persze csak olyan mulatság kiadása, ahol színpadra nincs szükség, mert ennek felállítása, elszállítása, kölcsöndija legalább 2000 K kiadástöbbletet jelent, nem számítva esetleges ruhákat, uj díszleteket és más ha sonló előre nem látott dolgot. Ugyancsak feltételezettnek kell venni, hogy a termet dí­szíteni, rendbehozatni nem szükséges külön. 1922. március 12. A mulatságsorozat tényleges eredmé­nyét a jótékonyság szempontjából nehéz át­tekintenünk. Legtöbb egyesült szánt bizo­nyos összeget a hősök emlékére, amelyet lapunk egyik legutóbbi számában részletez­tünk is. Most csak az ipartestület 10.000 K-ját említjük meg. Kívüle az Iparosok és Kereskedők Egyesülete is megszavazott ér­tesülésünk szerint 10.000 K-t, melyet azon­ban csak az erailékmű felállitási munkálatai­nak megkezdésekor kíván folyósítani. Úgy látjuk azonban, hogy ez az időpont még nincs a közeljövőben, mert a szükséges 100.000 korona csak akkorra gyűlik egybe, midőn már az nem lesz elegendő a költsé­gek fedezésére. A köznyomor enyhítésére van szánva a Kongregáció adományain kívül a Beteg- gyámolitó Izr. Nöegylet 27.000 K ja, cipő és tej beszerzésre fordítja az Izr. Nőegylet két mulatságából befolyt 28.700 koronányi jövedelmét. Ide tartoznak a menekültek 6840 K-t és a hadirokkantak 3000 K-t ki­tevő csöpp adományai. A Kát. Legényegylet és a Turul Sport­egylet bevételük legnagyobb részét sport- felszerelésre fordítják, a főgimnáziumi ön­képzőkör előadásának jövedelméből az ifjú­sági könyvtárt gyarapítják. Ez a farsangi mulatságok anyagi si­kere nagy általánosságban összefoglalva. — Nem hagytunk ki senkit szándékosan, leg­feljebb, ha figyelmünket elkerülte s töre­kedtünk a teljességre, ha azt elérni nem sikerült is egészen. Azt hisszük, összeállításunkkal meg­világítottuk a dombóvári társadalmi moz­galmakat s a számok világánál meglátnak a gyakorlat emberei némely nem egészen ér­dektelen dolgot. _ m. Megjelent és érdeklődőknek rendelkezésére áll díjtalanul a „Magyar Rüagtenyésztési R.-T/‘ 1022. évi fauaszi fóárjegyzéke. Hatvani nemesitett gabona, Gazdasági mag, Konyhakerti mag, Virágmag, Rózsafák, Virághagymák, Kerti szerszám, Méhészeti . eszközök, Növényvédelmi szerek. Leveleim: Magyar magtenyésztési r. t. Mouori Mag- kereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajes-níca 3. szám. Telefon: 66-59,66-54. Sürgönyeim: öranarmm Majd hirtelen betért egy virágárus holta. I Rózsát rendelt. Fölényesen, elegánsan akart beszélni. — Ki . . . ki . . . kisasszony, kérnék tu . . . tubarózsát . . . Dadogott és alig tudta gomblyukába tűzni. Fizetéskor pénzes tárcáját leejtette. A fényes koronák, a nikkel hatosok, a barna fillérek vigan csörrentek a padlón s a pult alá gurultak. Szerencséjére, volt annyi lé- lekjeleneie, hogy nem kapkodott utánnuk. Hagyta, hadd guruljanak. Holnap úgyis visz- szajön akkor átadják az összeszedett összeget. Az utcán szomorúan felsóhajtott. Már látta, pekkje van. Üldözi a sors. Eddig a púpja kisértette, kínozta, gyötörte. Most megfeledkezett a púpról s mégis szerencsét­len, nyomorult alak. Lehorgasztotía fejét. Reggeli mosolygó arca alamuszi, félénk vonásokkal rajzoló­dott tele. Vizes, kék szemei bután néztek, zavarosan csillogtak. Már kezdett a boldog­ságról lemondani. Nem igy gondolta el a vő­legény-jelöltek helyzetét. Csalódott. Az irodába megkésve érkezett. A bol­ton félénken surrant keresztül. Az alkalma­zottak halkan köszöntötték. Valami külö- Á nős, megrezzent tekintettel bámultak rája. Sajnálták. Egyben féltették is. Először jött ma ily későn. Most biztos megdorgálja a szigorú főnök ur . . . S álmélkodtak, sug­dostak, furcsa történeteket szövögettek a púpos könyvelőről, éjjeli kalandot, asszonyt emlegettek a barna pultok mögött . . . III. Harmadnap megjött a válasz. A vén posíáskisasszony megismerte a púpos Kvau- dukot, gomblyukában az illatos tubaró­zsával . . . — Lássa, milyen hamar válaszol ? Jó lélek lehet, nagyon jó lélek — beszél őszin­tén, mosolyogva a ragyogó arcú Kvanduk előtt — s átadta neki a lila levelet. A boldogságtól mámoros Kvanduk sietve zsebre vágta, aztán elrohant. Legénytanyá­ján bontotta fel. A meleg, bensőséges sorok ibolya illatban fürödtek. A gyenge, finom, nőies vonások lehelletszerü kivert csipké­hez hasonlítottak. A szöveg tele volt szőve egy lélek nemes, kedves, kissé érzelgős sze- retetével. Ilyen Írást csak az fogalmaz, aki szép, aki jó, aki áldott . . . A púpos Kvanduk nem tudta mindjárt végigolvasni. Most nemcsak végtelenül bol­dog, de erős hatalmas férfivá nőtt, saját szemében. Eddig gyámoltalan, félrehuzódó, csendesen megbúvó önérzete előtérbe tola­kodott. Büszke lett hóditó szerepére. A pú­pos, ügyetlen, régi könyvelő egészen eltör­pült a boldog Kvanduk előtt. Sietve olvasott tovább. Mohón kapzsian hadarta a szavakat. Aztán hirtelen minden elhomályosult előtte. A betűk , összefolytak, karikáztak. A szöveg értelmetlen, zavaros, kuszáit lett. Ismeretlen módon, bizonyos ellenszenv ült ki ragyogó arcára s az előbb még szelíd vonásokat eltorzította, csuffátette. Halkan, újra végigbetüzte az egész részletet. ,,.... várom, igen várom, kedves jó uram. Jöjjön, siesen, repüljön. A én csen­des, elhagyott lányos fészkemet, sejtem, me­leg, nyájas tűzhellyé varázsolja át megjele­nése . t . Hanem egy szent, komoly vallo­mással tartozom önnek. Gonosznak, rútnak, férjvadásznak nevezhetne s valamikor sok­szor szememre vetné, ha most be nem vál­nám titkomat. Félek, az ön szemében is csúnya leszek, de azért mindjárt első leve­lemben feltárok mindent . . . Sánta va­gyok . . .“ A púpos Kvanduk körül forogni kez­dett a szoba. Most megértett mindent. Nem is olvasta tovább. A sánta menyasszony iránt vak gyűlöletre lobbant. Megutálta ; sirt haragjában, hogy ő, a nőhóditó, boldog, erős férfi csak nem lesz egy sánta leány férje! Ennnyire csak nem alacsonyitja le férfias büszkeségét! S a „Tubarózsa“ jeligés, picike iila levelet darabokra tépve, a papírkosárba hajította. IV. A púpos, ügyetlen Kvanduk pedig gomb­lyukában illatos tubarózsák nélkül megint pontosan járt az irodába, a Hermann és Társa nagykereskedő*c.ég személyzetének örömére és boldog megnyugvására.

Next

/
Thumbnails
Contents