Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-02-19 / 8. szám

4. •Idái. Itt 2. február 19. Készüljön Jfermesz József megtartandó — Váradi tánciskolájában vasár­nap este 8-tól 12 óráig össztánc-gyakorlat. Vendégeket szívesen fogad. Belépődíj 20 K. — Ä trianoni békeszerződés vég­rehajtásával kapcsolatosán a belügyminisz­térium rendeletét bocsátott ki, mely szerint a Magyarország és szövetségeseinek hadse­regei vagy állampolgárai által a volt ellen­séges külföldről zsákmányolt összes ingósá­gok, valamint a Magyarországról leváló te­rületekről 1914. junius 1. óta elhozott hi­vatalos iratok, okmányok, régiségek, mű­tárgyak, tudományos és könyvészeti anyag, amennyiben azok az állam, tartomány, köz­ség, kórház vagy egyéb köz- vagy magán- intézményesből vétettek el és amennyiben jelenleg Magyarország területén vannak, — a szövetséges és társult hatalmak részére természetben leendő visszaadás végett be- jelentendők s azok egyidejűleg zár alá vé­tetnek. A bejelentéseket a községi elöljáró­ságnál kell megtenni, mely a bejelentő-la­pokat kiállítja s az ingók átvétele felől intézkedik. — Váth János: »R fehér csoda«. A Nemzeti Újság február 15 -iki számában kezdette meg Váth János : »A fehér csoda« cimü történelmi regényének közlését. A re­gény az Árpádok korából meríti a tárgyát. Váth János a katolikus elbeszélő irók s ál­talában a népies irók sorában rövid idő alatt nagyrabecsült nevet vívott ki hivatott- ságával, jellemző erejével és erős, magya­ros, a nép nyelvkincsét művészi alakban értékesítő stílusával. Nagyon jól meglátja a falusi élet mai sebeit, egyik ebből merített problémája a tárgya a Nádi farkas elbeszé­lésének is, amely a Szent István-Társulat egyik elbeszélés-pályázatán első dijat nyert. Váth János elemi iskolai igazgató-tanitó Balaton-Almádiban s a Dombóvári Hírlap­nak is egyik legtehetségesebb munkatársa. Lapunk nyomdájából 1920-ban került ki Váth nagysikerű és mélyenjáró tudományos készültséggel megirt anthologiája : a »Bala­toni emberek«. Irt már vagy 5 kötet köny­vet, dolgozik a Magyar Kultúrába, a Nem­zeti Újságba, az Életbe stb. Szépirodalmi művein kívül irodalomtörténeti és esztétikai tanulmányai is emelik munkásságának a min­dennapi mértéken túl emelkedő becsét. Uj regényében, amelynek »A fehér csoda* a cime, a magyarság régi küzdelmeibe viszi el olvasóját és erős történelmi érzékkel, az akkori lovagi, nemzeti szokások színes ecae- telésével vonultatja fel hősi alakjait. A szép regényre — amely valószínűleg husvétre könyvalakban is megjelenik — előre is föl­hívjuk olvasóink figyelmét. — Ä kereskedők és iparosok jelmezbálja, mely e hó 11-én folyt le a Korona-szálló helyiségeiben, — várakozáson felül sikerült. A főérdem dr. Kertész Jenő főreidezőé és dr. Vas Géza vigalmi bizott­sági elnöké, akik minden téren a legkénye­sebb igényeknek megfelelő előrelátással töl­tötték be hivatásukat. A jelmezbálon meg­jelent Szévald Oszkár bájos nejével, kiket mint fővédnököket dr. Kertész Jenő és dr. Vas Géza fogadtak és a Rákóczi induló mellett a számukra ízlésesen elkészített védnöki díszhelyre vezettek. Ezután meg­kezdődött a jelmezesek felvonulása, akik közti a választott zsűrinek nagy gondot adott a hat legérdekesebbet cukorkajutalom­ban részesíteni. Jutalomban részesült: dr. Kertész Jenőné úrasszony, mint hollandi menyecske ; a leányok közül: Weisz Józsa mint ördög, Bondi, Rózsika mint indiai her­cegnő, Abelesz Rózsika mint pereces leány, Misner Bözsike mint szepesi menyecske, Bein Blanka mint bosnyák. Különösen ér­dekes és ötletes volt még Kramer Loncika, mint pólyásbaba, kit Sarkadi Irénke, mint dadája vezetett. — A bevétel körülbelül 34,000 korona volt és ezenkívül 5000 ko­rona folyt be a dombévári elesett hősök emlékszobrára. A jókedv és mulatság reg­gel 6 óráig tartott. — Kis széntől vaj ok. Ebből a ren­dőri hírből kedvünk volna szomorú novel­lát csinálni. Annyi benne a szenvedés, a jajgató panasz, a társadalom mélyéről fel- zugó nyomor, hogy az orosz irók bűnnel és szánalommal megirt történetei jutnak eszünkbe. Az eset maga egyszerű és a szürke gyermektolvajok lajstromába lehet sorozni. Két kis gyerek kimegy az ujdom- bóvári állomásra s az egyik kocsiból szenet lopnak. Otthen fáznak, dideregnek napok óta. Egyiknek sincs apja, talán éppen a há­ború vitte el őket. Ami kenyeret és tűzifát az özvegyasszonyok szereztek a nyáron, el­fogyott. Ä tél pedig hetek óta kegyetlen és farkasorditó. Az anyák hallják a gyerekek éjjeli didergését. Tele a szivük aggódó sze­retettel a gyerekek iránt. Segíteni nem tud­nak, ami tüzelőt összekönyörögtek, már megette a téli hideg. Így zületik a bűn. Lopni küldik saját vérüket. A gyerekek szót fogadnak, naiv lelkűk nem érzi a büa sú­lyát, ők csak egyet éreznek, a hideg szo­bák könyörtelen kietlenségét. A szánalomra méltó kis emberek, a társadalom számü- zöttjei pedig dolgoznak a vagonban, láza­san, sietve. Telik a zsákjuk, már 25 kiló szenet összeloptak s szivük körül kitágulni érzik befütött szobájuk melegét. Még csak egy-két darabot akarnak zsákjukba rejteni maszatos kezükkel, hogy hazacipeljék az áldott szenet. De mindennek vége, mikor rajtacsipik őket. Az esti meleg, a kis kályha, a melléje kuporodó többi testvérkék öröme, minden elpárolog s ráadásul rájuk zuhan a bűn tudata : lopni akartak ... Ez a két kis iskolába járó dombóvári széntolvaj története. Meleg téli szobájukban — olvasván e szürke rendőri hirt — elitélik-e a két kis széntol vájt? Vagy felmentik őket? Hirdetéseket jutányos áron vesz fel a Kiadóhivatal: Dombóvár, Esterházg~utca 17. szám. i *****g****M»WWWW*V»**éft***M — Köztenyésztésre szolgáló bikák biztosítása. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter a tenyészapaállatok beszerzése terén fenforgó nehézségek enyhítése, a községi, közbirtokossági stb. közös vagyon megóvása, valamint az állategészségügy érdekeinek közvetett módon való megvédése céljából legmtóbb kelt körrendeletében utasította a vármegyei és városi törvényhatóságokat, hogy a községi vagyon kezeléséről szóló szabályrendelet megfelelő kiegészítő -ével gondoskodjanak arról, hogy az összes köz- tenyésztésre használt községi bikák baleset vagy betegség folytáni kényszervé fásból vagy elhullásból származó károk ellen biztosít­tassanak. A m. kir. földmivelésügyi minis­ter felhívja továbbá a köz- és legelöbirto- kosságokat, úrbéres közösségeket, állatte­nyésztő-egyesületeket és szövetkezeteket, hogy a köztenyésztésre használt bikájukat baleset vagy betegség folytáni elhullás vagy kényszervágásból származó károk ellen szin­tén biztosítsák, valamint felbivatnak saját jól felfogott érdekükben azok a magántulaj­donosok is, akiknek bikái tenyészigazolvány- nyal vannak ellátva. A bikabiztositással járó költségek, ha a bikatartási, illetve állat tenyésztési alapból nem fedezhetők, akkor azok a közös gazdálkodású költségek, vagy a legeltetési dijak megfelelő felemelésével, vagy az anya-állattulajdonosok közötti meg­osztással viselendők. A m. kir. földmive­lésügyi miniszter megengedi továbbá, a biz­tosítási dijak fedezése a községi állategész­ségügyi pénz-alapok igénybevételét. A sze­gényebb községek, köz- és legelőbirtokos­ságok stb. pedig a vármegyei állattenyész­tési vagy a vármegyei állategészségügyi ebadó-alapból megfelelő segélyben része­síthetők. bucsuestélyére. s Utcai lap elárusító = kerestetik az „Uj Nemzedékihez, „Nemzeti Újságához, „Uj Lapp­hoz és „Népihez. Cim a kiadóhivatalban. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyaroszág feltámadásában. Amen. *********•******»¥»¥»¥»¥»»»¥»¥»» — Ingyen olvashatja és élvezheti a fiatal hölgyek részére készült legszebb női lap, Ambrus Zoltán Uj Otthon ának 5. szá­mát, ha a kiadóhivataltól (Budapest, V. Ügynök-ut 8.) mutatványszámot kér. — Keresztény újságok: »Nemzeti Újság«, »Uj Nemzedék«, »Magyarság«, »A Nép«, »Somogyi Újság«, »Dombóvári Hir- lap« ; folyóiratok: »Hazánk«, »Képes Kró­nika«, »Magyar Kultúra« és »Magyar Nép« kaphatók nyomban a megjelenés után lapunk kiadóhivatalában. — Miből él egy rokkant katona f (Levél a szerkesztőhöz.) Tekintetes Szer­kesztőség ! Sok mindenről cikkeznek, min­denfélére gyűjtenek, »em igen tudják azon­ban a nagy közönség körében, hogy meny­nyire elhanyagolják a hadirokkantak ügyét. Úgy fordult talán a gondolkozás mód az egész vonalon, hogy ma már hadviseltnek lenni nem érdem. Hogyanez a részvétlenség mutatkozik meg a rokkantak ügye iránt az országban és Dombóváron is. Pedig tán mégis csak több pártolást és törődést ér­demelnének e derék emberek. Mert a hely­zetük ma cseppet sem rózsás. Az állam a mai súlyos viszonyok között nagyon gyenge támogatásban részesíti őket. Hogy konkré­tummal szolgáljak : egy 50 százalékos rok­kant kap 72 K nyugdijat és 92 K sebesülési dijat, hozzá 100 százalékos drágasági pót­lékot 328 koronát, Írva háromszázhuszon­nyolc koronát egy egész esztendőre. Ez a pénz mai értéke mellett majdnem semmi. Az állam intenzivebb segítségre nem képes, tehát a társadalomnak volna kötelessége a rokkant-ügyet magáévá tenni és ilyen irány­ban akciót megindítani. Dicsérettel kell meg­említenem a postatisztek törekvését, akik a mükedvelőelőadás fele jövedelmét a hadi­özvegyek és árvák, javára szánják. Nekik jutott eszükbe a farsangolók közül egyedül a háború áldozatainak családjára gondolni, pedig annyi sok estély, előadás, mulatság volt! Vajha minél többen követnék nemes példájukat! Tisztelettel: Egy hadviselt. — R szakcsi dalárda február 26 án az óvoda nagytermében — saját pénztára javára — műkedvelő sziaielőadást, utána a Nagy József féle vendéglőben táncmulatsá­got rendez. Kezdete délután 6 órakor. Be­lépődíj személyenként 30 K, családjegy 80 K. Az estélyen színre kerül Gárdonyi Géza pompás népszínműve : nA bor“. A „Dombóvári Hírlap“ előfizetési ára a következő : Egész évre 100— kor. Fél „ 50- „ Negyed „ 25— „ Egyes szám: 2 korona. „dombóvári fr/ap“ szerit, és ktattóhiv.

Next

/
Thumbnails
Contents