Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-02-12 / 7. szám

19£2. február 12.

3. oldal.

Készüljön Jfermesz József z%trtzá bucsuestélyére.

Látogatás a nyomdában.

Látogatók jöttek a nyomdába, megnézni, hogyan készül az újság, a könyv, a plakát és más egyéb nyomdai munka. Érdekes ez annak, aki. még nem látott nyomdát teljes üzemben ; érdekes annak, aki szereti a sürgő-forgó nyomdászokat látni, a mikor a lapot már éppen befejezni készülnek.

Péntek van éppen és már dél felé jár az idő, amikor a látogatók belépnek. Ez az az időpont, amikor az ujsághasábok tördelés alá és onnét a gépbe kerülnek, hogy mielőbb a póstára kerüljön a „Dombóvári Hírlap“. Velük van — a látogatókkal — a felelős szerkesztő is, akinek első gondja, hogy az anyag felől informáltassa magát. Ezért els® útja a tördelőhöz, más szóval: mettőrhöz, metrompázshoz vezet. (Metrom- pázs, a francia „metteur en page“ rosszul kiejtett, de általánosan használt kifejezése.)

A szerkesztő és tördelő között aztán a következő párbeszéd fejlődik ki:

— Nos, mettőr ur, hegy állunk a lappal?

A megszólított leteszi kezéből a griffet, amit éppen a hajóra akart tenni.

— Három hasáb hely volt reggel, ehhez kaptunk kettő és felet, tehát még fél hasáb kell. Vezércikk még nincs.

— Ma nem lesz ciceró vezércikk, hanem valamelyik garmond cikket kell elsőnek venni és megdurschusszolni. Az lesz a vezércikk. Tárca, ugy e, van?

— Van, csak rosszul megy ki.

— Miért ? ,

— Azért, mert négy és fél láb lenne. De majd hosszabb lábakat csinálunk és az egyik lábat kettétörjük.

Most az egyik szedő kér további foglalkoztatást. A mettőr Így utasítja :

— Vegye le kérem, iksz ur, a lapfejet és mutálja meg. Én addig fej nélkül tördelek. Aztán az egyik lábat törje ketté és állitsa a második kolumna végére.

A látogatók kezdenek izgaiottan figyelni. Micsoda ? A lábat kettétörni, fej nélkül tördelni, mutálni, ciceró ? Micsoda kriminalitás van itt készülőben ! ?

De a mettőr tovább beszél.

— A tördeléssel mindjárt megleszek. Még a szerkesztői üzenetet kell leszedni petitből, az úgyis az 5-ik oldalra jön, az impresszium elé. A gépből ki kell venni a formát, a gépbe lövök minden oldalt, ott is * fogjuk megkorrigálni. Amit azután szedünk, azt ólomban olvassuk át. Az egyik hasáb- hajóra, meg a hajónyelvre szükségem lesz mindjárt.

Ismét a szerkesztővel beszél.

— Van egy rövid cikk, nem lehetne abból croquis-t csinálni ? Tyü ! Itt meg az egyik cikk rosszul megy ki, ide kell keresni egy alkalmas hirt eatrefilet-nek. Hopp ! Már meg is van.

Aztán pillanatnyi csönd. Gyűl egyik hasáb a másik után, nő az oldal, épül a lap, készül az újság. A szerkesztő a kefelevonatokat teregeti maga elé és azok olvasásába merül. A látogatók ezalattanycmda- helyiséget járják körül. A gép, a nyomda büszkesége : a gyorssajíó, elindul. Üresen ugyan, de csak azért, hogy a nyomás előtti szükséges olajozással ellássák. Nagyszerű 'gép, pompás gép, valóságos automata. Csak a papirt kell bele tenni s a többi munkát már önmaga végzi el. Kincseket érő gép, ilyent ma nem is lehetne beszerezni De a gép hirtelen megáll. Nincs áram. Hm. Áram. Korrigáló ár, az ugyan van, de áram (az én árami) az nincs. Hja! A villanytelep gépei nem örökmozgók. A „perpetuum mobile“ még nincs kieszelve! Megindul tehát a további utasítás.

— Gépmester ur, legyen szíves ós lőjje ki a lapot. Adom a következő oldalakat : 1, 2, 5, 8. Vigyázzon, el ne lőije! Mire lejár a forma, adom a 3 ós 4 oldalakat. Az «gyik oldal nagyon gyanús, vigyázzon a spieszre! A múltkor is egy stég spiszelt. Az oldallénia ne legyen erős és a greifer jól fogjon ám 1 Elegendő cuschusszt vegyen a papírból, hogy a példányszám ne legyen kevés!

A lap kész. Mehet. Megindul a gyorssajtó. Ontja magából a kellemetlen, kátrány- szagu újságot. A betűszedők fellélegzenek. Egy hét iámét lepergett az idő rokkáján. A látogatók pedig csöndesen, hangtalanul, szinte áhitatos döbbenettel nézik, hallgatják a dübörgő gyorssajtót, amint óránként 1200 példányt feldolgozva lök ki magából.

Mikor a látogatók kibotorkálnak a tágas, világos, egészséges helyiségből, már javában megy a gép, szalad az újság. S a nyomdászok már más munkához fognak.

Olyan ez is, mint az élet. Folyton uj és uj jelenségek változtatják benne egymást. S az idő jár, szalad ; öregebbek leszünk, közömbösebbek leszünk s azt hisszük, hogy minden fontos ebben az életben.

Semmi sem fontos. Csak bizonyosság van. Ez pedig : az újságot kinyomja a gyorssajtó, azt a következő hétfőn elosztják a nyomdászok ós csütörtökön már a következő számét kezdik szedni, hogy péntekre ismét elkészülhessenek vele.

És ez egyik hétről a másikra igy megy, amíg . . . amig ... a függöny legördül, vagy a mécs kialszik ... ft.

CIPŐT akar, az csakis LILY cipőkrémet használjon. Kapható minden jobb üzletben.

Gyártja: üCáimail Mátyás vegyészeti gyára Kaposvár, Pécsi-utca 11. szám. Ugyanott kapható a legolcsóbb napi áron : vegytiszta hamuzsir és terpentin.

A „Magyar Köztisztviselők Fagyasztás!, Termelő- és Értékesítő Szövetkezete“ dombóvári fiókja (a posta épületében).

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát.

Az összes fűszer és csemegefélék raktáron. — Ásványvizek, rumok, cognaeok, likőrök stb. a legolcsóbb áron kaphatók.

Pesti hengermalmi lisztek nagy raktára.

Farsangi naptár.

11- éa a Kereskedők Körének jelmezes táncvigalma a Koronában.

12- én a Női Kongregáció „Láthatatlan vendég“ teadélutánja ugyanott.

17-én az Orsz. Menekültügyi Hivatal műsoros estélye a moziban és táncestélye a Koronában.

18 án a dombóvári postások szinielőadással egybekötött táncmulatsága az Otthon- kávébázban.

25-én a Dalkör műsoros dalestélye a Korona szállodában.

— Hátralékos előfizetőinket kérjük, szíveskedjenek hátralékaikat mielőbb rendezni, hogy a lapok szétküldésénél akadályok elő ne álljanak.

— A hősök emlékművére az első

ezer korona a Máv. Szolgák Köre résiéről folyt be Tóth Dániel bizottsági pénztáros kezeihez. Örömmel üdvöaöljük az ellő fecskét, remélve, hogy a buzgó kezdők fáradozása mihamar meghozza a kívánt eredményt. — Itt adjuk hírül, hogy a hősök emlékművének szükebbkörü bizottsága f. hó 13 án hétfőn délután 5 órakor a szolgabiró- ságon értekezletet tart.

—■ A Kisfaludi Társaság vasárnap

tartotta közgyűlését, amelyen a pályázatokra beérkezett jeligés leveleket is felbontották. A Sebestyén pályadijat Berze Nagy János Tolnavármegye kir. tanfelügyelője nyerte el. Mesetipusok irodalmunkban e. munkájával.

— Bezárt és megnyílt iskolák.

Az alispán vörhenyjárvány miatt Páriban az összes iskolákat bezáratta, viszont a vőr- henyjárvány megszűnése folytán az ozorai iskolákat újból megnyitotta.

— Forgalmi akadályok. A rettenetes hóvihar szerdán majdnem az összes vonatokat megakasztotta. A Gyékényes felől jövő déli személyvonat Csurgó táján akadt el, hasonlóképpen a báttaszéki és a jutási vonatok se tudtak beszaladni Dombóvárra. Amint értesülünk, pénteken már helyreállt a forgalom.

— Váradi tánciskolája megnyílt.

Tanítás: kedd, szerda, szombat és vasárnap. Beiratkozás: a Koronában.

— A Dombóvári Közművelődési és Jótékony Egyesület február 5-én, délután a községházán 48 sególyreszoruló gyermeknek különböző ruházati cikkeket osztott ki. A kiosztáson Száváid Oszkár főszolgabíró, Nagy Béla kir. tanfelügyelő s a községi elöljáróság is jelen volt.

— A továbbképzőtanfolyamon e

bó 6-án, hétfő este Nagy Béla kir. tanfelügyelő tartott előadást a vallásos és hazafias nevelésről. A tanfolyam mintegy 25 hallgatóján kivül többen megjelentek a helybeli intelligencia és tanítói kar köréből. Nagy Béla előadásában fejtegette a vallás szükséges voltát és gyakorlati vallásosságra intette a hallgatóságot, majd a csonka-or- szág lulyes helyzetét ecsetelte hatásos szavakban. Végül kitartásra és további munkára buzdította a tanfolyamon résztvevőket.

— Az Élet nívós írásait nagyon megszerette a komoly Ízlésű olvasó közönség. E számba cikket írtak : Brisits Frigyes, Al- szeghy Zsolt, Ámon Vilmosné, novellát Kürthy György, Komáromi János folytatja kuructárgyu regényét, ~ verseket Gyökössy Endre, Nagy Miklós, Bodor Aladár és Kocsis László írtak e számba. Előfizetési ára negyed évre 100 kor.

Segfényesebben tisztit és a legjobban konzerválja a cipőt a Pyram.

Zsuzsikám születésnapjára.

Minden évben csókkal köszöntelek,

Ha felyirrad a születésnapod.

Ma üresen áll kis fehér szobád Nélküled az oly rideg s elhagyott.

Pedig adósod vagyok kisleányom,

Amit lerónni e napon szoktam, Gondolhatod, mit éreztem akkor,

Amint szobádba ma benyitottam.

Bár tárt karokkal léptem szobádba,

Nem volt senki, ki ölembe futott.

A csók, amit kis homlokodra szántam Két könnycseppel az ajkamra fagyott.

öreg vagyok, kevés már az időm, Lerobotoitam már életem javát.

E napon mégis elfelejtek mindent,

Az örömtől megifjúl vén apád.

Fogadd lelkem, születésnapodra E két fagyott atyai könnycseppet És gondolatban viseld talizmánként Mint legszebb ékszert — kis szived felett.

ßusterlitx. Viktor.