Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-02-12 / 7. szám

2. oldal. Készüljön JfermeszJózsef 1822. február 12. márciusban megtartandó bucsuestélyére. kozni. Valamikor Liebig Jusztus, német ve­gyész felléptéig az volt a megdönthetetlen dogma, hogy a talaj termékenységét kizá­rólag a termőföld minősége, elsősorban por- hanyós volta okozza. Áz a hit volt ugyanis általánosságban elterjedve, hogy a növé­nyek kizárólag talajsókkal táplálkoznak, ezek pedig csak porhanyós talajban kép­ződhetnek. Jött azonban Leibig és kimu­tatta, hogy a növények táplálékainak elen­gedhetetlen kellékei a nitrit, illetőleg a nitrátok. Ezek fejlődését pedig a humus- ban mesterségesen is lehet fokozni. A tudomány még itt nem állapodik meg. Francé Rezső, wiüncheni növénybio­lógus hosszú kutatások után felfedezte az úgynevezett edaphont, az állati és növény­világ csodálatos közösségét. Óriási a szá­muk. A jó szántóföld köbcentiméternyi te­rületén 50, sőt százezer egyedet is lehet megolvasni. Tuzson János dr. egyetemi tanár nyilatkozata szerint ez a felfedezés egyelőre tisztán tudományos jelentőségű, ds előrelátható, hogy idők folyamán na­gyon előnyösen használni lehet a mező- gazdaságban is. Tehát nincs okunk az aggodalomra s felesleges rettegésre, nincs jogunk s okunk megakasztani az emberiség szaporodását. Ha néhanapján megesik, hogy mindenkinek nincsen helye az élet asztalánál, annak oka nem a természet, nem az akar velünk ilyen kegyetlen tréfát játszani, hanem a mi gyá­moltalanságunk — de még inkább szük- keblüségünk. Spekulálunk, siberelünk, va- lutázunk, a felhalmozott gyapjúi, búzát fel­gyújtjuk, a tengerbe süllyesztjük, hogy szá­mításaink jobban beüssenek. Hogy mellette ezer és ezer ember éhezik, azzal mit seui törődünk. Nem akarunk megkönyörülni nyo­morgó embertársainkon, amikor pedig mi bőségben élünk. Hogy napjainkban sokan nyomorognak, ez nem azt jelenti, hogy so­kan vacyunk s meg kell akadályozni az emberiség szaporodását, hanem igenis való­ságos parancs, hogy a gyáros, földbirtokos, az állam nyissa ki. éléskamráját, s juttassa­nak a nyomorgó néptömegeknek is. Ha valaki még ezek után is félti a szapora emberiséget, az úgy okoskodik, mint az az ember, aki azt mondotta : mivel a fiú nő, a ruka megmarad, a fiúból le kell vágni és gyalulni addig, hogy ruhájában elférjen. „Sok ember, sok ember, minél több ember!“ Írja Hegedűs Lóránt a,,Magyaror­szág jövője a háború után“ c. könyvében. Mert minden gazdasági mozgalomnak, majd­nem minden emberi találmánynak, lehet mondani államváltozásnak főtitka : sűrűsödő embernyomás fizikai kényszere, mint rej­tett motererö, mely a haladást megteremti s nem engedi ellanvhitani. Felemelkedésünk, nagyságunk, integritásunk attól függ, álli- tunk-e elegendő embert az élet asztalához! Göndör Lajos. kerestetik az „Uj Nemzedékihez, „Nemzeti Újságához, „Uj Lapp­hoz és „Nép“-hez. Cim a kiadóhivatalban. gj^HT' Alig használt, jókarban levő ötös, ouál bőr-fujfató eladó. Ajánlatokat a Kiadóhivatal továbbit. Teljesen gy ak or lőtt gépírót vagy gépirónőt keresek, lehetőleg azonnali belépésre. Dr. JAKAB LAJOS, ÜGYVÉD DOMBÓVÁR. Hirdetmény. A «Sütvényi m. kir. Ménes- gazdaság»-ban f. évi április hó 1-én a gépészi állás üresedik. Csakis jó bizonyítvánnyal ren­delkező, vizsgázott gépészek pályázhatnak. Pályázók a ménesgazdaság iro­dájában jelentkezhetnek. Sütvényi m.kir.mciwsgazilaság intézősége ű. 9. Knri. Vasuti állomás Inrá-Csibráfc, Tolna-megye. Farsang Tolnamegyében. Az idei farsangban egész Tolnamegye kiveszi részét a legkülönfélébb mulatságok­ból. Lapunk hírrovatában hétről-hétre kö­zöltük az itt-ott megtartandó mulatságokat. Most azonban ehelyütt közöljük a hozzánk beérkezett mulatsági tudósítások részletes fölsorolását. A menekültügyi hivatal estélye. Az ,,Orsz. Menekültügyi Hivatal“ dom­bóvári kirendeltsége február 17-én az Uránia mozgó helyiségében — a menekültek segé­lyezése javára — zártkörű táncmulatsággal egybekötött művészi estélyt rendez. Kezdete este 7 és fél órakor. Belépődíjak: I. hely 80 kor., II. hely 60 kor., III. hely 80 kor. A belépőjegyek előre is megválthatók a Nyomda Rt. üzletében. Az elsőrangú, disz- tingvált összeállítású műsor után tánc a Korona-szálloda termeiben. A zenét a máv. budapesti szimfónikus zenekara szolgáltatja. A pestások estélye. A „Magyarországi Posta- és Távirda- altisztek Órszágos Egyesületének“ dombóvári csoportja február 18 án az Uránia mozgóban szinielöadást, utána az Otthon-kávéház ösz- szes helyiségeiben, világpostával egybekö­tött táncestélyt rendez. Kezdete este fél 8 órakor. Helyárak : I. hely 40 kor , II. hely 30 kor. A jegyek úgy a szinielőadásra, mint a táncmulatságra érvényesek. Jegyek előre válthatók a levélkézbesitőknéi és az előadás napján a pénztárnál. A zenét Látó Lajos zenekara szolgáltatja. Az estélyen színre kerül : „A falu rossza“ című háromfelvo- násos népszínmű, pompás rendezésben és kitűnő szereposztásban. Tánoestély Higyészen. A Hőgyészi Kát. Legényegylet február 19 ón a nagyvendéglő helyiségeiben műked­velő-előadással egybekötött zártkörű tánc­mulatságot rendez. Belópő-dij személyen­ként az I. helyre 50 kor., a II. helyre 30 kor. Az estély 8 órakor kezdődik. Az esté­lyen színre kerül G s i k y Gergely pompás vigjátéka : „A nagymama“. Tánoestély Koesolái. A kocsolai iparosok és kereskedők if­jú-ága február 11-én Lévay Sándor vendég­lőjében az elesett hősök emléktáblájának felállítására táncestélyt rendeznek. Belépő­díj személyenként 30 kor., családjegy 50 kor. A táncestély 8 órakor kezdődik. Tánoestély Ozerán. A „Sportoló Ifjúság Ozorán“ február 18-án a Raisz féle vendéglő nagytermében saját pénztára javára műsoros táncestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépő-dij : I. hely 60 kor., II. hely 40 kor., állóhely 30 kor. A részletes műsort az estély meg kezdése előtt fogják közölni a közönséggel. Tánoestély Csásstán. Jl „Gsásztai iparos és polgári közön­ség“ február 18-án a Vörös és Varga-féle községi vendéglő összes helyiségeiben zárt­körű táncmulatságot rendez. Kezdete este 7 órakor. Belépődíj személyenként 30 kor., páronként 50 kor. A tiszta jövedelmet a harang-alap javára fordítják. A zenét Sallai dombóvári zenekara szolgáltatja. PARFUMKHy RMÉ NAPKELETI ILLATSZER-ÚJDONSÁG, melyet a fővárosban nagy sikerrel matattak be az előkelő közönségnek. LENGYEL GY. és L. illatszerészek, BUDAPEST, VI., NAGYMEZÚ-UTCA 20. az én erős, figyelmes, jó uram ! Ugy-e nem látja meg ezentúl, Sándor, ha valami segít­ségre szorulok? Ugy-e elsiet majd másfelé? Ugy-e, megteszi ezt? Köszönöm. A színházban egy támlásszéksorba ke­rültünk vasárnap. Maga nézte az arcomat, amint nevetek. Boldog voltam az urammal, sokat mulattunk az ötleteken, csak a maga komoly arca ne őrizte volna a jókedvemet. Nem bírták soká a figyelmét, megdermedt a nevetésem, nagyon komoly lettem és az uram ijedten figyelt rám. Sajnálta, hogy nem tetszik a darab és ő ilyenbe hozott .Én kényszeredetten kezdtem mosolyogni, pedig sirni tudtam volna azon, hogy maga a kö­zeli szomszédban mindezt látja fölényesen, biztosan a szúrós, sötét szemeivel. Sándor, ne figyeljen rám ! Kínoz a tekintete. Én fé­lek magától és alig merek valahova menni, hisz mindenütt találkozunk. Ne menjen ün­nepnap színházba! Hadd szórakozzam nyu­godtan, békésen az urammal 1 Ugy-e, Sán­dor, felszabadítja nevetésemet? Ugy-e, hi­szen maga olyan lovagias gavallér ? Köszönöm, Sándor, köszönöm. És kerülje el a Zriuyi-utcát is. Sohase járjon arra. Ott az én ablakom. És én ott kézimunkázom sokszor. És látnom kell ma­gát. És látja az uram is, amint önkénytele­nül is összerezzenek és hirtelen elhallgatok. Tegnap előtt is igy volt. Én a hímzés fölé hajtottam a fejem, az uram pedig elment mellőlem s a díványra ült csendesen. Va­csoráig nem beszéltünk. Nem mertünk. Saj­náltuk egymást maga miatt. .Ugy-e, nem jár arra többet ? Ugy-e elkerüli az ablakomat ? Ugy-e, nem kell sokszor látnom a maga ar­cát ? Ugy-e, nem haragszik meg a kéré­semért ? Köszönöm. Magának jó szive van, Sándor. Maga erős és kinevethetne bennünket: az én gyönge, szegény uramat s az én csöndes áldozatos fejemet. Maga, Sáador, jószivü és megérti a mi titkos szenvedéseinket és el­kerül bennünket, hogy én csak az uramat lássam, az pedig nyugodtan gyönyörködhes­sék boldog asszonyában. Ezt akarom, Sán­dor. Az ifja rajongásnak vége. Értem az életét áldozz?, egy derék ember, akit én na­gyon szeretni akarok, mert megérdemli. Ugy-e, elkerül bennünket, Sándor? Ugye, megérti ezt? Ugy-e, megteszi ezt? Maga jó ős én áldani fogom magát. Isten vele, Sándor!

Next

/
Thumbnails
Contents