Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-08-20 / 39. szám
1922. augusztus 20. 3. oldal. Az erősödő szél beleduzzadt a vitorlába, csónakunk csendes ringással alig észrevehetően szelte a vizet: C3ak a mellettünk elmaradó hinárszálak és egy-egy kisebb hullám szelíd csobbanása árulta el, hogy rendes gyorsasággal haladunk. Valamennyien hallgatunk. Szemünk belemereng az egyre közelgő túlsó part sötétjébe, gondolatunk elnyugszik a nap’ élményein. És ebben az ünnepélyes, templomi csöndben tiszta csengő hangján megkondul a tomaji templom harangja . . . Soha ennyire szépnek, imádságosnak nem hallottam még esti harangszót, mint most, a Balaton halkan fodrozó tükrén, a tovasuhanó csónakban. A harangszó maga volt az ima, az őszinte, áhitat imája : Ave Maria . . . —ly. A drágaság problémája. Irta: POLGÁR LAJOS. A ma legaktuálisabb problémája a drágaság, amely mindenkit napról napra érzékenyebben sújt. Az árak minden téren való rohamos emelkedése, a széles néprétegek mindinkább súlyosbodó nyomorúsága kény- szeritette az illetékes köröket arra, hogy most már aJehető legynagyobb komolysággal foglalkozzanak a drágaság kérdésével. A parlament 33 tagból álló bizottságot küldött ki a drágaság kérdésének megvizsgálására. Még korai volna a bizottság munkáját birálni, de annyit előre is megállapíthatunk, hogy a kérdést ankétezÓ3ekkel és megbeszélésekkel megoldani nem lehet, itt a legerélyesebb intézkedésekre van szükség, különben is túlságos eredményeket fűzni a bizottság munkájához a drágaság természe téből kifolyólag sem lehet. Ugyanis tévedés volna azt hinni, hogy a drágaság egy különálló kérdés, amelyet rendeleti utón is szabályozni lehet. A drágaság oly erős vonatkozásban áll gazdasági életünk legfontosabb tényezőivel, hogy azokkal való számolás, azoknak megjaviíása nélkül a drágaság kérdését megold ni nem lehet. Mielőtt a megoldás módjaira rátérnénk, meg kell ismernünk azokat az okokat, amelyek a drágaság előidézéséhez vezettek. A háború alatt előállott nagyobbarányu fogyasztás, ezzel szemben a termelés nagyarányú csökkenése voltak azok az első tényezők, amelyek a drágaságot előidézték. A vesztett háborút követő forradalmi évek a gazdasági életünket teljesen megbénították. A termelés fokozatos csökkenése pénzünk vásárló erejének folytonos kisebbedéséhez vezetett. Amint látható, a drágaságot elsősorban a valuta függvénye, a valutánk vásárló erejének leromlásával áll összefüggésben, amint esik, vagy emelkedik a korona zürichi jegyzése — újabban sajnálatos módon megint csak esik — ugyanúgy emelkednek, illetve esnek az árak. Hogy ez mennyiben indokolt, annak a következőkben próbálom magyarázatát adni. Közgazdaságtani tétel, hogy egy olyan országban, ahol a gazdasági élet pang, ahol a termelés szünetel, ahol ennek folytán kivitel nincs, az illető állam kizárólag az importra van utalva, kiadásait fedezetlen papírpénz nyomásával fedezi, a pénz vásárló ereje fokozatosan csökken. Ezek az okok voltak azok, amelyek a korona esését a háború és az ezt követő forradalmak alatt előidézték; jelenleg azonban ezek az okok nem állnak fent, igy a korona további esése teljesen indokolatlan. < Hogy ezt teljesen tisztán 'lássuk, te kintsük át a korona zuhanásának útját, amelyet nyolc év lefolyása alatt befutott, amig 105.01-es zürichi paritástól eljutott a OMí^-es jegyzésig. Valutánk leromlása már a háború alatt megkezdődött. Okát abban találjuk meg, hogy a folytonosan növekvő fogyasztással a termelés nem tudott lépést tartani, a kiadások teljes fedezésére a kormányok külföldi kölcsönökkel és adókkal nem vohak képesek, igy a pénzügyi egyensúlyt uj bankjegyek nyomásával tartották fent. A folyton növekvő bankjegy infláció pénzünk egyre fokozódó elértéktelenedésé1 hez vezetett. A fegyverszünet megkötésekor a korona 43'— árfolyamon állott, 19L9 ben már csak 30 80 volt a legmagasabb árfolyam, a proletárdiktatúra alatt — dacára, hogy termelés abszolút nem volt és anarchia uralkodott minden termelési ágban — a korona 15 — körül állott, eddig indokolt volt a korona esése, mivel nem volt meg a papírpénznek a termelési és normális fedezete. A proletárdiktatúra bukása után kisebb-na- gyobb zökkenésekkel megindul a termelés és a konszolidáció, a korona pedig folytonosan esik. 1920. januárjában 180 Hegedűs pénzügyminisztersége alatt egyszer elér 2'80 árfolyamot, azóta folytonosan esik, ma mikor Gsor.kamagyarországon folyik a termelő- munka, a jó terméskilátások küszöbén, amikor azt számítjuk, hogy másfélmillió mm. nullás lisztet exportálunk külföldre, amikor nálunk olyan jogrend van, mint kevés helyen Európában, akkor a korona eléri az eddig legmagasabb árfolyamát 0’17 és felet. Ezt azután már semmiféle közgazda- sági tétellel magyarázni nem lehet ! Ezt a csalással, sőt hazaárulással egyenlő tisztes, ségtelen tőzsdei spekuláció csinálja, amely ebben ha a kormány nem alkalmaz drákói szigort, ha kell teljes vagyonelkobzást, ha kell a legszigorúbb börtönbütetést —* úgy rövidesen Ausztria sorsára jutunk. Vannak ezenkívül a drágaságnak egyéb dologi okai is, igy a forgalmi zavarok, szállítási eszközök hiánya, jóvátételi követelések stb. Összefoglalva az elmondottakat, a drá- ság főokát a termelés csökkenésében és ezzel összefügőben pénzünk belföldi vásárló értékének esésében és külföldi elértéktelenedésében találjuk meg, ehhez járulnak a fonti okok, főleg az egészségtelen tőzsdei spekuláció. Termelésünk még messze van a békebelitől, exportunk, csekély importunk növekszik, ennek folyamányaképpen külföldi adósságaink nőnek, hitelképességük csökken, államháztartásunk deficittel küzd, valutánk állandóan romlik, a drágaság pedig emelkedik. Cikkemnek a drágaság okaival foglalkozó része a «Dombóvári Hirap» két héttel ezelőtti számába készült, azóta a kormány részéről megtörténtek a várva-várt intézkedések, a drágaság letörésére. A valutaspekulációt megszüntették és a valutaforgalom lebonyolítására megszervezték a devizaközpontot. A pénzügyminiszter devizarendelete, a további intézkedésig, az idegen fizetési eszközökben — valutákban és devizákban — a tőzsdei forgalmat megszünteti és erélyes intézkedéseket léptet életbe a zúgspekuláció megakadályozására. Az állami jegyintézet hozzájárulása nélkül tilos külföldiek részére koronahitelt folyósítani. Minden százezer koronánál nagyobb értékű kivitelt csak abban az esetben engedélyeznek, ha a kiszállító az exportálandó cikk értékének megfelelő értékű idegen valutát helyez el a devizaközponlnál, illetőleg a kivitelből magyar korona követelés lesz kiegyenlítve. Ezeknek az erélyes intézkedéseknek a hatása folytán a korona határozott emelkedő irányzatot matat. Dacára ennek, az árak nemcsak hogy nem csökkennek, amint várni lehetett volna, hanem emelkednek. Közeljövőben azonban nagyobb áresések várhatók, mivel a kereskedők csak rövid ’ideig lesznek képesek az árak esését mesterségesen megakadályozni. A közönség lehetőleg tartózkodjék a vásárlásoktól addig, amig a magasabb koronaárfolyammal vásárolt külföldi áruk a forgalomba kerülnek, így bojkottal is igyekezzen az árak esését elősegiteni. A tett intézkeeések mindeneseire némi javulást fognak teremteni, de állandó javulást csak egy alapos közgazdasági és pénzügyi politika hozhat. A bankjegyinfláció _ DOffiÖVARI HÍRLAP csökkentése, a termelésnek, a kivitelnek a fokozása, a behozatal korlátozása, főleg a nem elsőrendű szükségleti cikkeknél, ezek a legfontosabb teendők. Természetesen gazdasági helyzetünk elválaszthatatlanul összefügg az általános európai gazdasági helyzettel. Reánk különösen az utódállamok fontosak, hogy a velük kötött előnyös kereskedelmi szerződések alapján egyelőre Nagy- Magyarország gazdasági helyzetét teremthessük meg. Faluhelyen is tudják már a régi polgáremberek, hogy valódi DIANA-sósborszesz kenegetés kell a kifáradt testnek, mert a fájdalom magától ki nem áll, ha nem teszünk ellene semmit. Járnak is tömegesen vásárolni DIANA-sósborszeszt. Kapliató mindenütt! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R. T. Budapest, V. Nádor-utca 30. J. — Személyi hír. Őrgróf Pallavicini György, nemzetgyűlési képviselőnk f. hó 16-án városunkban tartózkodott, mely alkalommal — a pártiroda helyiségében — órákon át fogadta és hallgatta meg bármely ügyben hozzáforduló választóit. R Nosztány-pusztai hadiemlékmű leleplezése. Amint ismeretes, Szabó Lajos Nosztány-pusztai nagybérlő a pusztai illetőségű elesett hősök emlékére díszes emlékművet állított fel a pusztán. Az emlékmű ünnepies leleplezése f. évi augusztus 27-én lesz és részt fog ezen venni a katonai és polgári hatóság, a puszták, a községek lakossága és küldöttségei. A kormányzó Ur ófő- méltósága képviseletében Sóos tábornok, a pécsi katonai körlet képviseletében Maxon és Szeiffert tábornokok. Az ünnepségre a katonaság diszszázadot vezényel ki és a katonai zenekar is közre fog működni. Alább adjuk az ünnepség programmját azzal, hogy ezen ünnepségre a közönség minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjék. Az ünnepség programmja a következő : 1. Az előkelőségeket és küldöttségeket délelőtt II órakor az emlékmű mellett felállított díszkapunál fogadja Szabó Lajos nagybérlő. 2. Tábori mise, az emlékmű beszentelése. 3. Az emlékmüátvétele a hercegi hitbizomány és a község részéről. 4. Az emlékmű megkoszorúzása testületek, küldöttségek részéről. 5. Szavalat. 6. Ünnepi beszéd. 7. Záró beszéd. 8. Himnusz. Ezután a katonaság és hadviseltek díszszemléje és elvonulás. —• A meghívott küldötteket Szabó Lajos nagybérlő ebéden látja vendégül, mig a közönség részére nosztányi korcsmárosnál történt gondoskodás, ahol italok és hideg ételek kaphatók lesznek. Délután iskolai ünnepély, a gyermekek részére mesedélután, ezt köve- tőleg népünnepély lesz a katonai zenekar közreműködése mellett Az ünnepségen szívesen látnak minden érdeklődőt és az eddigi értesülés szerint a járás összes községei részt fognak venni nagyobb küldöttségekkel, a közeli községek és puszták egész lakossága ott lesz ünnepi viseletben. Külön meghívókat nem bocsátanak ki és a testületeket, egyesületeket ezúttal felhívjuk, hogy képviselőtestületekről gondoskodjanak, az emlékműre virágot, koszorút helyezzenek el és ezzel áldozzanak elesett hőseink emlékének. Pusztítsd el fogazatod bacillusaitl Használd a Brázay Kalogón készítményeit: a Kalogén-fogkrémet, 3. Kalogén-száj vizet és Kalogén-fogport. — Mindenütt kaphatói
