Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-07-30 / 36. szám
1022. Julius 30. 3. oldal. mmm mp . < . ^ üasárnap délután tartja a budapesti Uiktória Sport-klub csapata a dombóuári Legényegylet első esapatáual mérkőzését a sportpályán. Mindenki ott legyen. Kérheti a haszonbérbeadó a megho^z- szabodó kishaszonbérletnek a gazdálkodás célszerűbb vitele okából szükséies áthelyezését is birtokának más oly részére, mely a kishaszonbérlő gazdálkodására nem hátrányosabb. Más megállapodás vagy törvényes rendelkezés hiányában a haszonbérlő állal az 1921/22 gazdasági évre megállapított ha szonbér fizetendő. Az említett intézkedések alkalmaztatnak az alhaszonbérletekre is, valamint a legelő területekre is (meghosszabbítás mel lőzés is.) Részes művelésre eddig kiadott földek a megfelelő határidő alatti jelentkezés ese tén az 1922/23. gazdasági évre is kiadandók és pedig nem rosszabb föltételek alatt. Az eljáró hatóságok első fokon a köz igazgatási bizottság Gazdasági Albizottság i, második és végső fokon az Országos Föld birtokrendező Bíróság. A tolnai föld kultúrájáról. ív. Vorösmarthy Völgység szeretető csupán a természetet kedvelő, a csendes, nyugodt, magános bolyongásokat kedvelő lélek rajongása volt. ö nem gyökerezett a mi földünkből, csak átültette pár esztendőre az élet, hogy itt kapja lelke az első szerelem gyö nyörü impresszióit. Teljesen Tolnavármegye poétája azon ban a másik országos jelentőségű költő, Sz kszárd szülöttje,1: Garay János. T< Inai nak, szekszárdinak vallja mar át. költeményeiben, Tolnamegye és Szekszárd tö.téneii em lékei foglalkoztatják képzeletéi, honi tárgyakat énekel meg. Csak némi bizonyításul néhány szemelvényt szakitok ki költeményeibó , amelyekben fel-feItűnik valami kis szomorúság, a múlt nagyságán való elmerengés. L«*gna gyobb történelmi tárgyú eposza, a lagadha. tatlanu! Vörömarthy hatása alatt megírt »Gsa tár* c. költeménye Szekszárd környékéhez, a csatári rónához fűződik. Talán éppen ezért keletkezeit. Meg akarta énekelni Garay az ő szeretett Szekszárdjál, a város régi dicső ségét: Csöndesen és némán emelődik az éves időnek Százados odva körül Szegzárd nagy Bartina alján, S mintha ledőlt fényét könnyezné árva királyként, Bus szomorúsággal nézeng a bánatos égre. Ez a helyi hazafiság, a múlt hazai dicsőség az oka a tárgy választásának. Nem aka ok több jelentőséget vindikálni G ray eposzának, mint amennyi megilleti. Kiisme rém, hogy a nagyközönség a költ« ményt nem ismeri, sőt azt sem tagadom, hogy Er zsébet és 1. Ulászló híveinek csatája a csatári rónán és a korabeli pártharcok eléggé unalmas elmondásukkal még abban az idő ben sem vonták magukra a közfigyelmet, mikor megjelent az eposz. Mindez azonban a eélt nem másítja meg s Garay szőkébb hazaszeretetén nem változtat. Mindig és mindenütt hangoztatja, hogy ő tolnai. Bezerédj Istvánhoz irt ódájából idézem a következőket : „Légy üdvözölve, Tolna büszkesége ! S engedd hogy én is, Tolna hi7 fia, Hazánk első adózó nemesének Egy tölgvgatyatkötözzek homlokára...“ Van aztán egy „Szegzárdi bordal-‘-a : „Már ha aztán bor • legyen bor, Hegyi bor, ne szilvalé! Még a vízből is csuk az jó, Mely hegyekből zúg elé ! A lapályra békmenjen, Igya meg bűzös tavát; Hegyre hág tel a szegzárdi, Onnan hozza tüzbor&t. Töltsd pohárba és csodát, látsz ! Színe, mint a bika vér, 3 mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér És & tőke, melyen termett, Nemde oly zöld, mint a rét ? Hol leled fel szebben együtt Szép hazánk hAromsziljét ? Ha sűrűn tölt a szegzárdi, Hát ne bánjaserrki se! Mert hazája színeivel Honszerelmót szíjjá be ! De borunkhoz hűk vagyunk mii S hűk legyünk, szegzárdiak. / . Mig fölöttünk e mosolygó Sorhegyek virítanak, Melyeket ha csúcsra szednénk, Égig érne Bartinánk, >S mi az égi csillagokkal Poharat kocintanánk. Folyjon a bor, folyjon a vér, Hel dicsőség folynia ! Volt, van és leszen Szegzárdnak Még elég hazafia ! Volt, van és leszen Szeg/.ái'dnak, Mig le nem dől Bartina, Mellyel honját felkös-zöntse, Egy pohárka jó bora L- helne még folytatnom e szemelvényeket, kiszedegethetném sorjában az utalásokat, amelyek mind a tolnai Zöldnek, a szekszárdi hegyeknek szeietetét tanúsítanák. Kérhetném a »Csörgető* mondáját, amely egy pusztai tó nevében maradt meg Szekszárd alatt, mindez azonban külön irodalmi tanulmány tárgyát képdzhetné. Nem hagyhatom azonban szó nélkül Garay legismertebb költeményét: Az obsitost. Nem kimondottan, de ez is a tolnai kuliura terméke. Háry János hamisilatlan, történelmileg is kimutatható tipikus tolnai alak, akit Garay Szrekszárdon személyesen ismerhetett. Innen fakadt a költemény, innét indult országszerte megkedvelt alakká. Ha valami, hát ez a költemény nem engedi Garay nevét feledésbe menni s bizonyíték 1 arra, hogy Tolnából is származtak mégis csak, — ha nem is épen sokan — iró- emberek, Folytathatnám még a sort. Rátérhetnék még To!navármegye irodalmi vontko- zásai kapcsán Petőfire, aki a sárszentlórinci gimnáziumnak R (mai bonyhádi ág. ev. fő* gimnázium) lanu ója volt, kitérhetnék a közelmúlt nevesebb poétáira, de úgy gondolom, mindez csak azt igazolná, amit már eddig is bebizonyitottnak vélek, hogy megyénk nem áll távol minden irodalmi, minden művészeti kapc*oiat'ól. Hogy ma hogyan állunk, az más kérd.'*'. Uyy érzem, hogy találóan idézhetném újra Garayt, tolnai »irodalom« is: Bus szomorúsággal nézeng a bánatos égre . . . Völgységi. A legszebb uirágnah a magyar nőnek DIAI! A-PUDER adja üde hamuál. A réti bé(rei!iinőségl!f!n mindeDütt Malii! Gyártja : a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30 3. ******************** I ________________j | FORGALMI ADÓKÖNyVEK mm ISMÉT KAPHATÓK M LAPUNK KI ADÓHIVATALÁBAN. Olvasóinkhoz! A papírárak 80% és a munkabérek legújabban 30% al drágulván, lapunkat ennek folytán az eddigi áron tovább adni lehetetlen. A „Dombóvári Hirlapu volt eddig a legolcsóbb vidéki újság, de miután az áldozatok hozásának is van halára, kénytelenek vagyunk a lap előfizetési és pél dányonkénti árát mérsékelten felemelni. E szerint tehát lapunk előfizetési ára a követ kező lesz : Egész évre 160— kor. Fél „ 80- „ Negyed „ 40— „ Egyes szám : 4 korona. Kérjük kedves olvasóközönségünket, tartsanak ki a „Dombóvári Hirlapíl mellett továbbra is azzal a lelkesedéssel, amellyel eddig is megtiszteltek’ bennünket. Tisztelettel : a „dombóvári 3{irlapu szerk. és kiadóhiv. — Hátralékos előfizetőinket fölkérjük, hogy előfizetéseiket újítsák meg, mivel ezentúl már csak oda küldjük meg a lapot, ahol az előfizetési díjjal nincsen-ek hátralékban. | — Kitüntetéssel végezte el Szíjártó Árpád földink a keszthelyi gazdasági aka- , démia utoRó évfolyamát. A már kész ok- ! leveles gazdásznak gratulálunk. — Változás a csendőrségen. Nagy- iványi Fekete László tiszti járásparancsnokot áthelyezték Szekszárdra, a vár negyei segédtisztséghez. Helyébe Molnár László jött tiszti járáspararcsnoknak Hevesből. — A tizenhetes honvédek emlékünnepélye. Székesfehérváron e hó 23-án tartotta a volt 17. honvédezred a világháború emléknapját. — Az ünnepélyre Dombóvárról Varga Ferer c főgimn. igazgató, KöPőd András és Lenkei Géza tanítók és Máté Károly főgimn. tanár utaztak fel. Az emléknap d e. istentiszteletekkel vette kezdetét. A felsővárosi r. k. plébániatemplom, ban az ünnepi misét Bilkey Ferenc plébános mondotta. Utána a Zichy ligetben levő 17-es honvédszobornál a hősi halottak emlékünnepélye volt. Ennek keretében Hoilsy Pál volt ezredlelkész mondott ünnepi beszédet, majd márkosfalvi Sipos Gyula ezredes, voll ezredparancsnok helyezte el a szoborra az ezred koszorúját. Délben társasebéd volt a Lövölde keriben, amelyen a megjelent volt tisztek és a legénység szép számmal veitek részt. A banketten az első pohárköszöntőt Máté Károly főgimn. tanár mondotta Majd egymásután Fesletich Sándor gróf volt százados, Sipos Gyula ezredes, Lipc<ey Lajos Székesfehérvár h. polgármestere és többen szólaltak fel. Délután az ezred volt tagjai bajtársi értekezletet tartottak, melyen kimondották a bajtársi szövetség megalakulását és az ezred közös ügyeit beszélték meg. Az ügyek vitelére 15 tagból álló intéző bizottságot választottak. — Bucsuzás. Nagyiványi Fekete j László csendőr-tiszti járásparancsnok hirtei len jött áthelyezés folytán kedves ismerő- ! seitől és jóbarátaitól nem tudott személye sen elbúcsúzni. Ezúton küldi búcsúszavát a dombóvári ismerősöknek. — Táncmulatság Csikőstőttősön. A csikóstőttösi róm. kát. ifjúság augusztus 6 án a Köberling féle vendéglőben, műked velővel egybekötött táncmulatságot rendez. Az estélyen színre kerül »A leánykérö* cimü népszínmű. A láncmulatság délután 4 óra kor, a szinielőadás pedig .este 8 órakor kezdődik,
