Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-07-09 / 33. szám
Előfizetési árak: egész évre 100— K, félévre 50-— K, negyedévre 25 — K. Egyes szám ára : 3 korona ; pályaudvaron 3 K. POLITIKAI ÉS TÁElSAGALSftS HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházy-utca 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Mit olvassanak gyermekeink? Irta: Pártos Ferenc. Fogas kérdés, amelyre a vá'asz köny- nyünek látszik, valójában pedig alig van enné! kényesebb, nehezebb és annyira a kezdetlegesség stádiumában levő probléma, mint ez. A gyermeki olvasmányok nagyon ritkán találják meg azt a hangot, amely a serdülő lélek nemesebb húrjait penditik mpg, hanem inkább léha voltuknál fogva inkább káros hatással van a jobb sorsra érdemes indiv'dumnak. Nagy a választék az ifjúsági olvasmányokban, de nehéz a válasz- fás közülük. Csodálatos, hogy a szülők közül nagyon kevesen vannak, akik mérlegelnék a könyv tartalmi értékét, hanem inkább annak csinos kiállítására gondolnak, mert nem értvén meg, hogy a ragyogó köntös nem ritkán rolhaszíógombatelepeket takar. Mi módon lehet megismerni a könyv szellemi ériékét? Mint kell a gyermeki leiekre gyakorlandó hatását értékelni ? Próbáljunk erre megfelelni. Az emberi léleknek a többek között két drágaköve, a gyémántnál is értékesebb klenódiuma van : a vallásosság és a haza- szeretet. Mi a vallásosság ? A léleknek egy olyan kincse, amelyet évezredeken át féltő gonddal ápolt, gondozott s amelyet napjainkban valósággal sportszerűen, de minden lelki érettség nélkül oly sokan igyekeznek bemocskolni. Pedig itt hiába minden fáradság. A bölcső ringása vallásos zene, a koporsó — cireurn dederutnja — az Isteni félelem zsolozsmája. A kettő közötti időben leránthatjuk a vallásos érzést priedesztáljáról, de a bölcsőben csírázó, később elnyomott lelki érzés a sir szélén újra lángra lobban, bevilágítja a múltat, amelyből a vallástalanság időszaka ijesztő feketeségként tátong a földi élettől búcsúzó felé. Az a vallásos meggyőződés, amely a múlt emberének mondhatnám egyedüli erőssége volt, ma fogyatkozó- ban van. A közel múlt e tekintetbeni óriási kilengései ékes bizonyságát nyújtották annak, hogy az emberi lelkekben a vallásos meggyőződés szunnyadóban van. Láttuk, hogy a rózsafüzéres öreganyó is földredobta imádságos könyvét s lett utca hosszat ordító kommunista. Mint lett a kongregációk sok talmi tagja az ateizmus legkedvesebb apostola. Ez pedig mindennek mondható, csak vallásos meggyőződésnek nem. Ezen sajnálatos tények egyedüli okozója az a visszataszító körülmény, hogy manapság az emberek mindent olvasnak, c^ak azt nem, ami vallásos érzületük fejlesztésükre alkalmas. Megdöbbentő a dologban az, hogy gyermekeik lelki épségére sem vigyáznak s engedik, hogy a jó könyvek cégére alatt oly elvek lopóznak csemetéik szivéhez, amelyek megfertőzik azt s beléoltják a bomlás csiráit. Nem győzöm a szülőket figyelmeztetni arra, hogy a nagy számadás alkalmával legsúlyosabb leszen gyermekeik lelkének e te- kintetébeni elhanyagolása. Adjanak gyermekeik kezébe olyan könyveket, amelyek az isteni félelem ápolására, vallásos érzületük fejlesztésére s meggyőződésük megszilárdítására alkalmasak. E tekintetben ajánlatos gyermekeik hitoktatójának tanácsát kikérni. Nem kisebb fontosságú a hazaszeretet nevelése. Ha végiglapozzuk nemzetünk történetének lapjait, látjuk, hogy nemzeti életünkben a hazaszeretet létfenntartó szerepet játszott mindenkor. Már a honfoglalás utáni századok, Szent István korszaka minden fényét a lángoló hazaszeretettől nyerte. A római pápa adományozta korona minden fényét a hazaszeretettől kölc;önözte, amely fény fölé a vallásosság varázsolt glóriát. A tatárjárás, a törökvilág, Rákóczi korszaka, a szabadságharcok sorozatának fényes idői mind-mind a hazaszeretettől nyerte világot bámulatbaejtő erejét. Hogy ez igy van, a kételyt teljesen elosztó módon dokumentálta i a közelmúlt, amikor a hazaszeretet tüzét | elnyomta az internacionalismus hamva, ko- í rónánk porbahullott, országunkat szertezuz- ták, nemzeti életünket bénává tették ugy- annyira, hogy a nyomában urrá lett nyomor a hazaszeretetei ma is béklyóban tartja. Mi okozta ezt ? A rossz olvasmányok. A mindinkább szaporodó ponyvairodalmom az emberiséget megváltó eszmék papirkönlöse alatt a szivekbe lopla a világ szereletét, piacra dobta — »hazánk az egész világ* — masz- lagát, a hazaszeretetei elválasztván ikertestvérétől a vallásosságtól, egymásután kiűzte mindkettőt a szivekből, itt is a szülők a bűnösök. El engedték magukat altatni semmit sem érő jelszavaktó1, izgult kedé. lyéktől indíttatva szorongatták kezükben a hazafiságot épen nem istápoló könyveket, újságokat, nem gondollak gyermekeik lelki táplálásáról, engedték a ponyvairodaimat (Nick Garter stb) a nemzetközi bolondgombákkal elszaporodni s nem védték meg gyermekeiket ezek ostromától. Hej, pedig a török világ regéi, az azokban szereplő félistenek történetei, a kuruc történetek, Rákóczi korszaka, Kossuth világa, mennyivel szebb olvasmányok s mennyivel több léleknevelő hatásuk van. Ha ezekhez hozzávesszük a mondák világát, a magyar mesék gyöngysorát, akkor elmondtuk, amit magyar gyermekeknek olvasnia kell, hogy magyar lelke magyar patinát nyerhessen, amely megvédi a külső támadás ellen. — Mondd meg, mit olvasol s tudom ki vagy ? Egészítsük ki e mondást igy : •Mondd meg, mit olvasnak gyermekeid s tudom milyen s^ülő vagy?« Amig a szülők s velük a társadalom nem ellenőrzi az ifjúsági irodalmat, addig nincs meggyőződéses vallásos érzés, mindent legyőző honszeretet. Ha pedig ezek nincsenek meg, hiába mondjuk: feltámadunk, mert sirdomb magasodik felettünk. Vallásosság és hazaszeretet nélkül nincs feltámadás. A helybeli zárda polgári leányiskolája. Csendben, zajtalanul, de annál eredményesebben fejti ki most már nyolcadik esztendeje a helybeli szt. Orsolyarend zárdájának polgári leányiskolája működését. Azok a mély sebek, amelyeket a kommunizmus irtó keze ezen az intézeten ejtett, kimondhatatlan károkat okozva, a szülők, a | társadalom támogatása és a lelkes tanári i testület egyöntetű munkássága mellett heg- j gedoben vannak és az intézetet mindenki- I nek őszinte jóindulatába ajánlani erkölcsi ! kötelességünk. Az intézetben a múlt év folyamán 2 okleveles rendtag, Jäger M. Berchmána és Cerniczky M. Maránna, 2 oki. állami alkalmazott Faludi Jolán és Szalmuther Teréz, 1 oki. világi alkalmazott Tischler Anna működtek, akik mellett még a helybeli főgimnázium öt tanára, Gratzl Gyula, Finger Béla, dr. Piukovich Sándor, Szanyi István, Vér Vencel és Parti József elemi iskolai igazgató tanitó tanítottak. A tanítás minden megszakítás nélkül a Rendtartásban előirt szünetek leszámításával rendesen folyt le. A tanítás menetét november I töl 4 ig Tarródy János szombathelyi polgári fiúiskolái igazgató, iskolalátogató figyelte meg, aki megjelent minden tanár tanítási óráján és a tapasztaltak felett a legteljesebb elismerését fejezte ki, kiemelve, hogy az oktatás ebben az iskolában magas színvonalon áll és a testület minden egyes tagja becsületes, lelkiismeretes munkásságot fejt ki. Az iskola mindent, mindent megtett, hogy a növendékek valláserkölcsi és hazafias nevelése biztosítva legyen. A tanulók gyakran járultak a szentségekhez, naponkint hallgatták a szent misét. A hazafias érzés fejlesztésére szolgáltak a hazafias ünnepségek október 6*án, március 15-én, a Magyar Jövő ünnepélye, emlékünnepséget szentelt az intézet XV. Benedek pápának és ÍV. Károly királyunknak. Május 6 án meglátogatta bérmautja alkalmával az intézetet gróf Zichy Gyula megyéspüspök, akinek tiszteletére a tanulók sikerült kis ünnepséget rögtönöztek az intézeti főnöknő és dr. Piukovich Sándor tanár betanítása mellett. Az intézet mellett állott fenn az inter- nátus, amelynek a folyó tanévbe 41 bennlakó növendéke volt. Van az intézetnek fejlődő szertára és könyvtára, habár az utóbbinak állománya a kommunizmus folyamán a beszállásolt vöröskatonák garázdálkodása következtében nagyon megcsappant és most a társadalom jóindulatú támogatására és adományaira vár. A lefolyt tanévben volt az intézetben 152 rendes és 46 magántanuló. A magán- vizsgálatok junius 26 tói 29-ig folytak Offenmüller Zsigmond szentszéki tanácsos, plébános, főegyházmegyei megbízott elnöklete alatt. Vallásra nézve a tanulók között volt 167 róm. kát., 2 gör kát., 2 gör. kel., 4 ref., 7 ág. hitr. ev. és 8 izr. Helybeli 96, vidéki 94. Magaviseletből jó: 144, szabályszerű 7, kevésbbé szabályszerű : 1. Előmenetelt tekintve : jeles 26, jó: 58, elégséges: 83, egy tárgyból elégtelen : 12, két tárgyból: 7, több tárgyból elégtelen : 4, összesen bukott: — Társasutazás Mikófalvára. Pécsről és a Délvidékről a napokban társas- utazást terveznek a magyar passió-jaték színhelyére, Mikófalvára. ludulás Pécsről julius 22 én 8 ó. 45 p., Budapestről 23 óra. Érkezés Egerbe reggel 6 órakor. Délelőtt megtekintik Eger városának nevezetességeit: a székesegyházat, a Lioeumot, püspöki könyvtárt és képtárt, a csillagvizsgálót, a várat és Dobó sírját. Délben társas-ebéd. Délután 1 óra 5 perckor indulás Mikófalvára. Játék 4—8 óráig s utána vissza Egerbe, Budapestre. A polgári utasok féláru jeggyel utazhatnak oda-vissza. A tisztviselők 50% belépő kedvezményben részesülnek. — Felhívjuk erre a társas-utazásra olvasóink figyelmét. Akik meg akarják tekinteni a mikó- falvi passió-játékot, julius 16 áig jelentkezhetnek a szerkesztőségünkben, a pécsiek gyüjtőivén.
