Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-01-22 / 4. szám

Előfizetési árak: egész évre 100•— ko­rona ; félévre 50-— korona; negyedévre 25--- korona. Egyes szám ára : 2 korona. Nemzetgyűlési képmse- lónk beszámoló-beszéde. Kerületünk nemzetgyűlési képviselője, flrgróf Pallavicini György a szomszédos két községben, Gyulajon és Kardon beszámoló beszédet tartott, Erre az alkalomra lekisér- tók őt a kerületbe Szmreesányi György a zalaegerszegi és dr. Somogyi István a hat­vani kerület képviselője. A képviselők Kurdra a Pécs felé menő hajnali személyvonattal érkeztek. Reggel 8 órakor fogadta őket Kurd község vezető­sége. Az üdvözlés után a plébániahivatalra vonu'tak, ahol Szeitz József a község agilis plébánosának házánál reggeli volt. Innen töri ént az indulás Gyulajra, ahol szentmise hallgatása után a róm. kath. elemi népiskola előtti hatalmas magaslaton folyt le a népgyűlés, amelyet Magyar Béla róm. kát. segédielkész nyitott meg. A képviselők helyesléssel fogadott beszédeinek mindegyike rámutatott azon körülményre, hogy a nem­zetgyűlés kétéves működésében azért nem tudott eredményt elérni, mivel a személyi torzsalkodások és versengések vettek benne erőt. Nem valósította meg a nemzetgyűlés a földreformot sem, amennyiben dacára a keresztény nemzeti párt közremunkálkodá- sának, törvényt alkotott olyformán, amit megvalósítani nem lehetett és nem is lehet. A lehetetlen adózások, a vagyon- és ház- helyváltságok lehetetlen formái oly zavart idéztek elő, ami különösen a földmivesnép- ségre jelentett nagyobb terhet. Ez mind csu­pán azért volt lehetséges, mert olyanok ad­ták ki magukat kisgazdádnak, akiknek soha­sem volt érdeke a földmivesnép támogatása. 'J3y?ca. A Magyar ]öuő Almanachja. A forradalom óta tudtuk, hogy a ma­gyar vidék csendes hallgatása mögött mű­vészi életek senyvednek vagy dolgoznak. Itt már lelkek keresték a kirobbanás lehe­tőségét, hogy e magát megmutató kirobba­násban felgyülemlett erejük szinejavát, irás- művószetük gyöngyét keretbe foglalhassák. A vidéki írók elzárva a pesti forum nyil­vánosságától, évek óta csak fiókjuk szá­mára termeltek vagy legtöbbször hurt meg­eresztve, egyéniségük teljes kibontakozása előtt elhallgattak. A pesti nyilvánosság aem fogadta be őket, nem a nivótlanság miatt, de a tülekedő kenyórhare miatt. A vidéki orgánumok, napilapok vagy hetilapok szűk terjedelme s az avatatlan szerkesztői kezek s a kiadói érdek már eleve kizárták, hogy «képíró munkáját kiadják. Ami próbálkozás POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. ■I'l ■ » * .na— 1M JÜ»JJUJU-'S! Megmagyarázták, hogy miért lettek legiti­misták. Ennek okát abban adják, hogy ezzel az ország integritása van egybekötve, amiért minden embernek törekednie kell és szük­séges, hogy Szent István koronája minél előbb a maga teljes fényében ragyogjon. Délben a képviselőt és kíséretét Frűhwirth Géza kanonok plébános látta vendégül. Zajos ünneplés tárgya volt nemzetgyű­lési képviselőnk Kurdon, ahol a képviselői- beszéde után Szeitz József plébános muta­tott rá őrgróf Pallavicini Györgynek a ke­rülete érdekében kifejtett önzetlenség fárad­hatatlan munkásságára és biztosította őt a község osztatlan szeretetéről és bizalmáról. Este a nagyvendéglcben látogatott bankett volt, amelyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. Nagy hatást keltett Bazsonyi Mihály kurdi kisgazda felszólalása, amelyben kijelentette, hogy minden magyar ember kö­telessége azon közreműködni, hogy Szent István koronája alatt őszinte szeretettel egye­sülhessen. Boldog csak a királyi korona fénye mellett lehet az ország Ma, vasárnap délelőtt Focsolán, dél­után Dombóváron lesz beszámolóbeszéd. A dombóvári .beszámolóbeszéd sorrendjét más helyen közöljük. * I Diákkatonák. A haza hivó szava «Ihatott mindenfelé. Tömegesen jelentkez­tek ifjaink a m. kir. konvédségb«. Az ifjú­ság lelkesedésének szép példájáról értesü­lünk : a szekszárdi áll. főgimnázium VIII. osztályának tizenegy, a VII. osztálynak egy tanulója jelentkezett katonának. Vannak hát még rajongó lelkű fiai a csonka magyar hazának! Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. az. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházy-utea 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Látogatás a touábbhépző- tanfolyamon. (Három kiszakított előadás. — Katonának mennek a hallgatók. — Beszélgetés Vinek- kér Jánossal. —< A Gyeneiék tyúkja.) Hét órát kongatott volna a dombóvári toronyóra, ha a tornyon óra lenne, csak midőn agy találomra felballagtunk a tovább­képző tanfolyam előadásainak meghallgatása végetta Hunyadi-téri iskolába. Ahogy felértünk, már folyt az előadás. Dr. Kapinya Mihály volt soron, két órán át összevont előadást tartott. Ott állott az elő­adó a tábla mellett, rajzban mutatta meg sz ember belsejének rendszerét, a táplál­kozás szerveit és a vérkeringést. Rendkívül megkapó, közvetlen modorkan beszél, mintha egész életében katedrán ült volna. És a hallgatóság — mintegy 40 ember — figyelve figyel. Ninos a legcsekélyebb mozgás, a leg­kisebb figyelmetlenség. Eöverve ülnek ott vasutasok és földaaivesek, iparosok és ren­dőrök, ifjabbak és idősebbek % csak úgy nyelik a fiatal doktor minden szavát, amint a gyakorlati példákban bővelkedő, nyugodt menetben tartott előadás folyik. Következő alkalommal dr. Fiilep La­jos ref. lelkész magyar irodalmi órájára kukkantottunk be. Éppen Arany János éle­tét ismertette és költeményéből mutatott be szemelvényeket. De már eddigi előadásai­ban megtárgyalta a népköltészetet, beszélt Gvadányiról és Fazekasról, bemutatta Ber­zsenyit és Vörösmartyt. Élvezetes, szép elő­adásában meg tudja fogni a hallgatóság fi­gyelmét. És újra az a nyugodt érdeklődés, mint egyébkor. Még a Jóka ördöge mulat­történt vidéken az utolsó években irodalmi revük körül, legtöbbször csak naiv kisérle- tezésszáraba ment. Eljutottak két-három számig s aztán az anyagi hiánya vagy a közönség közönye kimondotta az élni nem tudást. Nagyon sokszor, sőt legtöbb eset- ben az is baj volt, hogy egy-egy vidéki vá­ros akarta megteremteni a maga szépiro­dalmi újságját anélkül, hogy belevonta volna az összes vidéken rekedt művészeket. Ezeken az áldatlan állapotokon akar segiteii a Magyar Jövő irodalmi vállalkozás, mely a napokban tette asztalunkra bemu­tatkozásra szánt Almanachját. Vaskos, 112 oldalas szépirodalmi munka. A szerkesztő éleslátása táborba szólította az összes vi­déken élő írókat. Beérkezetteket és keidő- ket egyformán. Pesti újságokban is szereplő nagynevű vidéki művészeket szólaltatott meg a maga igaza mellett, akik ma már szintén érzik a vidékre utaltságok szüksé­gességét. Kegyven iró, művész és költő nyújtja elénk az Almanachban bemutató névjegyét. Negyven iró áll sorompóba, hogy megteremtse a maga szépirodalmi folyóira­tát. Ilyen táborba szólitás még nem történt vidéken, amióta a pesti irodalom decentra­lizálását elhatározták és sürgették. Juhász Gyula, Oláh Gábor, Halasi Andor, Nil, Pé- ezely József mellett felvonul a dunántúli gárda: ősz Iván, Váth János, Finta Sán­dor, Dénes Gizella. Dunántúli irók az al­földiekkel szerepelnek. A szerkesztő — Ugethy Béla — kitűnő érzékkel tudta egy folyóirat mögé gyűjteni a magyar Írókat. Már maga ez a bemutatkozás kész prog­ramot ad a februárban meginduló Magyar Jövő cimü folyóiratról. Most már csak a vidéki közönség sze- retetétől függ, hogy ez a vállalkozás a tel­jes siker jegyében beváltsa végre valahára a vidéki irók nagy reménykedéssel várt ter­vét. A folyóirat minden száma regényt, két három novellát, verseket, kritikai, művé­szeti, társadalmi és közgazdasági cikkeket fog hozni a legjobb magyar irók tollából. Egyes szám ára 20 korona lesz. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Thurzó- utca 7. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents