Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)

1922-06-25 / 31. szám

IMI. jamas If. 3. oldal; A tolnai föld kultúrájáról. ni. Épen nem oly kézzelfogható és nem oly világosan bizonyítható azonban az a vád, amely a művészi alkotásokra való ihle­tést vonja kétségbe. Lehet, hogy ma nem él Tolnában országos nevezetességű művész­ember, de hogy a tolnai tájak nem volná­nak képesek költői lelkek, művészkezek inspirálására, azt sovén tolnaiságom nem akarja elfogadni. Hát kiveszett volna talán a természet szépsége, amely nagy Vörösmartynak lantját megszólaltatta? Nem akarok általánosan is­mert dolgokat a magam felfedezéseként lel­tüntetni, de mint már említettem, a mai kor hangos reklámjai között nem árt talán a figyelmet e kevéssé tudott dolgokra for­dítani. Vörösmarty Mihály 1820-ban jött le megyénkbe, a Bonyhád melletti Börzsönybe, ahol a Perczel családnál nevelősködött. 1822. őszén Görbőre kerül, hol egy évig Gsehfalvay Ferenc, Tolnavármegye alispánja mellett patvaristáskodott, innen felment Pestre, de mint a Perczel-család nevelője szünetnapokon még többször is leránduU a kedves völgységi pusztára. Tolnavármegyei tartózkodása irói fej­lődésére elhatározó befolyással volt. Azzá tette két barátja : Egyed Antal bonyhádi plébános, aki maga is iró ember volt és Teslér László káplán, azzá tette első sze­relme, amely itt fejlődött ki Perczel Etelka iránt, azzá tette maga a völgységi regényes vidék, amelyet déli táj néven lírai és epikai költeményeiben többs/.ör emleget. »Így fejlődött a huszonkét éves Vö­rösmarty — mondja róla Gyulai Pál örök­becsű Vörösmarty életrajzában — a ma­gányban, önerején, a barátság virrasztó gondjai alatt. Szabad idejét a költészetnek, barátságnak és a természetnek áldozta. A hajnal vagy alkony gyakran találta őt, pus­kával vállán, a bonyhádi erdőben. Inkább bolyongott, mint vadászott s andalgott a gyönyörű tájon, amely éppen megegyezett csendes örömű leikével.« Kisebb költeményeiben elszórtan ta­lálható utalásokon kívül főleg a hat évvel később (1828) irt hexameteres elbeszélésé­ben, a Széplakiban állit a Völgységhez való ragaszkodásáról gyönyörű emlékef. A cikói ó-templom (Alte Kirche), a »széplaki bus rom« ihleti költőnket és készteti Széplak asszonyának, szép Zenedőnek és a harcból visszatérő bősz Ugodnak sorsát elmondani. Gyönyörű szépek e sorok, a szerelmi érzésből és a tolnai föld, a Völgység szere- tetéböl fakadók. De álljon itt maga a költe­mény bevezetése : „Téged is, óh Völgység ! az idő kiragadjon-e tőlem) Szóljak-e mindenről, ha dal ébreszt, csak ne terólad? És ha neved zendül nagy késő korra lejutván, Senki ne tudja, hogy oly szentté lett tájad előttem ? Hogy fiatalságom tündérországa te voltál? Halmaidat koszoruzza borág, koszoruzza tetődet Százados erdőség ; köztük, mint égi maradvány, Nyúlnak el a völgyek, fiatal szépséggel igézők ; Ott, mikor elfáradt testem nyugalomra hanyatlik, Lelkem az ifjúság képét öltözve magára, Ábrándozva bolyong egyedül u csörge pataknál, S szárnyain ismét a szerelemnek hordja bilincseit S Lordja szelíd kötelét az elomló szőke hajaknak. Álmaiból virradnia, haj ! mért kelle; miért kell, Megsiratott szép völgy ! szemeimtől messze [maradnod, Hogy soha több vig hang dallód ajakára ne keljen, És le gyen a dalban minden szava,mint szive oly bus? He te nevezve maradsz kedvemben, búmban [egyenlőn Legkésőbb napokig, s mely tájadon őrzi regéit, Állni fog emlékeim küzepett a széplaki bus rom,“ így a bevezetés. És az eposz folyamán, midőn a megrendítő családi tragédia leját­szódik, Ugod üldözi Orbait, akire gyanút fog, mint felesége csábítójára, vissza-vissza tér költőnk a táj szépségeinek megéneklé- sére : „így mene Orbai, ott veszvén szive Szépiákon ifjú Leiké azonban örült a szép hajnalnak, az erdők Halk suhogásainak. Viruló völgyekbe lenézett, S Játta kies téren Bonyhádot messze határos Falvaival s délről szomszéd patakokkal övezve. Andalg&sa között, madaraktól kére jövendőt; Fenn daliának azok, fiatal bogon ülve fölötte, A napot, a nap arany sugarát várván, de közöt tök (Sírva nyögő csalogány bus szót zendite, ft az erdőt Élt ülté, csak imént szökevény társára, panasszal. . . . Balra hagyá Szekszárdot régi falvaival, S hol most fűn eve lő halmát mutogatja Leányvár. Puszta lakatlan domb, ott akkor büszke falakkal Messze fehérlő lak palotáiba készüle térni, ti várni, míg árnyékát boruló lelkének elűzné." Nem hiszem, hogy ezekből a sorokból bárki is oly meggyőződést szűrhetne le, hogy a tolnai föld nem képes költőt, művészt ihletni, hogy sivárságával kiölője minden művészi érzésnek, hogy a tolnai kczöny még az innét gyökerező művészembereket is elfásitja. A földben nincs hiba. Hogyha mégis van, hol van ? Kiben van ? Völgységi. kV á**n0£ vált valóra a ^ f-PUDER -SZAPPAN -KRÉM állandó használata. A réti bétemóséti» mindenütt tapbató! Gyártja: a Diana Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 30. 4. A Magyar Társadalomhoz! A háború által rfcánk nehezedett elvi­selhetetlen szociális állapotok könyörtelen erővel sújtották főleg azt az ifjúságot, ame­lyik mindig készséggel áldozta fel mindenét a haza oltárára egy jobb jövő reményében. A megérdemelt jólét helyett jött a nyomor, a ruhátlanság és a téli kínzó hi­deg rettenetes szenvedése. Voltak, kik meg­értették, hogy a nemzet jövője forog ve- | szélyben és lelkiismeretük szavára hallgatva, adományaikkal igyekeztek megmenteni az ! ifjúságot. De egyeseknek a jóakaratu ne- messzivüsége és áldozatkészsége mind csak ! egy csepp volt a nyomor tengerében. Ép azért az ifjúság maga vette kezébe j a megélhetéshez és munkához szüksége'» I anyagiak előteremtését: megszervezte a i Magyar Diáknyomoreuyhitő Akciót, hogy i anyagilag- függetlenítse magát, mert egyene- j sen haladni csak anyagilag függetlenül lehet. Az Akció nem óhajtja az amúgy is sok oldalról igénybe vett társadalmat újabb áldozatokkal terhelni, hanem a kellemes szórakozás derűjén át akar céljának meg­felelni : nyári mulatságok, s/inielőadások, hangversenyek, kabarék és táncestélyek rendezése által. A nagyarányú Akció sikeres megindí­tásához az ifjuság szenvedését megértő és vele együttérző társadalom erkölcsi és anyagi támogatására apellál a Magyar Diáknyomor- enyhitő Akció Vezetősége. Ideiglenes helyi­ség: Budapest IX. Köztelek-u. I., 11. em. A női football verseny Dombó­vár szenzációja lesz / / Okvetlen megnézze ! ! Szászváron, a Bánya-utcában, két szobából, egy konyhából és mellékhelyiségekből álló szabad kézből —- önkéntes árveré­sen — a legtöbbet Ígérőnek eladatik. Kikiáltási ár 150.000 korona. Az árverés napja junius 29-én, délután 3 órakor van. — Bővebb felvilágo­sítást a császtai vendéglős ad. — Személyi hir. Dr. Berze Nagy János, Tolnavármegye kir. tanfelügyelője a magán polgári leányiskola évzáró vizsgála­tai alkalmából e héten Dombóváron tar­tózkodott. — Érettségi vizsgálatok. A kir. kát. főgimnáziumban Simon Miklós győri áll. főreáliskolai igazgató, miniszteri biztos el­nöklete alatt most folynak az érettségi vizs­gálatok. A vizsgálatok eredményéről jövő számunkban hoztfnk tudósítást. — A tanév­zárás programmja egyebekben a következő: 27-ig összefoglalások az I—VII. osztályok­ban, 25., 26., 27-én rajzkiállitás, 27-én d. u. 5 órakor tornavizsgálat, junius 29-én záróünnepély. A második magyarországi női csapat ju/ius 2-án, vasárnap dél­után barátságos propaganda mér­kőzésre jön Dombóvárra. — Tanévzárás. Az ipariskola évzáró ünnepélye közbejött akadályok miatt nem junius 29-én, hanem julius 16-án, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a Hunyady-téri áll. is­kolában. — Társasvacsora. Szévald Oszkár vármegyei főjegyző tiszteletére f. hó 25-én, vasárnap este 8 órakor a Korona-szálló nagytermében társasvacsorát rendeznek ba­rátai és tisztelői. Egy teríték ára 180 ko­rona lesz. — Ä Dombóvári Nyomda H-T. közgyűlése. Junius 18 án tartotta a Nyomda R-T. évi közgyűlését. Az évi jelentést és mérleget, amelyet a jövő számunkban is­mertetünk, dr. Piukovich Sándor terjesz­tette elő. A felügyelő bizottság nevében Farkas Imre javasolta a felmentvény meg­adását. Azután három évi időszakra meg­választották az igazgatóságot és felügyelő- bizottságot a következő eredménnyel : az igazgatóság tagjai lettek Brédl József, Ciriák ‘Frigyes, Dobszay János, Dobor István, dr. Döry Jenő, Farkas Ferenc, Farkas Imre, Kiss János, Kocsis László, Németh Gyula, dr. Piukovich Sándor, Rajßai János, Rothermel Henrik, Schmiedt Gyula, Szabó Jenő, Szatory Károly, Varga Ferenc és Varga József. A felügyeiőbizottság tagjai: Illés Gyula, Kéry Elek, Marity Lajos, Németh Pál és Ráberhoffer Károly lettek. Dombóváron még nem volt női football- verseny. — Ä Dőry-konzervgyár az Ám­mintavásáron. A Nemzeti Újságból vesszük ki az alábbi sorokat: Ez az előkelő cég gyümölcskonzerveket, gyümölcsízeket, cuk­rozott gyümölcsöt állított ki nagyon Ízléses csoportosításban. Válogatott, egészséges gyümöcsből, sajátos eljárással, gondosan készíttetnek el, úgy, hogy az arisztokrácia által legjobbnak elismert Dőry konzerv ma már minden előkelő kaszinóban és étterem­ben megtalálható. A kormányzónak joba- házy Dőry Jenő gyárigazgaló adott felvilá­gosítást, amire megígérte, hogy legközelebb megfálogi-itja a gyárat Dombóváron. — Zárógyűlés. A Dombóvári Evan­gélikus Diákszövetség junius 18-án tartotta ünnepélyes zárógyűlését. A bevezető köz ének után Rothermel Mancika mondott imát. Az ünnepi beszédben Gadl József lelkész a hit és tudás fontosságát fejtegette. Ihrig Pál énekelte el ezután Kraszna-Horka büszke vára cimű dalt, melyet Kurz Olga kisért zongorán, igen ügyesen. Fuksz Hen­rik diákszövetségi titkár terjesztette elő a szövetség évi működéséről szóló jelentést. Pribay Veronka és Milicsevics Erzsiké val­lásos költeményeket szavaltak szép igyeke­zettel. A záróbeszédet Ihrig Pál ifjúsági el­nök mondotta, amelyben megköszönte Gaál József fáradozását és a szövetség tagjainak háláját tolmácsolta. A Himnusz eléneklésé* vei ért véget a gyűlés. Junius 2 án lesz a női football verseny az ujdombóvári pályám.

Next

/
Thumbnails
Contents