Dombóvári Hírlap, 1922 (6. évfolyam, 1-58. szám)
1922-06-11 / 29. szám
Előfizetési árak: egész évre 100— K, félévre 50*— K, negyedévre 25 — K. Egyes szám ára : 3 korona ; pályaudvaron 3 K. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Szent-László-tér 18. sz. Kiadóhivatal és nyomda: Esterházy-utca 17. szám. Saját ház. (Telefon : 40. szám.) Őrgróf Pallavicini György köszöneté. Győzelmesen megvívtuk a nagy harcot. Hálás köszönet azoknak a hazafias választóknak, akik rendületlenül kitartottak az ellenzéki zászló mellett. Az első választáson a kormány féktelen terrorjával, a pótválasztáson a szélső demagógiával tetézett párturalmi elnyomással kellett megküzdenünk. A győzelmet csak úgy sikerült kivívnunk, hogy a kormánytól függő társadalmi osztályok jórésze, minden megfélemlítés dacára, bátran követte belső meggyőződését s hogy a józan polgárok zöme — felekezeti különbség nélkül — mellénk állott. Németajkú községeink magyar testvéreinkkel versenyeztek a végleges győzelem kivívásában. Mindenkinek, aki felkarolta a közélet megtisztításáért és a törvények tiszteletbentartásáért folytatott alkotmányos küzdelmünket, forró köszönet. A jobb jövőbe vetett reménységgel folytatom a munkát az uj nemzetgyűlésen, hazánk boldogulásáért és minden erőmmel azon leszek, hogy elsöpörjük fejlődésünk htjából a mostani kormányt, mely a jogfolytonosság helyreállításáért és gazdasági megerősödésünkért folytatott komoly munkásságunknak kerékkötője. Sem az értelmes polgárság, sem az ellenpárt által felizgatott és félrevezetett szegénység csalódni nem feg pártunkban. Minden erőmmel az összesség javáért és velem küzdő elvbarátaim igazságáért fogok a jövőben is síkra szállani. A viszontlátásra ! Örgróf Pallavicini György. A dombóuári pótuálasztás. Választási hangulat. — Ä póriirodákban. — ä győzelem után — Pallavicini ünneplése. — Ä megválasztott képviselő beszéde. - Tomboló lelkesedés. Dombóvár újra csendes. Napsütötte, esőverie plakátjai rongyosan néznek ránk a falakról. A túlfeszített, idegekre menő választási harc hullámai elültek s a kis város újra felöltötte poros nyári életét. A városka r a régi, csak az arcok és szemek játéka tükrözi vissza az elmúlt napok izgalmait. A vesztes fél bizakodó győzelmi érzése áthangolódott csendes lemondássá, a győzők pedig úri mosollyal hordozzák arcukon a boldogságot. Ez a finom lelki érzés árulja el egyedül, hogy Dombóvár olyan harcban vett részt, amely pártokra szaggatta szét az amúgy is zilált társadalmi életünket. Szerencse még, hogy ez a különböző lelki érzés hamar elsimul s a választási kemény harcok után mindkét fél kiüríti a béke-poharat. Akik ismerték vagy valaha is részt vettek a pótválasztási küzdelmek sodrában, sejtették, hogy a dombóvári politikai mérkőzés a mostani választási kampány egyik legerősebb s legvehemensebb mérkőzése lesz. Nagyon jól tudta mindakét párt, hogy nincs sok vesztegetni való ideje. Harcba is indultak teljes fegyverzettel. Baloghék nagyatádi Szabó védnöksége és pártfogása alatt akartak hódítani és tábort növeszteni. A kegyelmes ur nem is hallgatott. Politikai felfogásának szótárából a választást megelőző napokban itt Dombóváron, de különösen a vidéken sorra kerültek a nagy bombák s megvalljuk, hatást is értek el, habár néha ellenhatást. A Pallavicini-párt is büszkélkedett hires emberekkel. Itt jártak Windischgraetz herceg, dr. Pethő Sándor, a Magyarság s büszkén mondhatjuk, a mai magyar idők legintelligensebb publicistája, Huszár Elemér, a rétsági kerület most megválasztott nemzetgyűlési képviselője és még többen, akik mind az ellenzék diadalát készítették elő. Ä választás napján. Ilyen előkészületek után várni lehetett, hogy a választás napján kissé átalakul a város arculata. De hiába vártuk ezt a külső változást. Ami különösséget és mozgalmasságot nyújtott a pünkösd , hétfői pótválasztás, azt csak a párthelyiségek előtt lehetett látni Itt csoportosultak nagyobb tömegben az emberek. Egyszer-kétszer a délelőtti órákban az autók kavarták fel a port. Bizalmi férfiak siettek az utcákon. A szavazásra a délelőtti órákban tömegesen jelentkeztek s már 10 óra felé meglehetett állapítani, bogy a III. kerület kivételével mindenütt Pallavicini vezet körülbelül 100 szótöbbséggel. Ez a differencia meg is maradt a választások lezárásáig. A déli órákban már az ellenzéki párt- he'yiség kapujára felkerültek a vidékről beérkezett jelentések is. Az első Kocsoláról jött, hol mindkét jelöli egyenlő szavazatot nyert. Nagy örömet keltett a bőgyészi telefonjelentés, amikor 600 s egynéhány szavazat leadásáról adtak hirt Pallavicinire. Délután 3 óra felé már kialakult a heiyzet. Pallavicini 1000 nél több szavazattal vezetett. Ekkor már biztos volt a győzelem. Nagy mozgalom volt az ellenzéki pártirodában hat óra felé. Négy-öt asztalnál is folyt a lázas munka s a telefonjelentések egymásután érkeztek meg majdnem végleges eredménnyel. Olyan képet nyújtott a párthelyiség, mint.egy jól megszervezett iroda. Az utcán a párthelyiség előtt mindig nőtt az embertömeg. A választási körzetekből is meghozták az utolsó jelentéseket s egyúttal a kitűzött záróra idejét is. Mindenki tudta ekkor már, hogy a választás eldőlt. Az egy-két szavazat nem befolyásolja az eddigi eredményt. Este fél 9 felé kihaltak az utcák. A szavazóhelyiség előtt nem posztolt a katonaság és a rendőrség. Dombóváron lezárultak a pótválasztás aktái. Győzelem után. Az esti órákban már bizonyossá vált, hogy őrgróf Pallavicini nagy többséggel vezet s az egész város apraja, nagyja ott nyüzsgőit a pártiroda környékén. Izgatott, de bizakodó tekintelek azt mutatták, hogy Pallavicininek önzetlen, lelkes tábora van, akik lelkűk egész melegével, őszinte ragaszkodással csüggnek a volt képviselő személyén. Tíz óra tájban már mindenki tudta a győzelmet, boldog arcok sugároztak egymásra, a szemek csillogtak és mindenki számolt, hasonlította a nyert adatokat a máséval. A tömeg percről percre szaporodott : várták a megválasztott képviselőt, a kinek megérkezését jelezték. Mikor azután az őrgróf felvirágzott autója a párthelyiség elé gördült, a lángoló lelkesedés spontán erővel, hatalmas, ismételten kitörő, egetverő éljen harsogásban robbant ki. Leírhatatlan a lelkesedés má- ! mora, amelyet a képviselő megjelenése oko- | zott. A toll, a lenyomtatott rideg betű elégtelen annak a szívek mélyéből előtörő, győzelemittas tüntetésnek a kifejezésére, amely ellenállhatatlanul sodort mindenkit magával. Vállukra ragadták a tömegből amúgy is kimagasló Pallavicinit s a tömeg vállán tette meg az útat a hosszú udvaron keresztül a Müller-vendéglő kerthelyiségébe. A tomboló, lelkes tüntetés némi csillapultával örgróf Pallavicini György megha- tottan, néhány szóval megköszönte a dombóvári kerület választóközönségének bátor kitartását a kettős küzdelemben és ama reményének adott kifejezést, hogy azok az ideálok, amelyeket két év előtt célul kitűzött, végre is meg fognak valósulni. Pallavicini szavai után újra kitört az éljenzés, az arcok kipirultak az őszintén átérzett örömtől s a lelkesedés valósággal extázisig fokozódott. Huszár Elemért kívánták hallani, a rétsági kerület megválasztott képviselőjét, aki Pallavicini támogatására lejött. A lelkes hangulatban, éljenzésektől meg-megszakítva kezdett Huszár Elemér beszélni: — Azért jöttem ide, hogy őrgróf Pallavicinit támogassam. A nemzeti, keresztény eszme, a magyar becsület, a magyar tisztesség erejével küzd az a párt, amelynek őrgróf Pallavicini a tagja. Kívánja a magyar becsületességet a panamákkal szemben. Kívánja, hogy a törvényt elsősorban azok tartsák be, akik hivatva vannak azt betartatni. Köszönti
