Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-18 / 51. szám
2. oldal. 1921. december 18. mmm hírlap Sik Sándor, Ritoók Emma, Juhász Gyula, Mentes Mihály, Majomé Pap Mariska költészetéből. Előadásának értékét emelte, hogy külön foglalkozott az erdélyi poétákkal, külön a felvidékiekkel s a nyugatmagyarországi költők kisded csoportjával. Ezáltal a magyar irredentizmus költészetének hű képe csak átfoghatóbb és világosabb lett. Ho:y mi volt az előadásnak hatása, azt látni lehetett a hallgatókon. Megindulás, egy elfojtott sóhaj, könny a szemekben, viharos taps egy-egy irredenta vers elsza- valása után, hűen kifejezték a mély benyomást. Azt hiszem, mindannyian gazdagodtak a magyar érzésben, aktiv fájdalomban, magyar szépségben, akik részt vettek a kedd- esti kulturestályen. Akik pedig hiányoztak, azok szegényebbek lettek sok-sok ritka magyar szépséggel. Vasárnapi krónika. Szalmalángok. A szerb megszállás idejében egyszer Pécsről Eszékre utaztam. A fülkében négyen voltunk, két hölgy egy tiszt és én. Hárman együvé tartoztak, a diskurzus szerbül folyt, a szót a tiszt vitte. Elbeszélte, hogy Pécsen irredenta jelvények jöttek divatba, amikkel boldog, boldogtalan tüntetett. Ezt betiltották, mire a jelvények eltűntek ugyan, de a megfigyelők észrevették, hogy az utcán, nyilvános helyeken az emberek ha találkoztak, üdvözlés helyett kabátjuk felső részét szét- nyitetták, mire a «Nem, nem, soha!» és hasonló jelvények a mellényeken és kabátbéléseken lettek láthatók. Erre nagy tanácskozásra hívta össze az állomásparancsnok a tiszteket és kérlelhetetlen szigort parancsolt, mire az egyik felállt és azt mondta, hogy mivel ő már a magyarokat ismeri, 'ölhetett kezekkel hagyják a jelvények eldugott viselését és a jelvények el fognak tűnni. így is cselekedtek. Tényleg — mondja utiíársarn — egy hónap múlva jelvények sehol sem voltak láthatók. A vér az arcomba szökött és roppant bántott fajomnak ez a foghegyről való lekicsinylése, de később, ahogy gondolkodni kezdtem a szerb szavain, igazat kellett neki adnom. Visszaemlékeztem a tulipán jelvéfirkantva kékceruzával : 12 korona. Milyen finom papir! Manapság hol látni ilyent ? ! Belül a szép dedikáció: Magyar nők, a ti mélyen érző sziveteknek ajánlom a Csalogánydalokat. óhuru, igazhangu dalnok, jó Szepessy László, érdemes volt ezért verekedned. Mig száz más habosszáju, ordítozó, „mindigaktuális'*, szópuffogtató, vá- Bári dalnok ropja most olcsó, vásári táncát, addig mivé lettél te, ki nemcsak szóval, nemcsak szivvel, de élettel is adóztál a szeretett hazának. Most ki törődik veled ? Barátaid hol vannak ? Hiába énekelted Tárogatód dalait. A Rákóczi utón nagy hűhós plakát kiáltoz az arramenőkre. Kotta-olcsóságok, hirdeti. Mik ezek ? Mi mások lennének, mint Bus Fekete László, Kálmán, Harmath és más hasonló zeneszerzők busfekete melódiái. Soha ennyi egyrakáaon. És főként természetesen Zerkovitz. Az aranyos, rez- gőszáju, ábrándosszivű Zerkovitz. Gyere te nimand, gyere pofám, Be be be a vörös hadseregbe és más dalok babéról szerzője. Jó ez Pestnek, az idegen, minden nemzetsógü Pestnek. Vagy talán osak jó volt. Most már inkább az őserejű Balázs nyék korszakára, a háború alatt gombamódra elszaporodott különféle hazafias és jótékony vállalatokra, a forradalmak idejében tüntetve viselt jelvényekre, »melyek egytől-egyig szent céloknak, nemes magyar eszméknek voltak külsőleg is terjesztői, eltűntek mind. Amilyen gyorsan elterjedtek, éppen oly gyorsan el is olvadtak. Ha az okot keressük, megtaláljuk abban a társadalmi gerincte-lenségben, ami szinte betegséggé fajult. Az egyes társadalmi rétegek élesen elválasztott határvonalakon belül gyűlölettel néznek egymással farkasszemet, ellenségesen és minden pillanatban harcra készen. A hivatalos életben C3ak úgy, mint a magánórintkezésben, egyéni csörtetések és személyes érdekek eiöretolása háttérbe szőrit mindent, ami a köz, az egység érdekében jóra és célra vezethet. A társadalomban kialakult kasztok csak saját érdekük kiépítésében és megerősítésében látják minden törekvésük kielégítését, tekintet j nélkül arra, hogy elönyös-e cselekvésük az ; egész, kaszt nélküli társadalomra, vagy sem, sőt, ha másokra káros hatással lehet, megkétszereződött munkával és erőfeszítéssel vannak azon, hogy terveiket ki vigyék. így I eztán a saját kasztjukra előnyös törekvések favorizáltak lesznek, viszont pedig a társadalomban kialakult egy másik kaszt, esetleges ideális, közhasznú és az egységes tár- i. sadalomra jótékony hatású céljai a többi kasztok közömbössége, rosszakarata miatt, mielőtt még a kialakulásához érhetne, belefullad a megsemmisülésbe. A jelvényekből, amik az ezeréves Magyarországot, az integritást .ábrázolják, talán egyes emberek, az előállítók anyagi hasz nára szolgálnak, de mindaddig, amíg azok csak külsőségek, amig az integritást minden társadalmi réteg magáévá nem teszi, csak azért, mert azt egy másik osztály tűzte ki életcéljául, merő szópazarlás, hiábavaló fáradság marad és az ezeréves Magyarország ügye egy talpalatnyi földdel sem megy előre. Nem elég az, hogy egyes osztályok tüntetnek a jelvényekkel, az ezeréves Magyar- ország feltámasztásának munkájában minden korlátnak, minden határnak le kell hullni, mert csak így remélhetjük, hogy komoly, a meggyőződéses munkának eredÁrpád nótáit éneklik. Miért n«m tették ezt tiz évvel ezelőtt. A tulajdonképpeni, igazi értelemben vett irodalom csekély mértékben van képviselve a karácsonyi vásárban. Néhány idegen fordítás. Dosztojevszkijtől, D’ Annun- eiótól, Viktor Hugótól és másoktól. A magyarok közül Miklós Jenőnek Madárka cimü gyönyörű, finomhangu regénye az igazi szenzáció az intelligens könyvolvasók között. A kaposvári származású Fóthy János Üvegház című verseskötete is értékes élvezetet nyújt az olvasónak. Nagyban reklámozzák Kosztolányi Dezsőnek Véres költő című, római tárgyú regényét. Ez a karácsonyi vásár képe Budapesten 1921-ben. Nem valami hatalmas erómutatója a magyarság igazi értékének. Az igazi irodalom mintha lanyhulóban volna Sem Babits, sem Szabó, sem Juhász Gt-yula, sem Herceg nem szerepelnek uj Írásokkal. Szabó Dezső most előadásokat tart a XIX. század lírájáról. Az egész fiatal és magyar Budapest hallgatja. Erről azonban majd más alkalommal irok hosszasabban. A Szerkesztő Urnák alázatos szolgája Dombóvári. ménye lesz. A széthúzással, gyűlölettel él- forgácsolódnak az erők, az öntudat megbénul és a következményekre nem kell rámutatnunk, hiszen sajnos, egyesek nagyon is megérzik. A forradalmak után fölgyülemlett bajainkat és nyomorúságainkat csak annak köszönheljük, hogy nem volt bennünk egyetértés, nem volt szeretet, hanem csak önzés, csak elfogultság és társadalmi kiforratlanság. És addig, amig a társadalmi kasztrendszer meg nem szűnik, legalább egy kevés közeledésben, a gyűlölet át nem változik némi szeretetté és az önzés önzetlenséggé, addig sem társadalmi, sem gazdasági megerősödésre álmunkban sem gondolhatunk, addig jelvényeket se tűzzünk ki, legalább elkerüljük a műveletlenebb népek lekicsinylő, arcpiritó kritikáját. Antonius. fl Turul Sport Egylet műsoros~esfélye. Szép közönség részvétele mellett mutatkozott be első alkalommal a Turul Sport Egylet műkedvelő gárdája f. hő 15=én rendezett nagysikerű műsoros-estélyén. Szanyi István főgimn. tanárnak, a Turul titkárának lelkes megnyitó szavai után Szép Ernő „Szilágyi és Hajmási“ c. egyfelvonásos történelmi szinműve került bemutatásra. Sajnos, a rendezés minden den jóakarata, a szereplők minden alakitó- képessége sem tudott a vértelen és különösen nyomasztó hosszadalmassággal induló darabba életet vinni. Pedig elragadó volt Rajnai Ilonka, mint Leila, sok igyekezetét -^íSutatott Sturm Henrik s Láhmann György, I a két vetélytárs s elég komikus figura volt Link József az együgyű muzulmán szolga szerepében. Utána Lincz József néhány hatásos irredenta költeményt szavalt el. A műsor legkiemelkedőbb pontja a rokokó tánc-jelenet volt. Ennek a rendezéséhez igazán gratulálhatunk. Annyi művészies disztingváltság volt Ivanich Manci nagy- mama-alakitásában, annyi természetes báj ömlött el Veszelei Panni és Ritzl Olga kecses menuette-táncán, oly szolidan ^simult a rendkívüli finomságú jelenethez az ügyes zongorajáték, hogy teljesen megérdemelték a Dombóváron ritkán nyerhető esztétikai élvezetért hálás közönség fel. felujuló viharos tapsát. Nem maradtak őszinte hatás nélkül a döbröközi Füzy-nő- vórek kellemes dalszámai sem. Az általános tetszósnyilvánitás ismételten a lámpák elé szólította őket. Igen jól sikerült a programm utolsó pontja, a Virágos bolt c. vigjelenet is. Heinlein Kató szendesége megkapó volt a virágárus leány szerepében. Csekey Terka kscagtató alakítást nyuj- tutt, mint afektáló hölgy. Rendkívül ügyes játékot produkált Hábel Lajos, a hóbortos hivatalnok-vőlegény. Előkelőén parodiázta Peutz Ferenc a kegyelmes urat. Az egész előadás kellemes összhatást eredményezett s a közönség a jól eltöltött délután megelégedettségével távozott. Teljes elismerés illeti Szanyi István fáradhatatlan agilitását a rendezés terhes munkájának irányításáért. Eladó Ráz! Bezerédj-utca 68. számú ház, jóforgalmu üzlettel és üzleti berendezéssel együtt eladó. Érdeklődni lehet a helyszínen : KOCSIS KÁROLY tulajdonosnál.
