Dombóvári Hírlap, 1921 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-29 / 22. szám

4. oldal aszal, hogy minden munkáját a jól meg- fizetettségtől tegye függővé», azt hisszük, nem a kát. írókra gondolta, mert álomnak is sok és igen szép példát hoz fel Michel&n- gelóban, aki Isten és Szent Péter iránti tiszteletből építette a San Pietro kupoláját s körülbelül ezzel jellemezte a kát. irók áldozatosságát. Befejező részében így sűríti össze mondanivalóját: «a kát. irodalmat minden járulékával a tehetség és meggyőző­dés szövetsége válthatja majd valóra.» Azt a két portrét, amit Pázmányról és a költő Zrínyiről ir, a logkedvesebb emlé­keink közó tesszük el, amit az alkalmak a mai napokban e két kiváló főemberben elónkállitanak. Az a sok szép vonatkozás, amelyet tárgyával kapcsolatban talál, melyek­kel eleveníti előadását és a mai irodalommal, művészettel mai érdekűvé teszi, megrögziti bennünk a hitet, hogy érdemes azok utód­jának — ha törpe utódjának is lennünk, akik előttünk így harcoltak a katolicizmusért s a magyarságért. Vdth János. Uj uasuíi menetrend. Junius elsejétől Dombóvár közönségét közelebbről érdeklő vonatok a következő­képpen közlekednek : Budapest—Gyékényes. * 7 ó 00 p i Budapest é 18 13 ó 15 p é Ujdombóvár i 12 13 ó 40 p i Ujdombóvár é 11 17 ó 30 p é Gyékényes í 7 Közlekedik vasárnap kivételével minden nap. ó 2b p ó 11 p ó 41 p ó 40 p 22 ó 00 p 4 ó 50 p 5 ó 26 p 9 ó 46 p i Budapest. é é Ujdombóvár i i Ujdombóvár é é Gyékényes i 5 ó 50 p 22 ó 55 p 22 ó 25 p 17 ő 55 p Közlekedik minden nap. Ujdombóvár—Äbaliget. 13 ó 55 p i Ujdombóvár é 17 ó 44 p 15 ó 14 p é Bükkösd i 15 ő 50 p Közlekedik minden hétfőn. 5 ő 15 p i Ujdombóvár é 9 ó 37 p 6 ó 14 p é Abaliget i 8 ó 00 p Közlekedik vasárnap kivételével minden nap. 13 ó 55 p i Ujdombóvár é 22 ő 20 p 12 ó 54 p é Abaliget i 21 ó 26 p Közlekedik vasárnap és hétfő kivételével minden nap. Ujdombóvár -Mórágy, vasárnap köznap 5 ó 30 p 14 ó 15 p i Ujdombóvár é 21 ó 27 p 7 ó 50 p 16 ó 53 p é Mórágy i 18 ó 49 p Közlekedik minden nap. Ujdombóvár—Jutás. 2 ó 55 p i Ujdombóvár é 21 ó 20 p 9 ó 40 p é Jutás i 14 ó 10 p Közlekedik minden nap. Világhírű „Háromszor Nagyobb Termést“ cimü könyv, grafikon műmellóklettel. Gazdáknak nélkülözhetetlen! Megrendelhető a szerkesztőnél: Náray Géza ny. főhercegi uradalmi intézőnél, Budapest, IX., Közraktár-utca 10. szám, honnan ajánlott küldés, vagy utánvét mellett 80'— koronáért megrendelhető. DOMBÓVÁRI HIBLAP 1921. májas 29. HÍREK. Sóhaj. Lásd, csak bolyongok szürke utakon, Mig lelkem mélyén régi álmok égnek . . . Néha bágyadt mosolyt hoz felém az élet, Csöndesen Jönnek, félve, elhalom Lásd: néha adnak tapsot, virágot, Megfürdöm a színes, meleg' szavakban. Akác-illatos, forró, szép tavass van . . . S azt hiszem, a régi tavaszokban járok. Lásd: csendes kripta a lelkem mélye, Mennyi drága álom pihen már meg ott! S könnyek, miket árva éjszaka hozott, Mikor nem világolt csillag fénye. Lásd, kedves, ha már mulóban a mámor, Feltámadnak mind a régi holtak (Uj színek, szavak óh, hogy elhalkultak!) S az ég azúrját nézzük egy nap százszor, Ha már mulóban a tavasz, a mámor . . . TAB XTEX.KA. Jókai. Pest ünnepelte a napokban, pedig már régen nem szerette. Idegen volt neki, mint a magyar lélek bűvös muzsi­kája, mint a széles magyar róna, mint a szelíd lejtésű tuladunai dombok szép­sége, mint a magyar viz, a magyar kalács, a magyar szó és magyar dal. Pest' régen elpártolt a mesemondás aranyíájától s más berkek csalitjába jár éneket hallgatni. Ezeregy meséjének alakjai szétfoszlottak a pesti irlámpák ködében. Szíve nem vonzott odafönn senkit, ez a büszke, fantázián száguldó magyar szív. Szeme csillogását régen elfeihőzte a pesti ájer, ajka gyöngy­szavait eltompította a modern gügyögés a pesti aszfalton. Jókai száműzött volt odafönn. Ahol még szerették, olvasták, ismerték, ahol még csendes rajongói körülövezték az emlékezés rózsagirland­jával, az a vidék volt. Akácos, kisded falvak, ambitusos kúriák, vidéki kis­asszonyok, fehérhaju »agyar nagyasz- szouyok, falusi tanítók, kisvárosi ábrán- dozók tartották ébren emlékét és gran­diózus alakját. Úgy élt köztünk, mint a teljes és bőséges magyar élet megsze­mélyesítője. Gyermekszemekkel bámul­tunk rá. Ha fájl a pocsék jelen és ha fojtogatott a borongós magyar láz, könyveihez menekültünk. Jó volt vele élni, jó volt tudni, hogy kimintázott alakjai e földből nőttek ki, itt adatott meg nekik a ^dicsőség glóriája vagy az elbukás után az elhantoló magyar rög. — Pesten most szoborral tisztelték meg, évek múltán. Vidéken a magyar kultúra szótlan munkásai már régen szobrot emeltek neki — szívükben. — Ä tanév bezárása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter valamennyi iskola, úgy állami, mint felekezeti és községi isko­lákhoz szigorúan betartandó rendeletet bo­csátott közre, amelynek értelmében a ta­nítást junius 29-ike előtt semmi körülmé­nyek között sem szabad befejezni, Egyben megtiltotta, hogy a tanév hátralevő részé­ben bárminemű szünet is adassék. — Orvosi hir. E héten utazott Ber­linbe tanulmányútra dr. Konxlós Emil. — Mindazon ismerőseinek, kiktől nem volt al­kalma személyesen elbúcsúznia, ez utón mond búcsút. — Dombóvári fotográfiák címmel lapunk legközelebbi számaiban 5—6 soro­zatos cikkben fogjuk ismertetni a fejlődő dombóvári nagyobb gyár-ipari vállalatok be­rendezését, gyártá i rendszerét és módját, stb. stb. — A mai számunkban a Dőry féle konzervgyárai ismertetjük, a jövő számok­ban a talpfatelitő, máv. műhely és fütőbáz, vajtermelő központ, villanytelep stb. fog sorra kerülni. — Kulturestély. A dombóvári evan­gélikus nőegylet vasárnap este sikerült kul- turestélyt rendezett. Gaál József ev. lelkész hatásos bevezető szavai után a »Nevelés a családban* eimme! felolvasott értekezés al­kotta a műsor gerincét, melyhez kelleme­sen sorakoztak Mühl Bözsike, Rein Ilonka és Róthermel Erzsiké szavalatai, B. Bäum­gart Bö8ke énekszólója, egy hegedüduett és a női karének. Az ünnepélyt a Szózat hangjai j fejezték be. — Sportalakulás. A Kát. Legény­egylet tagjainak régi törekvése valósult meg 25-én. Megalakították az egyesület kebelé­ben a sport-osztályt. A jelentkezők nagy száma és lelkesedése reményi nyújt arra, hogy a többi dombóvári sportalakulatokkal összefogva sok élvezetes és szórakoztató délutánt szereznek Dombóvár közönségének, Különösen akkor, ha a kifejlődés akadályai mielőbb megszűnnének. Mert nagy akadá­lyok vannak. A legfőbb akadály a sport­pálya nehézségei. A hercegi uradalom jó­voltából van ugyan a várostól 20 percnyire elég jó állapotban levő pálya, de ennek a távoli fekvésén kivüí igen nagy hátránya, hogy sok a gazdája, vagy helyesebben a birtoklója. Teljesen szabadon senki sem rendelkezik vele s ezért késett a dombó­vári sportmozgalom elsősorban. Eszünkbe jut Kaposvár. A város egyetlen terét, a Honvéd-teret ajánlotta fel a sport-egyletek­nek s rövid néhány hónap alatt Dunántúl legszebb sport-telepe alakult ki. Tudomá­sunk van arról, hogy alakulóban van Dom­bóváron a »Move* sport-egylet is. Nem te­hetné e meg Dombóvár községe is, hogy a nemzetvédelmi szempontból oly fontos és szükséges sportmozgalmat alkalmas pálya felajánlásával pártolná ? Igaz, hogy Dombó­vár szegény és kicsiny ily tevékenységre, de tény, hogy jóakarattal kielégíthetné a sportolni akarók ezen szerény kívánságát, — Cim nélkül. Kaptuk a következő sorokat: Emlékezzék vissza, Szerkesztő ur, mikor az Egyenlőség lapocska ájult szavak­kal leírta a király érkezését a honi földre s történetesen a király első gazdája a Cim nélküli cikk szerint egy ,,unseráner“ föld- birtokos volt valahol Vasban. Ó adott neki szállást, vacsorát, lovakat, kocsit Szombat­helyre. Éppen a péntekesti gyertyák kigyuj- tásakor érkezett a király, akit az „unse- ráner“ família tejbe vajba fürösztött s ma­gát is persze megfürösztette a királyi mél­tóság fényében s a magyarság glóriájában. Én már akkor gyanakodva fogadtam a Cini nélkülit és joggal. Az „unseránerek“ el- szörnyüködésére most a Zsidó Szemle meg­cáfolja az egész beállítást. Semmi sem igaz belőle. De hát akkor melyik hazudott ? Az Egyenlőség vagy a Zsidószemle ? Kérem, szerkesztő ur, adjon felvilágosítást ebben a bonyolult kérdésben. Egy igaz magyar. — Kerfhelyiség megnyitása. 1921. május 29-én a dombóvári szőlőhegyen levő vendéglőben — a kerthelyiség megnyitása alkalmából-tánccal egybekötött majálist ren­dez; Garay János vendéglős.

Next

/
Thumbnails
Contents