Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1917-10-21 / 43. szám

I ÉVFOLYAM 43. szám Dombóvár, 1917. október 21 r r Előfizetési ár: •Egész évre , . 12 kor. Fél évre . . 6 „ Negyed évre . 3 „ Egyes szám ára 20 fill. SzerkiMtfaég: Dialérir, Sí. Lánli-Ur 18. Kiadóhivatal: Hunyadi-tér *4. •«. Előfizetési dijak éa hú de rések a kiadóhivatalba, n lap szellemi réeaét illető közlemények a síwkőa* tőeégbe kltldeudök T ARSAD AüjVlI HETIÜAP megjelen minden vasárnap» Világmegváltás. Szó lesz a szociáldemokraták vi lágmegváltásáról. A világmegváltás nagyszerű jelszavát írják zászlójukra. Anyagi javak igérésével, részben kierőszakolásával, gyűjtenek fáradt testű, ki nem miveit elméjű és lelkű óriás munkástömeget. A gyüleke­zési szabadság visszaadásával hatal­mas, az egész országra kiterjedő uj szervezkedési mozgalom alakul ki, melyet most már lekicsiűyleni, észre nem venni, kényelmes főúri gesztussal elintézni nem lehet. A napokban Pécsett délutáni összejövetel keretében megszervez- vezték a dohánygyári munkásnők csoportját. Elmerészkedtem gyűlé­sükre, hogy beszámoljak újságunk olvasóinak. Schmiedtmayer Vilma bu­dapesti elvtársnő volt a gyűlés Pest­ről kiküldött szónoka. Bizonyos be-- ezélési készséggel, valami lázitó tem­peramentummal szervezett körülbe­lül száz dohánygyári munkást. S ha nem lett volna beszéde tele va­lótlan állításokkal, hangzatos, igaz­talan szólamokkal, hanem a mun­kásnők ügyeinek ismertetésével, ba­jainak feltárásával s azok orvoslá­sával foglalkozott volna, feltétjén dicséretet érdemelne. De mikor egy nő ajkáról lázitó, szinte forradalmi hangon a fennálló társadalmi rend teljes feldulását követelő szavak hangzottak el; mikor egy társa­dalmi csoportosulást vezeiő egyén valótlanságok halmozásával, elferdí­tések tömegével, hazug beállítások folytonosságával akar hatni : akkor csak korholás, csak megvetés lehet jutalma. Ugyanaz nap este a pécsi szó- ciáldemokreták helyiségében ,,Nép­szava agitáció ‘ címén tartottak né­pes gyűlést. Jó néhány száz mun­kás hallgatta kalapfeltéve a szóno­kot. Dohányfüstös, párás teremben rekedt hangon szólt a szónok a máv. munkások és alacsonyabb alkal­mazottak anyagi helyzetéről. Szük­ségtelen a beszéd modorát, tanulsá­gát levonnom, úgyis sejtjük mind­nyájan, hogy a hamis cégér alatt milyen bort árulnak. Szerencsés Pécs városának kettő is jutott egy napra. A szerencsétlen munkásnép még tapsolt is a szó­nokoknak. De amikor hamis vád­jukra visszautasítást hallhattak volna ott a helyszínen megtagadták a szót a vezetők; amikor igaztalan állítá­saik megcáfolására jelentkezett egy hallgató, gyáván visszavonultak. Itt van tehát a baj. Nem a munkás- osztály ellen, hanem vezetői ellen kell küzdenünk, mert kritikátlan beszédjük és írásuk tudatos félre­vezetés. Ezt a népámitást kell meg­akadályozni, ezt a népámitást kell megelőzni. Vegye tehát megbízható elem kezébe a munkások ügyét, legyen azoknak megértő, segítő em­bertársa, akkora józan magyar mun­kásnép önként hagyja el a szociál­demokrata vezetőket. Nem a szo­cializmus rossz, hanem vezetőik bű­nösek. A munkásnép kénytelen a mai vezetők mellé tömörülni, mert tény, hogy anyagi haszna van be­lőle, míg mások meg sem ismerik őket, panaszukat meg sem hallják. Ezért növekszik nálunk a szocialista szervezet, — mig a háború alatt Né­metországban csaknem felére apadt számuk. Még nem késő Magyaror­szágon sem megakadályozni, hogy a munkásosztály ne legyen teljesen rabja a nagytőkének, — hogy a jövőben az óbudai dohánygyári eset gyakrabban megismétlődjék. Fogyasztási Szövetkezet. A rendkívüli viszonyok örvendetes ha­tásaként jelentkezik Dombóvári a mozgalom, mely fogyasztási szövetkezet felállításával akar könnyíteni a tűrhetetlen magas üzleti árak terhén. A mozgalom nem várt érdek­lődésre talált úgy, hogy a f. hó L9-én tar­tott szükebh körű értekezlet kimondotta, hogy óktóber 28-án d. u. V2 4 órakor a gimnázium épületében nyilványos értekezle­tet tart. A mozgalom célja a viszonyok szerint olcsó és biztos bevásárlási hely szervezése. A megalakítandó szövetkezet tagja lenne az ország legéletképesebb s majdnem kizáró­lag egyedüli megbízható Hangya országos szövetségnek. Tagul jelentkezhetik bárki. A tagok kötelesek tetszés szerint 20 K —60 K-áa részjegyeket jegyezni, melynek befizetése után r> <V0-os kamat jAr a jegyző félnek. Je­gyezni lehet Tóth Zsiga Jenő, Gyeni» Antal, Ritzl Bálint, Laurisch Károly, Orosz László, Fuchs Ferenc uraknál, valamint Bayer Vanda, Faics Gizi és Szép Margit tanítónő úrnők­nél. Egyelőre csak az aláírás folyik s a rész­jegyek befizetése csak a hivatalos megala­kulás után kezdődik. Hisszük, hogy a dombóváriak mind­nyájan belátják a Szövetkezet által élvez kető anyagi javakat s nemcsak érdeklődve jelennek meg a 28 i értekezleten, hanem teljes számban tagul jelentkezve alkotnak maguknak legalább annyi, de még jóval több anyagi hasznot hajtó szövetkezetét, mint amilyen előnyben részesíti a konzum vasu­tas tagjait! Az érdeklődőknek szívesen nyújt fel­világosítást Tóth Zsiga Jenő postatiszt s ugyanő aláírás gyűjtői veket is készséggel bocsát bárki rendelkezésére. Saját érdekében legyen az értekezlet ten mindenki ! Csak egy vlrágszálat a tüdőbeteg hősöknekI A közeledő halottaknapján egy lelke­sen működő társadalmi szervezetünk, a Jó­zsef Kir. Herceg Szanatóriam Egyesület bel­ügyminiszteri engedély alapján országot köz- gyüjtést rendez. E gyűjtés régi jelszava „Csak egy virágszálat !« s e jelszó alatt az egyesület azt kéri, hogy a temetőbe za­rándoklók egy szál virággal kevesebbet fon­janak a temetői koszorúkba 8 e virágszál értékét juttassák a szegénysorsu tüdőbete­gek mentőakciója javára. A háború nyomo­rúságai módosították e kérést. Az egyesület szanatóriumaiban már tüdőbeteg hősöket is ápolnak a az egyesület ezek mentése céljá­ból fordul a társadalom hazafias irgalmához. Halottaknapján tehát, amikor az ember az élet és halál problémáival foglalkozik, megkönnyezi azokat a boldogokat, akik már eltávoztak e eiralomvölgyből és mély rész­véttel nézi a boldogtalanokat, akiknek útja a megsemmisülés sötét kapuja felé vezet, gondoljunk az értünk szenvedő hősökre 1 Mert a földi sorsban nem az elmúlás fájdal­masabb, amely békés megenyhülést hoz min­den sebre, minden szenvedésre, hanem a | haldoklás, az életerő lassú szétomlása, ami- j kor a nyugalmas élet még vágyón ragasz- j kodik az élet örömeihez, amelyekből pedig oly kevés adatott neki. Ezt a képet kell látnunk, a haldoklás­nak ezt a szomorú, gyászos folyamát, hogy mély megrendüléssel! nyissuk meg szivünk irgalmát a szenvedők előtt. Halottaknapja a maga mélyen megihlető, benső eszmei

Next

/
Thumbnails
Contents