Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-06-03 / 23. szám
2. oldal. nek is gyújtottuk meg? Mintha siránkozott, mintha vádolt volna, mintha sejtette volna, mi vár rá a jövendő titkos méhében. Most berendelik hadi szolgálatra. Heg- ruta lesz. Nem megkönnyezni való dolog ? Elviszik ezt a vézna, sápadt beteg figurát is. A mi szemünkben úgy hat az egész, mint ama kedves maliciózus anekdota, mikor a cíámpás falusi legény nekiveszekedetten dalolja : az Isten is katonának teremtett. (czi. Z.) —- Gimnáziumi tanulók jutalmazása. A dombóvári ág. h. ev. Nőegylet, Prlbay Ferencné uiasszony utján 10 k.-t adományozott jóviseletü és előmenetelő tanuló jutalmazására. Fogadja ez utón is az igazgatóság őszinte köszönetét. — Gyorsvonatok. Nyert értesüld-, sünk alapján közöljük, hogy a gyorsvonat- közlekedés Budap est--Zágráb között e hó 15-én valószínűleg újból megindul, amelyekhez a csatlakazó pécsi vonatkuzle- kedós is ugyanakkor életbe lép. — Tánckurzus f. hó 29-án megkezdte Ehrenfeld Henrik — fővárosi tánctanitó az ^Otthon* kávéház termében tánctenitásat ahol legmodernebb táncok rfutásán k:vü) súlyt féktől j, gyermekek p azziik \s és esztétikai mozdulatok 1 iiV .‘ésére, melyet koreográfiái alapon sajiu.Ihatnak el a legalaposabban. A vizsgák.’-a való tekintettel az iskolás növendékeknek junius hó 15-én uj tánctanfolyamot nyitok Beiratásokat eszközöl Bruck Sándor papirkereskedö. — Cséplőgépeknek szénnel való ellátása. Járási tőszóig?‘úró Cöálmiveiésügjí ministeri rendeUezés folytán felhívta a cséplögéptulajdonosokaí, hogy amennyiben a csépléshez szükséges szénre szóló meg"' rendeléseiket a kereskedők nem fogadták el megrendeléseikkel janius 5-ig fórduljanak az országos szénbizoltsághoz Budapesten. A satiksóges felviiágositásokkal a községi elöljáróságok szolgálnak az érdeklődőknek. — Az áprilisi cukrot megkapjuk. A Czukorközpont értesítette járási főszolgabírót, hogy az április május havi szükséglet fedozésére 100 mmázsa czukrol küldött. A jelzett 100 mmázsa már meg is érkezett és másik 100 mmázsa rövid időn belül fog megérkezni. (Végre. Szerk.) — Ki fogad el német ifjakat nyári üdülésre. Járási főszolgabíró alispáni intézkedésre felhívta a járás községeit annak bejelentésére, hogy kik volnának hajlandók a folyó évi julius 15-én kezdődő nyári szünidőben üdülésre és pihenésre utalt német ifjakat magukhoz venni és azok teljes ellátásáról ellenszolgáltatás nélkül mint, családtagjaikról gondoskodni. A német ifjúság elhelyezésére irányuló ezen mozgalom tudvalevőleg Krassó-szörény vármegyéből indult ki, mely vármegye a mozgalomhoz való csatlakozásra kérte fel az ország többi vármegyeit. — Ló rüh kór. Dombóvár és Ujdom- bórár községben Iórühkór betegséget állapítottak meg. — Az ismeretlen katonahullák és a hadsereg kíséretében ismeretlenül elhalt polgári egyének XVI. sz. fényképcsoportja a főszolgabírói hivatalban megtekinthető. Jegyezzünk J4adikölesönt A tömegek jelentősége és a békemozgalom. lila: Hantos I$éla. II. 1 ' Bármily sokan legyenek is, akik balgaszemet vetnek az emelkedő tömeg.e s betolakodónak tekintik , a hatalmas áradatot feltartóztatni nem lehet. A nép ma igen nagy hatalom. Látjuk Oroszországban, hogy dőlt le egyszerre a megingathatatlannak vélt cárizmus, mert az orosz intéző körökben és az uralkodóban nem volt vezér a nép vágyai, törekvő ei iránt s a feltörő uj szellemi áradat kevés vérrel járó forradalomban hirtelen mindenestől eltörölte őket, Poroszországban ugyanígy látjuk a demokrácia előretörését. Azok a reformok, melyeket ott és a birodalomban az ui irányzat létre hivott, a népek évtizedes követelményeivel számolnak. Egy uj fejlöpésnek az oszlopai, mely a demokratikus vágyak kieícgi- tésável be akarja bizonyítani a tömegnek, hogy az állami hatalom, tapasztalva a népek jelentőségét a háborúban, letett minden eddigi aggályáról e népnek doliUkai érettsége é megbízhatósága iránt s a népet áldozataié ' állampolgári ieikiismeretóbo vetett bizalmával akarja jutalmazni. Angliában a háború alatt látjuk ugyancsak a választójog széles kiterjesztése mellett, hogy már csak napok kérdése és a nők is szavazati joggal lesznek felruházva. De nem csak a politikai életben látjuk a tömegek emelkedésének elismerését, hanem a társadalmi élet minden vonatkozásában. ,,mmit a népek ragadnak meg millió karral, amiért dobban millió szm, azé a győzelem, azé a lét. Azért csak olyau gondolatok vétetnek számba, melyeknek a népben s általa a parlameutekbeu kifejezésük vau. E nélkül a gondolatok éretlen fejlemények, melyeket legfőlebb boldogabb jövővel kecsegtethetünk, — vagy éppen halva szülöttek, melyeket anyakönyvezés nélkül is koporsóba tehetünk... Amit a nép megragad, amit megért, az hatalom, az él; amit pedig ignorál, ami életében nem isérvényesül, az az lehetséges, mint Plátó universáléja, senkinek sem kell; egy tyuk kotkodácsolása jobban felveri a világ csendjét, mint a piáiéi tudósok harca“ (Prohászka püspök) Ami i hatásra számit, ami az embereket megakar- | ja ragadni, annak a társadalmi kérdés őrömét és kínját kell valamikép éreztetni. Kínját abban való felismerésében, hogy müveit haladó ember, aki a nagy emberiséggel össze van nőve, helyét az eleven testben még nem találta. Örömét abban a reményben, hogy az ember,^aki a természet erőit legyőzte,az bemoriség erőit nem egymásnak- elnyomására, hanem az egésznek fejlesztésére használják fel.— A szociális- mozgalmat a tudomány, irodalom is észrevette. A művészet is tőle veszi motívumait. Lelkesül a nagy szociális gondolatokért s alakot ad küzdelmeinek, vágyainak s szenvedéseinek A mi a népet mozgatja az kell a művészet nek, ha mindjárt a szalónokban nem is tetszik. Az élet árnyoldalait, a világ éjbe fordult felét, a társadalomnak teherhordó rétegét lépteti fel a művészi alkotás s ezáltal feléje fordítja a közfigyelmet. A művészet is érzi már az uj idők leheíletét, a társadalmi élet szivlüktetését s mivel semmi sem termékenyebb, semmi sem mélyebb és j tüzesebb, mint az uj időkről álmadozó, lel- ] kesülő » forrongó világok, azért e kifogyháDOMBÓVÁRI HÍRLAP ................ 1 19 17. jiiniua 3. tatlan forrásból meríti tárgyait. S minél többet s jobban merit, annál élénkebb a visszhang, melyet millió szivben kelt. Az í emberek érzik, hogy nem hazudik, hogy I nem álarcokkal, hanem élő, érző, szenvedő I valóságokkal dolgozik. S ha a művészet I nem is oldhatja meg az emberiség problémait, de súlyt és jelentőséget kölcsönöz az enemü törekvéseknek s idealizálja gondolataikat, idealizálja a valóságos életet s annak fájdalmait, küzdelmeit s reményeit... Ott van Menuier, akit a múlt század belga szociálizmusa dobott felszínre. Szobraiban komprimálva a lángész izzó lelkének az 'erejétől megformálva jelenik mega mun- kásideál, mely ott vajúdott a kor lelke mélyén s amely közkincse lett minden kartársának. Festményein és szobraiban kihozta a i bányamunkába szivéből mindazt, ami neki fájt, vagy vigasztalást adott. Velük élt, köztük és átaluk teremtett nagyot. Leikébe felszívta a szénbányák fekete országának, komor hangulatát, súlyos küzdelmeik terhét, szenvedéseinek keserűségét és megértette, hogy a munkás életben is van heroizmus, a vashámoiok közt, a füslboritotta ég alatt is lehet az életnek költészete mert ahol az ideálok megtestesítésén dolgoznak, ott van poezis. És kőbe faragta, bronzba öntötte a modern titánokat, a szénbányászokat, és olyan öntudatot, a természetet le nyűgöző erőnek olyan diadalmas büszkeségét öntötték ezen szobraikba,hogy aki látia őket, sohasem tudja elfelejteni. Ami nagyság, szépség, ideálizmus, értékes öntudat egy munkás életében születhetik, az miv.d diadalát ül Menuier művészetében, melynek az ad jogosultságot, súlyt és jelentőséget, hogy az öntudatra ébredi munkásságnak leikéből virágzott. ki. A művészet plasztikus formába önti mindazt, ami visszatetsző, az elnyomott, az elhagyott embert, felkölti a kötelességéről megfeledkező, élvező s magát jól érző társadalmi körök alvó lelkiismeretót, mintha azt kiáltanák: van-e még bennetek szikrányi emberség, hogy ezt a nyomort, igazságta- lalanságot tűritek ? A tudomány, művészet irodalom felcsapott prófétának, úgy mint régen. — Korholja a népnyemoritókat, az igazságtalanságot, az élrnaradolság zsarnoki szokásait. Rideg önzó s a múltba rozsdásodott emberek ellenszenvvel hallgatják az erőteljes tónusban előadott követelést, do ez semmit sem bizonyít, legkevésbé a törekvés helytelenségét, vagy jogosulatlan voltát. Keresztelő szent János szava is ólés és kemény volt — mégis igaz volt. ,,Az igazság öltözete rideg s legtöbbször betevő fa-, latja sincs, bókot nem tanult, farizeusokat tisztelni nem tud“(Prohászka) Folyt, köv Templomfestés. céljára újabb adományok : Dobai Ágnes 10 R. Kocsis István 5 ,, Bérdi János >00 ,, Bálint Péter 20 ,, Szabó Jenő 50 ,, Tbész Antalné 50 ,, Ivanics Lajosné 100 ,, A nemeslelkü adakozóknak ezúton is köszönetét mond a r. k. hitközség nevében Offenmüller Zsigmond sz.széki tanácsos, plébános.
