Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-05-27 / 22. szám
2. oldal. Az értekezlet az indítványt egyhangúlag elfogadta. Több lelkes és szakszerű hozzászólás, néhány életképes megjegyzésből hosszadalmas tanácskozás, vita keletkezett, melyek végeztével mindenki világosan megértette a helyzetet és erősen meggyőződött hogy veszélyeztelett gimnáziumunk megmentésének leghathatósabb, de egyszersmind a egszükségesebb modern módja az internáius létesítése. A tárgyalás befejeztével az értekezlet vezetője indítványozta, hogy a gyűlés szőkébb körű bizottságot válasszon, melynek feladata a kérdés beható tanulmányozása és a kezdő lépések megtétele. A szürkébb körű bizottság s az egész akció elnökévé közfelkiáltással a közügyek terén mindig fáradhatatlanul munkálkodó felsőeőri Paál Józsefet kérték fel, kit felhatalmaztak a szűkeid) körű bi ottság megalakítására és az ügy minden:' -myu vezetésére. A tömegek jelentősége és a békemozgalom. Irta: Hantos Béla. Korunk egyik legjelentősebb jellemvonása, hogy a nép fellép a politikai életben vagyis fokoukónt ez lesz a vez ető osztály Fellépését voltaképen nem az általános választójog jelenti. A tömegek növekvő hatalma először bizonyos eszmék terjesztése révén jött létre, melyek lassanként magukévá tették az elméket. Aztán pedig olyformán, hogy as egyének társultak az elméleti nézeteik megvalósítása céljából. A társulás eredménye, hogy a tömegek formát adtak az ő határozott eszméiknek saját érdekükből és tudatáraóbredlek erejüknek s jelentőaégöknek A tömegeknek mindig volt ugyan szerepük a népek életében, — do sohasem olyan nagy mértékben, mint napjainkban. Alig egy évszázaddal ezelőtt az államok hagyományos politikája és az uralkodók versengései voltak fő fő mozgatói az eseményeknek. A tömegek véleménye alig nyomott valamit a latban, legtöbbször semmit. Nemzetek a szó mai értelmében nem voltak csak egyes kiváltságos osztályok élvezték a jogokat, javakat és kiváltságokat s az ország érdekét azonosították a kiv ltságosrendek érdekeivel. A népnek nem volt öntudata. Dicsősége, feladata abban merült ki, hogy néhány hatalmas családnak érdekeit szolgálta s a nagytömeggel szemben elenyésző tízezernek lehetővé tette a gondtalan létet a társadalmi életben. A társadalom régi formája a műveletlen tömegen épült fel, melyek öntndatlanságukban húzták a jármot, és teljesítették az élet munkájának napszámát. . . Mi volt a múlt század közepén a magyar nemzet? Körülbelül négyszázezer nemes Ők voltak az ország urai. Tizenkétmillió ember rovására éltek. Ezek a . teherviselő szolgák robotoltak, utat csináltak, adót fizettek, katonát adtak. Külön törvényük volt, Birájuk az uriszék. igazságszolgáltatásuk a bot. Népjog, szabadság nincs, de önzetlen eszmékért lelkesülni tudó hazaszeretet sincs. A hazában egyik osztály csak előjogait látja és kiváltságait védelmezi. A nagy tömeg lelkét pedig a közös haza gondolata nem tudja átmelegiteui. Közömbösen nézi, hogy a rohanókor szabadságáramlata hogyan csap át igy megkésel nemzett feje fölött. Mit védje azt a hazát, mely tőle mindent elvesz, DOMBÓVÁRI HIRLÄP 1917. májú s 27. de semmit uem ad? amely kitaszítja őt az emberi jogok közösségéből és á polgári jogengyenlőség láncaiból? A magyar társadalom arculata teljesen a nemesi mozgalmak vénásait -.tűnletté fel egészen 48 ig A zeniül a társad; lem átvál tozik. A külföldről, beszivárgó e&zinék hatása alatt a nemesség elveszti kiváltságait s a nemzet szabadsága és érdekei tágabb köz- kincsé lesznek. A nemességnek magának, az állampolgári társadalom egyik tagjává keli válnia. A régi társadalmi egyensúly m g bomlik s a történelmi fejlődés a nyomorult tömeget közelebb hozza az uralkodó osztályokhoz s a munka által termelt Jáváknál.. élvezetét intézményesen tágasabb néprétegnek lehetővé- teszi és a közélet jogaiban részelteti. A francia foraüaion a világ s>zié- padára léptette az emberi, kiemelte akkori lekötöttségének bilincseiből s megosztotta vele az uralkodó rétegeknek politikai és gazdasági szabadságát. Minden uj lépés több és több embert emel a jogok és javak élvezetébe. Ellenkező irányba haladni nem lehet. A törekvések, haladások, átalakítások célpontja a nagy közös emberis-ég.. Egyetemes, mind u népnél szembeöllő tünetek bizonyítják a tömegek hatalmának rohamos növekedései és igy fel sem téte- ezheíjük, hogy mostanában elakad a lendület, vagy, hogy valamely erőskezü kormány férfiú visszafejleszfceti. Az emberiség történelmének a lelke a haladás. De ahol szárnyalni kezd ez a lélek, mindig harcra kél ellene ez ellentétes lélek, a maradiság és megkötöttség szelleme s kétségbeesett makacssággal igyekszik szárnyait összetörni vagy legalább megbénítani. Sok koponya nagyon keinem nt-k bizonyul, mikor a társadalmi fejlődés irányának felismeréséről és. felismeréséről van szó.' ' B.evolueiőnak. jogfosztásnak, erőszakoskodásnak bélyegeik a fejlődést, nyilván azért, mert nines fogalmuk az éleiről, a a. társadalmat sem tekintik folytonosan változó, módosuló, fejlődő szervezetnek, kanéin úgy néznek rá, mint egy szolid,objektiv számtani feladványra,melyet ö‘ tizedes pontossággal ki lehet számítani most is csakúgy, mint kétezer évvel ezelőtt. Botránykozásuk csakhamar lefokozódnék ha figyelembe vennék, hogy a társadalom eleven szervezet. A fejlődést pedig sem eleventől. de még az élettelen főidtől som tagadhatjuk,el annál kevésbbé a társadalomtól s a társadalmi tormáktól. Amilyen intézmény vagy szervezet a társadalmi fejlődés egyes szakaican célszerű, vagy. hasznos volt, később a viszonyok elváltozásával kerékkötővé, sőt robbantó természetűvé válhátik. Jogok, törvények, kiváltságok csak addig bírnak érvénnyel, mig célszerűek és a haladást szolgálják. Mihelyt idejüket múlták, múzeumba valók. Nevetséges, vagy inkább szomorúan fájdalmas, mikor valaki a történelmi fejlődés hatalmas áramát -akarja a. térhez igázni. E törekvés ugyan sohasem sikerűt—vagy csak ideig—-óráig — de sok vérontást, fájdalmat, sok nagy küzdelmet okoz mégis. Ezért jelzik szakadatlan vérnyomok az emberiség történelmi fejlődés-ét. Mennyi vér ömlőit a keresztényüldözés korában ! Milyen rettenetes, vad küzdelmek folytak három századon keresztül ! minden földi erő, minden emben . hálálom halálos elkeseredett, ellensége volt az uj eszmének, amely hatalom nélkül, légy vernéikül, tizenkét egyszerű, szegény halászember ajkán indult el a világ meghódítására... FOLYT. KÖV. Jőve elei m ex ő fc> efe litetés es Legnemesebb cselekedet Hadi k öl eső n jegyzés Madihölosőnfegíjzés. Ä Dombóvári takarékpénztár r.-t.-nál a Vl-ik hacüköicsönre jegyeztek : Dr. Kopesányi Oszkár Sütvény 6000 K Dőry Hugó Tüske 60.000 „ Dr. Kertész Lipót Dombóvár 10.000 ,, Vészeiéi. Zsigir.ond 5 * 10.000 „ Herr Janosné Alsóleperd 1000 Vásárhelyi István 9 5 200 .. Vásárhelyi Miéi 5) 200 Vásárhelyi Ernőné ti 3000 ,, Bödő Sándor Dombóvár 500 „ Pinczes József és neje ,, 16.000 ,, Kerlési Gusztáv Ferenc Pápa 300 ,, Király Jőz-sefné Döbrököz 14 500 ,, Dr. Bárány Lipót Dombóvár 4000 „ Horváth Lajos Tüske 1700 ;, Schréter Károly Dombóvár 1000 Hanusz Rezső Temesvajkócs 1550 „ Bild marin Gyulán é. Dombóvár 600. „ Gál ló József ) 5 600 „ Kovács Anna 99 500 ., . - ‘ Stein Nándor főhadnagy, ujdombó- vár állomáí'parancsaok es. és kir. katonai gyüjtőivein több mint 80,000 K. hadikölcsönt jegyeztek. Említésre méltó, hogy a- parancsnoksághoz beosztott 36 ember 26,000 K. jegyzéssel szerepel. Követendő példa mindazoknak, kiknek agitálásra terük van. A jegyzések részletes kimutatását más alkalommal hozzuk,- csak azt jegyezek még meg, hogy a cs. és kir katonai gyüjtőiven történő jegyzésnél minden 1000 K. után 4 koronát a hadiözvegyek és árvák javára adományoznak. Országos Hadigondozó Szeruezeí életbeléptetése Felséges asszonyunk védnöksége alatt megalakult az országos hadigondozó szervezel, melynek célja a hadirokkantaknak és és családjuknak, továbbá a harctéren elesett vagy hadiszolgálatban szerzett sérülés, betegség vagy hadifáradamiak következtében elhalt egyének özvegyeinek és árváinak gondozása, pártfogása és tanáccsal való ellátása Tekintve, hogy ezen nemes cél nemzeti feladat, amelyet az állam az önkormányzati hatóságoknak és a társadalmaknak közreműködésével teljesít, a miniszteri rendelet értelmében községi hadigoidozó bizottság is alakítandó, melynek megalakításával a községi elöljáróság van megbízva. A községi hadigondozó bizottságot a község összes hadigondozói alkotják. E végből felkérjük Dombóvár község nemesen gondolkozó közönségéi és mindazokat akiket kedvezőbb anyagi helyzetük és magasabb műveltségűk szenvedő embertárséi!-: sorsának felkarolására képesít, hogy a községi elöljáróságot ezen nehéz feladatának
