Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1917-05-27 / 22. szám

Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Fé! évin . • 6 n Negyed évre 3 „ Egyes szám árfi 20 fül. fl$4«BMféf, MNea-it 1. nttt Kiadóhivatal: Hunyadi-tér 94. ae. Wőéittéii <ii)*.k 4« Wirde- tés«k *■ kiadóhivaulba, a lap aaallanai réaaét ilJaW kd«Umáayak a uarkasz- tdségba kftldaudők. Felelős szerkesztő: NESSL ÄLÄJOS. TARSADflLJWl j-lfiTILí AP mejjjeten mincl«n vawárnap. Lapkiaciókikíjdonos: Felaőtőri PÄÄL JÓZSEF ?\ I: i o' y a r Pünkösd. Gondolkodó, gondolatokat mélységek­től előgörgető lelkeknek a pünkösd kétsze­res Öröm szokott lenni. Apostoli emberek jubileuma, akik az élet továbbvitelén, esz­mék kialakításán,!» realitások megszépítésén és a messzi ideálok közeli kincsekre való átértékelésén fáradoznak. A pünkösd a tűz­nek, a léleknek, a szebb élet vágyának ünnepe. Elmondhatjuk-e ezt a magyar pünkösd­ről is ? A magyar pünkösd ünneplői picit po­ros Isiknek, tűzök sokszor hamu alatt ham­vadó parázs, entaziázmusok pátosz és pasz­ták csendjében dübörgő szóvibar. A magyar pünkösd apostolai néha szürkék és filisztc- rek. Olcsó utánzók, kik az emberi élet, ér­tékeinek kinevelésekor olyan könnyen bi­zonyulnak rossz mestereknek. Működésük vignettája legtöbbször csak máz. Épületük homokvár, melynek tornyán színes papiros zászlót lenget a szél. Beszélnek ez árva bonban eredményekről, kultúráról, lelki differenciálódásról, szépséges humanizmus­ról, de mindez mákony. igaz, sokban nem is az apostolok hibásak. A velleitásokban megrekedő, féleredmények utján megfeneklő, letört ideák romjain kesergő egész magyar világ hibás. Te is, én is, Mindannyian, édes magyarok. Te itt, én ott. T© konzervatív vagy a lehetetlenségig, ón újító vagyok min­den téren a kegyetlenségig. Te az egyetemes fejlődés szekeréről régen lemaradtál, néze­teid óoska lomok, múzeumba való csodabo­garak, az én vágyaim meg talán az utópiák csillagos egét hasogatják. Nincs meg ben- nüuk magyarokban a megértő, együttes, célirányos törekvés gondolata. A vidék a központ ellen lázadoz. Szellemi életűnk tűzhelye pedig szeretet, a megértés szétsu- gárzásában fukar a vidékkel szemben. Ez a magyar föld az örökös harcok martaléka a történelem gazgad mezején. Itt csak csonkák és nagyon megvert emberek élnek. Helota nép, helota költő, megalkuvó jellemek s minden magyar értéket krejzleros boltok mérlegére tevők hogyan is ünnepelhetnének igaz pünkösdöt ? Piros, tüzes, lánggal lobo­gó szép magyar pünkösdöt ? (cxi. Z.) Jegyezzünk H&dikölesönt Felhívás TohiaYánneguí? lakosságához ! latinéi a vármegye? lakosságaink és fő­ké«!. gazdaközönségének áldozatkészségéhez fordulok én pedig ezúttal a hozzánk legkö­zelebb állóknak : saját lakosságunknak az érdekében. A vármegye területén eddig rekvirált ga­bona- és őrleménykészietekből ugyanis,mivel arra egészben a hadseregnek van szüksége a vármegye ellátatlan lakósságának alig jut­hat valami s igy a mutatkozó szükségletet a vármegyének önmagának kell fedezni. Mindnyájan szűkében vagyunk ugyanaz Isten áldásának : a kenyérnek, de olyan ke­vés, olyan kicsiny barab kenyér soha sines a becsületes magyar ember kezében, hogy abból a szükölködőnek ne jutna. Az ern- berszeretö, az istenfélő magyar ember ugya­nis azt tartja, hogy ha kicsiny is, de „jobb izü a falat, ha mindnyájan esznek“. Meg vagyok győződve, hogy a háború ezer buja-baja sem vonta be még olyan ke­mény kéreggel a sziveké!,' hogy nyugodt lelkiismerettel fogyassza el valaki ebédjét, vacsoráját, ha tudja, hogy hok-sok társa nélkülöz. Az Országos közél«l«*zési Hivatal El­nöke felhatalmazott arra, bogy a hatósági ellátásra szoruló vármegyei lakosság szük­ségletének biztosítása végeit & legszigo­rúbb feltételek mellett katonai rekvi- ráiást végeztessek a vármegyében. Ismerve azonban vármegyénk lakossá­gának mindenkor tapasztalt áldozatkészségét, ezt a szigorú fegyvert nem óhajtanám igény­be venni,ha a szükséglete! önkéntes felaján­lás utján is biztosítva látom. Mivel marosak hetek választauak el az éj terméstől, bizo­nyára minden gazdaságban us háztartásban akad még nélkülözhető felesleg, ami az el­látatlan vármegyei lakosság szükségletére Önként felajánlható. Felhívom ennélfogva a vármegy« la­kosságát, hogy minden nélkülözhető készle­tét azonnal jeieatae be és adja át a helyi hatóságnak. Ne feledje senki, hogy „kétszer ad, ki rögtön ad.“ Nem kőnyőradomány, nem alamizsna kell, mert hiszen minden bejelentett és áta­dott buza^j rozs-, kétszeres- és tengeri liszt- készletért a hatóság a maximális árakat fogja megtéríteni. Arra is figyelmeztetem a lakosságot, hogy mindazok kik akár túlzott óvatosság­ból, akár haszonlesésből készleteiket eddig eltitkolták, elrejtették, amennyiben szokat most r vármegye ellátatlan lakosság* ré­szére folyó évi junius hó l-ig önként fela­jánlják, a büntetés alól mentesülnek é* kész­letük értéke is megtéríttetik. Végül figyelmeztetem a lakosságot, hogy anaennyib«« ezen felhívásodnak foga­ntja nem lesz és a szükségletet önkéntes felajánlás utján biztosítva nem látóin, a legszigorúbb katonai rekvirálást el fogom rendelni s egyúttal a pénzügyőrség, csen­dőrség és határrendőrsóg igénybe vételé­vel az elrejtett és eltitkolt készleteket fel- katattatom s azok birtokosait a legkímé­letlenebb büntetéssel fogom sajtani. Remé­lem azonbau, hog erre nem lesz szükség! Szekszárd, 1917 májas hó 22-én. Förster Zoltán, alispán. 2105 szám. 1917 Vármegyei alispán ur ezen felhívása kapcsán értesítjük a Dombóvár község kö­zönséget, hogy az önkéntes adományok összeírását és átvételét az elöljáróság ki­küldött megbízottai házról-házra járva f. hó 26-án kezdik meg. Felkérjük a közön- ! séget, hogy felajánlandó készleteit gabona i és liszt nemenként pontosan megmérve elő- j re elkészíteni szíveskedjék. Dombóvár, 1917 május 25. Dombóvár község elöljárósága. I a®oö ö© cxsooswiaoöo« Bizalmas értekesiet. Dombóvár internátast létesít. Hetek óta rebesgetik, hogy a dombó- | vári kir. kath. főgimnázium további feanál* : lása, fokozatos fejlődése veszélyeztetve van. Megerősítette ezt a hirt az is, hogy Kárpáti Kelemen tanker, kir. főigazgató itt járt s a község vezetőivel és a gimnáziumi igazga­tóval tárgyalt az iskola jövő elhelyezéséről. Tény, hogy a község vezetői a legmesszebb­menő áldozatra is készek voltak mindig a gimnázium érdekében és ma is készek, de szükségesnek látszott, hogy a nagyközönség is részt vegyen a gimnázium megmentése, és továbbfejlesztésének munkájában. Épen ezért hivott össze f. hó 20-án d. a. 2 órára 1 e 1 s ő e ő r i Padi József bizalmas értekez­letet. A* érdekeltek és érdeklődők nagy száma töltötte meg a termet, mikor az értekezle­tet vezető felsőeőri Padi József megnyitotta a gyűlést. Beszédében ismertette a gimná­zium nehéz iétesülésének körülményeit, rá­mutatott azon károkra,metyekDombóvár fej­lődését is gátolták, mig a gimnáziuma nem volt vázolta a gimnázinm lóteiének.mai veszé­lyezteteti helyzetét és felhívta az értekez­letet, hogy fogadja el indítványát, melysze- rint a gimnázium fennálásának megó­vása, továbbfejlődésének biztosítása érdekében Dombóvár közönsége gim­náziumi internátust létesít.

Next

/
Thumbnails
Contents