Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-04-08 / 15. szám
1917. április 8 DOMBÓVÁRI HÍRLAP 3. oldal. HÍREK. Prédikáció. Emberei«, kik a passiók utján kergetitek színes örömötök, földi üdvötök nyugtalan délibábját, álljatok meg egy szóra. — Hadd ejtsem szivetek tövisei közé ezt a hozsannás, húsvéti szót : feltámadás. Holtak lelkek, eszmék, igazak, jók, szelídek, békes- ségesek, harcot gyűlölők, csendet szeretők, életen dolgozók feltámadását, mártírok erejét elnyomott páriák szabadulását. Emberek, kiknek érzését nagyhetek, gyászcsütörtökök, fekete harangszónélküli péntekek, szomorú szombatok fájdalma Ízesíti, igyatok, töltekezzetek el a húsvéti élet- elixirel. Elég legyen a keserű kehely mérge. Tegyétek le kezetekből s ne tétovázzatok, üj folyók uj vizeket hoznak leletek. Halljátok morajlását? Merítsétek meg apadó korsótokat a húsvéti örömök tiszta folyójábán. Emberek, kik magyarok is vagytok, térjetek vissza elhagyott térés rónáitokra. Keresztetek súlya mélységes barázdákot szántott lelketeken ? Temessétek be az uj tavaszok szirom-tengerével. Ne higyjétek, hogy irdombotok gyepje mindig vértöl vérzik. Fakad még rajta virág is áldott eső, tavaszi szél, cirógatja napfény gyümölcseként. Emberek,mit akartok bánatotokkal ? Ne kigyjetek benne. A bánat nem minden. Nem örök kenyér. Elmúlik mint a gyapjas felhők gomolygása az égen. Ragyog még fejetek felett a nagyszerű mennyég végtelen kék glóriája. Ne csüggedjetek. Akiket ma aranykoronával koronáznak — vigasztalástokra mondom — holnap korona nélkül koldus földöafutok lesznek. Akik ma megaláztatnak holnap az élet trónusára herülnek. Mert írva vagyon, emberek, kik elsők voltak, uíol- sók lesznek, az üvöltők elnémulnak, a bé- kétlenek, a hazugok, a kufárok száműzetnek e tájakról s akik némák voltak, némaságukban is megszólalnak s hirdetik az örök hus- vét győztes himnuszát. Emberek, ne féljetek. Higyjetek a békében, a húsvéti lélekfakadásban, az igaz útban, a végtelen igazságban s az élet teles szépségében. Emberek, békesség néktek. ________________________(czi. Z.) — A főszolgabíró szabadságon Szévald Oszkár járási főszolgabíró folyó hó 5-én elutazott Üunaföldvárra ahol egy heti szabadságát fogja eltölteni. Távollétében Dr Dőry j«nő tb. főszolgabíró helyettesíti. — — Hősi halál. László Lajos 93. gy. ezredbeli őrvezető a második oszt. ezüst vitézségü érem tulajdonosa, ki legutóbb a 85. sz. fényszóró osztagnál teljesített szolgálatot, az orosz fronton tett felderítő utón gránát tói találva hősi halált halt. — Halálozás. Allitste Grigor román hadifoglyot a 34. sz. Kaszelik kórházvonatból az uj-dombóvári állomáson mint hullát kitették. Temotése 5. én d. u. volt a r. k. szertartás szerint. — Az izraelita Nőegylet április hó első felében mozidélutánt rendez. — Adakozás. Szegény iskolás gyermekek felruházására újabban adakozott Panne Samuué 5 és a Dombóvári Polgári Népbank 20 koronát, mely nemes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja. Bölöny Őáönné az Általános Jótékony Egyesület Előkészítő Bizottságnak elnöke. — Vasúti nyári időszámítása. A magyar szent korona országainak területén j levő vasntak vonalain az uj időszámítás az 1917 é. április 16 napjának, a jelenlegi időszámításban kifejezett reggel 2 órájáva- veszi kezdetét, amely idő már 3 óráként jelölendő meg. — Podgy ászvizsgálat az ujdom- bóvári állomáson. Az elrendelt podgyász- vizsgálat serényen folyik. Az erre kirendelt közegek éjjel-nappal serényen végzik köíe- ességüket. E hir Írója is szemtanúja volt egy éjjeli podgyászvizsgálatnak s mint ,,já- tékonldvülinek“ alkalma volt hallani amint azt a tanácsot adták némelyek az élelmiszer csempészőknek, hogy“miórt szállnak ki a per- ronra, szabjanak le a sötétben a postaépület mellett s a mögött várják meg a csatlakozó vonat indulását. Felhívjuk t-ehát a vizsgálatra kirendelt közegek figyelmét erre a körülményre is. Étdekes, hogy a rajtakapott csempészasszonyok nem azzal védekeztek, hogy nem tudtuk, hogy nem szabad, hanem azzal, bogé I nem is gondoltuk, hogy a podgyászunkat is megvizsgálják. Föltételezzük, hogy amilyen eréllyel folyik a vizsgálat, olyan erélyel fog a bünö- lllen a kihágási eljárás is lefolytattatni. — Mérleg. Az Első Magyar Áttalás nos Biztositó Társaság Csekonits Endre gróf elnöklete alatt tartotta ezidei közgyűlését. Az 1916. üzletévről szóló zárszámadásokat és mérlegkimutatásokat, az igazgatóság a felügyelöbizottság jelentése kapcsán Ormody Vilmos főrend, vezérigazgató terjesztette elő. Az igazgatóság az összesen 7,157.087 korona 54 fillér évi nyereségre vonatkozóan, indítványozza, hogy abból as alapszabályszerű levonások tartalékolások és után 3,200.000 korona, minden egyes egész részvényre 800 korona osztalékot számítva, a részvényesek osztalékára fordittassék, a még fennmaradó Összegből pedig 1,49.077 korona 77 fillér a külön tartalékot és2 50.000 korona a tisztviselők nyugdíjalapját gyarapítsa. Aközgyülés az összes számadásokat, mérlegeket és javaslatokat elfogadta s a felmentvényt az 1916. üzletévre min denirány- ban megad ta. A Társaság tartalékvagyona ma már több mint 218 millió koronát ér lel s a múlt évben aháboruból kifolyólag különféle segély alapokra, jótékonysági, továbbá kulturális célokra több miut félmillió koronát adományozott. Azonkívül az eddigi öt magyar hadikölccönre kilenecvenkét és félmillió koronát I jegyzett. A biztosítást kereső közönség különös figyelmébe ajánljuk ezen tőkeerős, régi, magyar intézetet, mely egyaránt foglalkozik tűzz, jég, betörés, valamint élet és járadékbiztosításokkal. — — Drágább lett a cukor. Egy a f. kun -én megjelnnt kormányrendelet szerint a cukor ára mázsánkint 25 koronával kiJo- gramrnonkint 25 fillérrel drágább lett. — Fültőmirigylob Kocsolán. Dr Bárány Lípót h. főorvos folyó évi márczius hó 31 én Kocsolán enyhelefolyásu fültőmi- rigylobot állapított meg az iskolakötelesek között. — Szakcsi erdélyi menekültek hazautazása. Vármegyei alispán rendelkezése folytán járási főszolgabiró intézkedett, hogy a Szakcs községben elhelyezve volt csikmeg yei menekültek visszaszállitassanak hazájukba. S Felkérjük azon t. olvasóinkat, akik lapunkat eddig nem küldték vissza, a hátralékos negyedévi dijat sem küldték be, szíveskedjenek az előfizetési dijat beküldeni, — vagy ha lapunkat tovább járatni nem kívánják a kiadó- hivatalt erről értesíteni.— együtt laktunk egy nyomorúságos padlást szobában ? Hányszor őrjöngtél, mert nem volt műterem, festék, modell, nem volt pénzünk, hogy az akadémiára járhattunk volna. Nyáron a nap besütött 9-től 1-ig, télen setét volt; nyáron meleg, télen majd megfagytunk. Szalonnát ebédeltünk, a vacsorát elsétáltuk. Folytassam? Ma pompás műtermed van, válogathatsz modellekben. Nyáron a Tátrát, télen a tengerpartot festheted .. Ne öregem, ne káromold az eget! Nem, nem az volt a boldog idő, amikor kis szatócsoknak giccsel- tünkforintokértés vasárnap vacsoráztunk csak A: Neked igy, nekem máskép. Látod, akkor tudtam, hogy giccselek. Te is tudtad. Nem vártam, nem akartam, csak néhány forintot, hogy tovább dolgozhassam. A nevemet sem Írtam rá és még nevem sem volt. Ma Rí függ a nevem a szégyentáblán. Emlékszel, mikor az első sikerem vol- amikor a kritikusok egészen belémbomlot- tak és szidlak az egész társaságot, mert a nagydijat házi embernek adta ki? Akkor hittem magamban én is. Boldog voltam a közös műteremben. Volt bennem akarat, hit, erő. Voltak vágyaim, terveim. A szegénységemben is dúsgazdag voltam. Látod ma, amikor mindenem van, ma nem tudok akarni, még félek, de ez sem tart soká. Félek, de menekülni már ninos erőm, pedig tudom, hogy eladtam, ami a legnagyobb kincs: a függetlenségemet. Eladtam az egyéniségemet mesterember lettem, akitől rendelnek, aki szállít. Holnap X grófnak állok rendelkezésére, holnapután Y bankáménak. Akkor, ha nem volt kedvem, nem dolgoztam, ha megjött egy hétig nem mozdultam a műteremből. Megfestettem a Vénuszt. Talán álom volt csak. B: Most nem vitatkozom veled. Ha ki- pented magadat, majd másként beszélsz ! Most rémképeket látsz. Ha nem is olyan, mint a venusz, de ez a portréd is fenomenális. Az irigység marja a többieket, s ha nem volnék öreg barátod, kigyót-békát kiáltanék, hogy észre ue vegyék mennyire hatalmas munka. A: Igen. Hatalmas munka. Nagy. Pompás technika, tüneményes rajz, tónusban utolérhetetlen s agszinek soha nem látott meglátása. És ti ezt nevezitek művészetnek. Jó bőr, kitűnő szabás, ezt meg jó cipőnek. De elfeleditek,hogy ami jó, még nem egyúttal művészi is. Ha mesterember volnék, mint sokan, büszke volnék s odakiáltanám, ezt csináljátok utánam! De hol van ebből a lélek, hol vagyok belőle én ? ! Hol van, amit pénzért megvenni nem lehet s nem erőltetve kottára csinálni? Látod féltem, menekültem, s amikor először eladtam magamat, elvesztem. Ma tegnapi szatócsok megvesznek, rendelkeznek velem,mint az inasukkal s úgy en- gedlmeskedem, mint a szabójuk. Rembrandt koldus volt, de Rembrandt. Gauguin a ki- gunyolt, a megcsufolt félisten a félvadak közé szökött, de Gauguin maradt. És én? Ugye most hallgatsz, még a szemembe sem mersz nézni ? ! Ti, ti nem félnétek a helyemben, bol- I dogok volnátok. Én ha összetörtem volna az I ecsetemet akkor volnék az... (Csöndesen ballagnak. — Besetétül. A 1 szolga jön, csenget. Zárnak,) —É —