Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-11-25 / 48. szám
2. oldal DOMBÓVÁRI HIRLÄP 1917 november 25. elem női kérdés is. Egy pár frappáns vonással, odacsapott — akárhányszor bántó - színfolttal a nő mai helyzetét megfesteni nem lehet. Lehet a mai női nevelést teljesen sutba dobni, lehet a nőiességükből ki vetkőzött ulta feministáknak férfiakat majmoló vakbuzgo törekvését helyeselni ; lele t a nőnek természetadta egyéni qualitásait, hivatását, rendeltetését megligálva — a férfi hivatás körébe, sajátos jogainak gyakorlásába, szórakozásaiba, sőt modorába való átültetését hangoztatni ; lehet a nő számára a politikai, társadalmi és gazdasági élet hét lakattal elzárt kapuinak megszorítás nélkül való feltárását követelni, lehet — csak ne fessék a végére : pontot tenni, hogy íme itt a nőknek az ezredéveken át hajszolt ,,kék madara“ vágyainak netovábbja, megváltása. Nem. A női kérdés korunk társadalmi kérdéseink egyik legfonlosabb része. Ez is, mint a társadalmi kérdés többi része, jelenleg csak vajúdik, forr ; mindég nagyobb és nagyobb hullámokat ver, megoldása azonban — noha a háború mértföldes csizmákkal vitte előbbre, — egyhamar nem várható ; pedig minden oldal.ól sürgetik, nők ép úgy mint a férfiak. Sőt! Mivel azonban szoros összefüggésben van más, fontos, szintén megoldásra váró kérdésekkel, ennek orvoslása, illetőleg megoldása szükségképpen maga után vonja amazok megoldását, orvoslását, sőt egyik másik kérdésnek megoldását előre fel is tételezi. Különböző, egymással tülekedő irányok vették programmjukba. Ez is, az is látja a bajt. siet orvosolni — kiki a maga módja, világnézete szerint. Már pedig, amint homlok egyenest ellenkezésben állanak ama pártok elvei egyéb gazdasági, politikai, társadalmi erkölcsi kérdésekben, úgy a női kérdés megoldása is ellentétes világnézetek, elvek harcában érlelődik. Sőt még az egyes pártok keretén is megoszlanak a vélemények a nézetek sokfélesége szerint — mert mint a női kérdés finom boncol ója Gal lire im megjegyzi : ,,a női kérdés, épen úgy, mini a szociális kérdés, nem izolált kérdés, hanem nehéz problémák egé-z tömege.“ Nem ter- jeszkedhetem ki a vélemények, irányzatok ismertetésére, azt azonban konstatálhatom, hogy e forró kérdést is Goethe nagy igazsága lengi körül : Minden nagy emberi küzdelem, harc, a hit és hitetlenség harca Ez a két nagy tábor ál! e kérdés körül is, szervezkedik fegyverkezik -- s a jelek szerint e két párt fogja megvívni a nagy csatát. Amelyik erősebb lesz, azé a győzelem s e győzelemmel a megoldás stádiumába lép a női kérdés is. Ezek után legyen szabad pár szóban az említett cikk egyes bántó, téves felfogáson alapuló kitételére reflektálnom. Nem az a célom, hogy e kérdés körül meddő vitát provokáljak, — csak az, hogy a t. cikkírónak a női nemrp legkevésbé hízelgő, sőt sértően általánosító megfigyeléseit a kellő értékre szállítsam le. Teszem ezt elfogulatlanul és abban a meggyőződésben, hogy többeknek fog elmélkedési anyagul szolgálni az, ami a t. cikkírónak tollszárában maradt. Azt mondja a cikkíró: az emberiség fejlődésével a férfiak minden téren (ipar, kereskedelem, tudomány, művészetek sib.) óriási haladást tettek ; ezzel szemben a nő nem produkált semmit';,,a nőb-n csak azok.a tulaj ic-nságok fejlódiek ki, amelyre szüksége van, hogy a férfiben támaszt nyerjen. Ezek a tulajdonságok pedig mind a nemi vonzódást szolgálják. így lett a nő tulsexuális, innen van az hogy a mai kor férfi a a nőre nem mint véle egyenrangú és jogú embertársára, hanem pusztán ,mint nemi lényre tekint, stb.“ Oka ennek a nevelés., mely a nőt közönséges férjvcidússzá formálj >, simu- lánssá.számítóvá teszi, aki hiú ábrádvilágá- nak rombadöllével. két kézzel ragadja meg a maga kültelki (?) hivatalnokát (nesze nektek hivatalnok családanyák !) s ,,ekkor bekövetkezik az az alacsony állapot, hogy a nő a férfi által nyújtott gazdasági javakért áruba adja, elcseréli nemiségét, röviden kitartatja magát, mert ez a nő sem házassága előtt, sem ezután, gazdaságilag nem produkál semmit A így ! Csipkerózsa. (Folyt, köv.) KIMUTATÁS. A ,,Postás-Korház“ javára a múlt héten közölt kimutatás óta adakoztak : jobaházi Dőry Etelka 1000 K„ jobaházi Dőry Józsefné 200 K., Veszelei Zsigmond 50 K.. A postahivatal személyzete néhai Csery Kálmán koszorújának megváltása címén 51 E. Köszöni és nyugtázza Csery István posta és távírda felügyelő. HÍREK. Esküvő. Forray Aladár dőrypatlaní főjegyző f. hó 24.-én vezette oltárhoz Paulay Irént Zombán. Házasság. Czorn Géza dombóvári kávés f. hó 14-én házasságot kötött Baluska Mariskával Rákospalotán. Személyi hir. Nagy Sándor, a szekszárdi leír. törvényszék ügyésze a héten négy napon át községünkben időzött és a járás- I bíróságon tartott tárgyalások alkalmával képviselte a vádhatóságot. Áthelyezés a vasúton. A zágrebi üzletvezetőség Gyenes József ujdombóvúri ! állomásfelvigyázót Pellérd állomásra helyezte át. Burgonya rekvirálás. A burgonya rekvirálás.t egyelőre a járás három községében kezdik meg, mert a Burgonyaközvetitő Iroda csak 3 meghízottat küldött ki, és pedig Dombóváron, Ujdombóváron és Döbrö- közön. A burgonyaközpont megbízottai : Lövi Mihály, Krau ez Rudolf és Dusenszky Simon. Főszolgabíró megbízottjai: Dombó. váró Ignácz Jenő, Ujdombóváron Horváth János Jegyző, Döbröközön pedig Tobler Gyula. Tengeri rekvirálás. Vármegyei alispán a járási főszolgabíróhoz intézett rendeletében elrendelte az 1917. évi vagy megelőző évekből származó felesleges tengerikészletek rekvirálását. A rendelet szerint minden termelő köteles az átvevő bizottságok megjelenésekor tengeri készleteit híven és pontosan feltárni és a saját szükségletét I meghaladó részét közszükségleti célokra át- I engedni. 1 r , Äz Oltáregylet céljaira az elmúlt héten adakoztak N. N, 15 K. Dvorzsák Befőné 10 K, Paul Józsefné 8 K. Ezúton köszöni és nyugtázza az Oltáregylet. Vásár. A dombóvári András napi országos vásár 30.-án lesz. Adakozás. Veüisch Lajos 30 K l adományozott a helybeli Vöröskereszt Egyletnek, melyet itt köszön és nyugtáz az Elnökség Havi értekezlet. A dombóvári Oltár- egylet ma vasárnap, nov. 25.-én tartja a rendes havi értekezletét a Zárda nagytermében d. u 4. órakor. Vármegyei közgyűlés A 21 iki megyegyűlés kiemelkedőbb pontja Tolnavármegye bizalmiszavazata volt. A különböző politikai meggyőződések örvendetes módon közelednek a megbékülés felé. Ennek jeléül a Wekerle kormány egyhangú bizalmi szavazatot kapott, dombóvárról felsőeőri Padi József, a járásból Vitkovits Ferenc szakcsi plébános szentszéki tanácsos és Horváth László szakcsi főjegyző voltak a közgyűlésen. Tétlenért tolvaj. A dombóvári fűtőház olaj raktárából az ottani személyzet vallomása szeiínt az olaj napról-napra fogyott. Egy két hét alatt 940 kg. hiányt állapított meg Bobán Jenő főszertárnok felelős számadó. F. hó 15.-án este háromnegyed 7 órakor Bobán Jenő főszertárnok és Sebők munkás bezárkóztak az olajraktárba. Alig voltak bent 30 percig, a tolvaj álkulccsal kinyitotta az ajtót. Amikor gyufát gyújtott Bobán a tettest leleplezte Illés János dombóvári fűtő személyében. Tettest a hatóságnak átadták. Baleset. A napokban reggel 4 óra tájban a dombóvári körfütőház előtt Faragó János kirendelt katona-lakatos egy gőzmozdony alatt javítási munkákat végzett. Közben Balogh János élői ütő egy másik gőz- mozdonnyal rájárt azon vágányra, mely felett a j a vitás eszközöltetett. A nagy lökés következtében a mozdony megfutamodott ! és az alatta dolgozó Faragót a fején i súlyosan megsebesítette, úgy, hogy a kapos- I vári kórházba kelleti szállítani. Fából készült hordók szállításához igazolvány szükséges. A m. kir. minisztériumnak f. évi okt. 5 én kelt 3728/ 917. M. E. sz rendeleíe szerint a fából készült hordót a magyar szent korona országainak területén kívül eső helyre csakis a főldmivelésügyi miniszter ur által kiállított szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. Dió szállítás. A közélelmezési miniszter urnák f. évi 121000/917. számú rendeleté'szerint f. évi nov. hó 5-étől kezdve bármily mennyiségben feladásra kerülő, tel BESZÉLŐGÉPEI s legjobbak 1 BUDAPEST,Vlt.,RÁKOeZl~UT 60,sajáfpalofa. Tölcséres kitűnő hangú, legujab rendszerű . . . K. 150,— Ujtalálmányu tölcsérnélküli „Etofon“ beszélőgép becsukható telővei a legtökéletesebb . . . K. 300.— Rendelésnél a pénz elére bekttlbendö.