Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1917-10-14 / 42. szám

1917 október 14, DOMBÓVÁRI HIRLÄP 3. oldal. Tengeri vétel. A kormány most ki­bocsátott rendeletével megengedi, hogy a főszolgabíró által kiadott vásárlási engedély alapján minden nem termelő a rekvirálás elrendeléséig, de legkésőbb 19i7. évi ok’- tóber hó 31-ig vásárolhat tengerit bármely, j törvényhatóság területén. Egyben felhívást I intéz a lakosokhoz, hogy mindönki lehető­leg sürgősen szerezze be szükségletét, hogy az esetlegesen korán elrendelendő rekvirá­lás miatt tengeri nélkül senki sem maradjon. Bor bejelentés. Major Lajos kir. tanácsos szekszárdi pénzügyigazgató elren­delte a bor összeírást. Mindenki tartozik borkész'etét bejelenteni, még pedig mind az ó bort, mind az uj bort. Megjegyzi a rendelet, hogy bor bejelentésének kötele­zettsége nem a bor esetleg e'jövő rekvirá- l is-a miatt szükséges, hanem csupán nem­zetgazdasági szempontból. A dombóvári bor- tulajdonosok /. hó 15-én d. e. 8 órakor tegyek meg bejelentésüket a községházán jelenlevő pénzügyőrségnél. Ä tehén- és juhtejből készült termékek vasúti szállítása. Értesülésünk szerint a tehén- és juhtejből készült ter­mékek vasúton való szállítására rendelet jelent meg a m. kir. minisztériumtól. Bő­vebb értesítést mindkét állomás főnöksége ad. Ä ruházati cikkeknek és előál­lításokra alkalmas szövetneműeknek vasúti szállítása. Értesülésünk szerint a teljesen kész, félig kész vagy .kiszabott ál­lapotban levő ruházati cikkeket, valamint ilyenek előállítására alkalmas szövelnemű- eket a Magyar Szent Korona országainak területen kívül eső helyre vasúton, hajón, tengelyen vagy bármi más módon kiszálli- t mi vagy i'yen helyre a postán feladni csak a keresk. min. által kiállított szállítási iga­zolvány mellett szabad. Azokra a kész ru­házati cikkekre, a melyeket az utas szemé­lyes használatára kézipodgyászában magával visz vagy utipodgyászában saját személyes használatára terjedő mennyiségben felad, a jelen rendelet nem vonatkozik. Van önnek törött vagy elhasznált gra­mofonlemeze? küldje be azokat még ma a VÁGNÉR „HANGSZERE IRÁLYHOZ“ Buda­pest, Vili. József-kőrút 15 és minden 6 da­rab elhasznált lemezért kap a cégtől egy uj és divatos gramofonlemezt. Az összes hang­szerek legolcsóbb bevásárlási forrása. A di- szesz árjegyzéket az érdeklődők ingyen kap­ják me. Ügyeljünk a pontos cimre. A szegények segítéséről. Olyan sok szó hangzott el egy időben e lap hasábjain a jótékonyságról. Sokat ir­tunk, beszéltünk róla, hogy milyen lélek­emelő dolog, mily nemes tiszta örömöt szerző tett, másokon segíteni. Adni azoknak, akik­nek sokszor egy-egy korona az ünnepi han­gulatot, friss kenyeret, vagy télen a meleg szobát je enti. Sokan vannak köztünk olyanok is, kik átérezték a meleg emberszeretetből fakadó szóvirágoknak igazságát. Segítenének szíve­sen, de sokat nem adhatnak, kevéssel pedig — éde.s Istenem ! — mit segítenének azon a sok-sok szenvedésen, nyomoron, mely lépten-nyomon elébünk tárul ? El-el gondolkozunk rajta, hogyan is lehetne elviselhetőbbé tenni az életet azok­nak, akikhez mostoha volt a sors és a földi javakból nem juttatott nekik semmit, csak a szükség a nyomor és nélkülözés lett az osztályrészük. S amig magam is ezen tűnő­dőm, elvonul képzeletem előtt egy kép. Álom ? . . . mese ? . . . vagy talán megtörtént valóság ? , . . Ki tudná azt megmondani ? . . . Látok egy nagy-nagy falut, melynek sok lakója közt vannak kik nagyon gazda­gok, de bőven akadnak olyanok is, akiknek napokon át nincs jó ruhájuk, nem kerül gyógyszerre és télen meleg szobára sem. Figyelemmel kisérem amint megpróbálnak minden lehetőt, de a sok jótékonycélu bi­zottság hiába kísérel meg mindent, hogy a nyomoron enyhítve legyen, ahogy nagyob­bodik a falu, egyre nő a nyomorgók száma is. Az a nehány száz korona, mely egy-egy mulatság rendezéséből, vagy ajótékoay egye­sületek által rendezett gyűjtéseken befolyik kevés arra, hogy abból több családot ala­posan lehessen segélyezni. S látom aztán, amint egy kedves ősz fejű öreg bácsi a legszegényebbek által la­kott részeket be járva' keresi, egyre keresi a megoldást. . . Elkezd számítani és meg­állapítja, hogy ha létre lehetne hozni egy olyan egyesületet, melynek 2-3 koronás tag­sági dij mellett a lakosságnak csak kéthar­mada lenne is tagja, ha az igy befolyó tag­sági dijat nem tőkésítenénk, hanem évről évre egész összegében a nyomorgók segé­lyezésére forpitanánk, olyan összeg állana rendelkezésre, mellyel már igazán lehetne a legnagyobb szükségen enyhíteni. Szinte hihetetlen, hogy nem tűnődik sokat, hanem közli eszméjét néhány jószi- vünek ismert barátjával és tájékozódásul elindulnak tagokat gyűjteni. Feltárják ter­vüket mindenfelé és mivel olyan csekélyke összeg az, amit egyesektől évenként kérnek az elért eredmény bámulatos, mert hiszen kinek ne volna évröl-évre egy-két koronája, amelyet könnyűszerrel nélkülö. hét abban a tudatban, hogy ezzel a szenvedők szükség­facsarta könnyeit segít letörülni ? Látom amint az egyesület megalakul és megkezdi működését. A tagsági dijakat ősszel szedi be el­fáradva minden egyes taghoz. Ha valaki ön­ként többet ad, nyugtázva könyveli el. Mu­latságokat rendez, de mindig úgy, hogy első­sorban a célt tekinti, tehát úgy, hogy minél kevesebb kiadással lehetőleg a legjobbat nyújtsa s a befolyt összegből segíti aztán a nyomorgókat rendszerint azzal, amire leg­inkább szükségük van. Szerez nekik fát, ruhát, élelmiszert, sőt azoknak, kik nem nyomorgók ugyan, csak szegények, kiknek egy egy nagyobb beszerzéshez szükséges összeg egyszerre nem áll rendelkezésükre, apró részletekben visszafizethető kamatnél­küli kölcsönt is ad. Működése nyomán lassankint enyhül a nyomor, a szenvedés. Vau ezentúl kenyér, ruha, tüzelőfa a szegényeknek,-gyógyszerre is jut, ha azt a betegápolási alap terhére nem lehet elkészíttetni és bár bizonyos, hogy vagyont sohasem szerez, hogy működéséről a nagyvilágban mit sem tudnak, de a helyi nyomoron mindenkor tud segíteni és mun­kálkodása nyomán jólét és megelégedés tá­mad, sőt még mintha az emberek szivét is közelebb hozna egymáshoz, mert amerre kezét kinyújtja szűnik az önzés, kevesebb az irigység és a rosszakarat. Hogyne, — hi­szen napként ragyogó jósága bőségesen ontja az emberi sziveket leginkább nemesitő és éltető azon sugarat, mely nélkül az élet si­vár és üres, — a mindent felölelő, megbo- csájtó egyetlen szépet, mely a legszenvedés- telibb életet is aranyos fénnyel ragyogja be és melynek neve a szeretet. Való ez? .........vagy csak álmodtam ta lán?.......... Ál omnak csodásajn szép volt," valóság­nak még szebb lenne, de a megvalósításá­hoz nem csak részvétteljes jó szivekre, ha­nem az önzetlen emberszeretetnek oly nagy­ságára volna szükség, mely nem csak saj­nálni tud és a pillanatnyi lelkesedés hatása alatt adni kész, hanem kész cselekedni is. Képes fáradságos nehéz munkát végezni ak­kor, amikor munkája árán százak jólétét mozdíthatja elő. Hiába a sok szép szó, szánakozással nem segítünk. Cselekedni kell, mégpedig minél gyorsabban, hogy mire ismét bekö­szönt a tél és a téllel együtt a nélkülözés és szenvedés már készen legyen a segítség is. Hogy ne akkor lássuk el a gyermekeket lábbelivel, amikor ők már úgyis jobb sze­retnek mezítláb futkosni és ne a melegna­pok beköszöntésével adjunk fát azoknak, kik a karácsonyt fütetlen szobában dide­regve töl lőtték. Mert csak akkor segítünk igazán, csak úgy dolgozhatunk eredménye­sen, ha mindent idejében végzünk el s te­kintve, hogy a mi kis községünkben a nyo­morgók száma még nem olyan nagyon-nagy nem is kellene hozzá olyan nagy összeg, hogy ezeken még most a háborús nehézsé­gek közepeit is segítve legyen, ha az adni- kcsz szivek mellé dolgos kezeket ii talál­nánk és ha a pillanatnyi nagylelkűség he­lyett akadnának kitartó munkások is. De hol vannak azok ? ..............Vagy talán mégis va nnak ?.......... B. I lletékes helyen nyert információnk szerint a múlt télen megindított és egy Ál­talános Jótékony Egyesület megalakítását célzó társadalmi mozgalom több ok miatt szünetelt, nem rég azonban mindez okok elhárittattak s misem állja útját a nemes- célú Egyesület mielőbbi végleges megalaku­lásának. Az erre vonatkozó előkészítő mun­kálatok javában folynak s igy a közjótét konyságáról ismert helybeli és környékbeli társadalom minden egyes tagjának nemso. kára bő alkalma nyílik a front mögötti munka előterében álló népjóléti tevékeny­ségre — r méljük — hatalmas szerveze- keretében m I HANGLEMEZEKET lejátszottakat,vagg törötteket cserél, vagg készpénzért is vesz WAGNER „Hsngsserkiraly“ országszerte elis­mert elsőrendű m a g g ar hangszer és beszélőgépek áruháza BUDAPEST, Vili., JÓZSEF-KŐRUT 15|v. Fióküzlet: IX.RÁDAI-UTCA 18­FEHÉRNEMŰ É S RUHAJflVlTÁST jutányos áron elfogad BÖSSNER OTTÓMÉ PETÖFFY-U. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents