Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-09-30 / 40. szám
3. oldal. DOMBÓVÁRI HIRLÄP 1917 szeptember 30. Nyomozások. Sertéshizlalás. Úgy látszik a kormány lassankin.t rálép az emberek veséjére. Tudniillik azoknak az embereknek a. véséjére-májára, akik megfeledkeztek arról, hogy ilyen könnyen sebezhető oldaluk is van. Úgy ilyen tapintatos kormányrendelet az idei tengeritermés eloszlásáról és felhasználásáról szóló intézkedés. Tendenciája az, hogy sertést, mindenki csak annyit hizlalhat amennyire saját háztartásának szüksége van. Aki ezen felül akar hizlalni, az miniszteri engedéllyel azt is megpróbálhatja, de köteles minden bejelentett hízót a maximális áron a közélelmezés céljaira bocsájtani. Ez a rendelet egyik üdvös oldala. A másik az, hogy tengerit is-csak any- nyit utalnak ki amennyire egy-egy hizó hizlalására szükség van. Már most állunk meg egy kicsit s gondoljunk a becsületesebbik eszünkkel. Beszél jünk egy kicsit őszintén — négy szemközt — magunk között. Nem baj ha hangosabbak leszünk is. Aki a háborút — ezt a ookoii ember- pusztitást -- üzleti szempontból fogja fel s módja volt itthon maradni (és hányán de hányán maradtak itthon ! ? !) az, ha még hozzá kissé — fájdalom a legtöbb nagyon — tág lelkiismeretüséget árult él, az ebben a világégésben -- amig mások égtek és leégtek — olyan vagyonra tőkére tehetett s tett szert, amilyenről még a dédunokája sem álmodhatott volna. Hiszen olyan nagyon-nagyon sokan emelkedtek ki a semmiség homályából. Any- nyi ismeretlen — most uj névvel találkozunk, akik azelőtt ,,niemand“-ok voltak. De csak voltak. Minden üzletre vállalkoztak. Minden elképzelhet öt szállítottak. 10 koronával kezdték s ma százezrekkel manipulálnak. Amikor az első ezer együtt volt, jött már a többi magától. Mindig nagyobb üzletre vállalkoztak. Sokan sertéshizlaldát is nyitottak. No — és miért ne?! ? Vagyok én egy Gyula, hogy ne szerezzek pénzt ott, ahol könnyen és gyorsan szerezhetek ? Csak a buta nem keres ma! Lenyomom a Szűcsöt, kipusztitom a Benkeyt, keresztül gázolok a Csontoson s megnyitom a sertéshizlaldám. Veszek sok disznót: olcsón; etetek beléjük kis kukoricát — eladom drágán i Fünfmal siben ist fünv und dreisig! A zsir nekem 8 koronába kerül, ha a kukoricát 140 koronáért veszem is. (No-ná maid maximális áron! Beszélhettek nekem !) Eladom a zsírt 20 koronáért s még mindég marad rebach a húson is. Harminc ezres — ropogós — nyomja a markomat. Hja kérem — drága az élet, drága minden. Még a disznó is. Illetve az ilyen „disznók“ nagyon olcsók, mert ezeknek nincs nincs máskor súlyúk, csak akkor, ha az ezreseik a zsebjükben vannak. Csakhogy akkor — óh te szegény, fixfizetéses becsületes embertársam — nem áll ám veled szóba. Akkor a vonaton minden hely az övé mintha csak ö volna a magyar állam, az étteremben nem tudnád sem tulkiabálni, de még versenyt enni sem vele, mert ok az igazi: közvélemény, az. ,,uj középosztály“, a- pénzarisztokraták. No ? Vigéc ? ! ? Jól-jól Tegnap ment el egy kis transport tízezer koronáért. Télen még jobb gsef- tet csinálunk. És igy . tovább. Ad infinitum. Hiszen mindenki tudja, látja, hogy folynak ma a a pénzügyietek. Hanem most csend. Figyelem. A kormány közibük vágott. Még nem tudják érzékeny oldalukon taláila-e őket? Mert már többször ütött rájuk, de mintha páncélt viselnének, lepattant róluk. Oh nemcsak az óhitűek, az ujhitűek sem kivételek. Ma már azok is tudják, hogy kell a felebaráti szeretet törvényét gáládul sái balaposni. Szól ez azoknak is. Mindenkinek, aki mások kárán jut olcsón liadi- vagyonhoz! Üssétek csak őket. Üssétek, mig bele nem pusztulnak. Még jobban-jobban ! Had pusztuljanak a hiénák! Had jussunk már mi iS egy. kis Iclekzethez. Végső eredményében mi is ki akarjuk bírni a háború végéig. Mi sem akarunk előbb éhen pusztulni, mint ők. Mert ha már a pénzünket elvették, legalább a falatot hagyják a szánkban. Forrai. Hnyák lisztadagja. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke elrendelte, hogy az áldott állapotban levő, gyermek ágyban fekvő és szoptató nők lisztadagját a rendes megszabás szerint járó mennyiségen felül még 20% többletei kell kiszolgáltatni. ,,Magyar Nemzet Babérkoszo- ruja41 cziuien rokkant katonatisztekből álló csoport, a háborúban részt vett tisztek, legénység tevékenységét örökitimeg vármegyénként az utókornak. A művésziesen kiállított kötetek 5—600 oldalra terjednek a követke- kezö tartalommal: 1. Néhai I. Ferencz József király és IV. Károly király életrajza arcképpel; 2. A magyar hadvezérek életrajzai arcképpel; 3. A háború alatt működő Irományok és az illető vármegyék közigazgatásának tagjai; 1. A háborúban résztvett katonatisztek és legénység tevékenysége. (Kívánatra arcképpel.) Fe:kéretnek az érdekitek, hogy tekintettel az óriási anyag rendszeres feldolgozására adataikat (születési év és hely, rang és csapattest (intézet), kifejtett tevékenység, ütközetek, sebesülés, kitüntetés stb, és hogy melyik vármegyénél óhajtanak felvétetni.) Kopácsy József ny. százados címére, Budapest II , Fö u 7. legkésőbb ez év dec 31.-ig beküldeni szíveskedjenek annál is inkább, mert az addig beérkezettek még az 1918 tavaszán megjelenő kötetekbe vétetnek fel A műből eseleg befolyó tiszt a jövedelem a ,,Nugdiias (rokkant) Katonatisztek és Tisztiözvegyek Országos Egyesülete“, valamint a ,,Legé ységi Rokkantak és Özvegyek Országos Szövetsége“ szervezési költségére for- dittatik. Gyerek ésszel. Laci gimnázisla, Boriska polgárista ; ugyanazon házban laknak, igy a kelleténél is gyakrabban találkoznak. Egy délután egyedül vannak, mi természetesebb hát, minthogy Laci megcsókolja Boriakat. Hogy mer engem megcsókolni ? — paltan fel Boriska. — Mert szeretem magát, — feleli Laci közömbösen. — Tegnap is elrontotta játékomat, úgy e akkor nem szeretett? — Dehogy is nem, már egy hét óta szeretem. — Jesszusom, — csapja össze kezét Boriska, — Laci, hiszen akkor mi nagyon sokat mulasztottunk. Örsmegerösités. A dombóvári csend- örörs a vérhas járvány leküzdésében való ellenőrzés céljából öl tővel megerősiltetett. Lopás Veszelei Zsigmond Konda- puszlfii nagyhér'ő aklát ismeretlen kóbor- cigányok feltörték és az onnan lopott két juhot azonnal a helyszínen be is ölték. Református lelkész. Papp Gusztáv Dombóvárra helyezeti református lelkész és hitoktató október l.-éa foglalja el állását. Elfogott tolvaj katonaszökevény, Kerner József 52. gy. e. katonaszökevény, iöbb-zös gépszijtoivaj épen akkor fogta el a eombovári csendőrök, mikor a kpott szíjakat híjb li cipészmestornél akarta értékelteid. Utóbb Döbrököz, Sásd és Simontornya köz-égőkben és Pécsett lopott szíjakat. Fürst Mátyás 16. gy. e. többszörös k a i o n a s z ö k«1 vény beállított D ö b r ö k ö z ön Pozsgay Erzsébet gazdálkodóhoz s olt katonai célokra való babvásárlás ürügye alatt kikutatta a házi viszonyokat. Tiszthelyettesi ruhában volt s a gyanútlan asszonytól 600 koronát és egy ’Arat lopott. A rossz ulra téri fiúiul embernek szülei igen jómódban Belováruu laknak. Felelős szerkesztő: TÄBICS BENŐ. Főszerkesztő és Lapkiadótulajdonos: Felsőeőri PT1ÁL JÓZSEF Jó családból származó 12 éves, egészséges, erős, vidéki fiú gépész, lakatos esetleg kouáe« inasnak ajánlkozik. Értekezni lehet naponta 12 órakor a szerkesztőségben. I Nosf jelent meg! KOCSIS LÁSZLÓ versei. I A „NEMZEDÉKEK“ i------kiadásában.-----s: Ára 1 korona. ::
