Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1917-09-23 / 39. szám

3. oldal. DOMBÓVÁRI HIRLÄP 1917 szeptember 23. Nyomozások. Posta. Nem azért teszem szóvá, mintha az intézmény munkateljesítménye ellen vol­nának úgy kifogásaim. Csak a sok oldalról felhangzó — mind sűrűbb panaszok kény­szerítenek reá, hogy néhány észrevételemet itt elmondjam. Elmondjam pedig azért, hogy az illetékesek a legjobb belátásuk és mód­juk szerint — javítsanak, változtassanak a helyzeten ott és úgy, amint módjukban van. Különösen a levélposta késedelmessége ellen hangzanak fel a panaszok. Nem mon­dom, hogy elvesznek a levelek, de sokszor sőt különösen az újabb időben gyakran, oly nagy késéssel érkeznek a rendeltetési he­lyükre, hogy ha a levélben küldött értesí­tések a címzettnek élet kérdéséről szólnának bizony sokszor nagy veszteséget jelenthet­nének a késedelmes értesítések. De szól ez, habár szórványosabban a hivatalos levelekre is. Magam tudok példákat arra, hogy a hi­vatalos értesítés hét héttel érkezett későb­ben, mint a hatósági kiküldött, kinek éppen ezen körülmény folytán a kiszállás alkalmá­val eredménytelenül kellett visszatérni. Nem­csak munkaidejét vesztette, de nemcsekély testi fáradságába került. Kit tegyen felelő­sé ? Az elöljáróságot nem büntetheti mert az nem kapta meg az értesítést. A posta ? Hivatkozik a nagy munkaanyagjára, kevés személyzetére, a vasúti közlekedésre, a túl­feszített, kimerült idegzetére. Hiszen ez mind igaz. Mi szívesen el­ismerjük, hogy a postahivatalok is — mint minden hivatal — túl van terhelve munká­val. Sőt azt is tudjuk, hogy a közönség is sokszor türelmetlen — ideges a postával szemben, de azért a hatóságnak mégis mó­dot kell keresnie arra, hogy az ilyen levél­mizériák akuttá ne váljanak. A magyar királyi posta — külföldi szaktekintélyek véleménye szerint — a leg­első, az egész Európában. Oly jól van szer­vezve, hogy már békében, nem egy állam postásai jöttek hozzánk, tölünk postát kezel­ni — tanulni. Ne akarja tehát a posta, hogy a háború éppen a saját honfitársaiból más véleményt váltson ki. Egy kis jóakarattal mindent meglehet csinálni. Mindenkinek aki most itthon van kétszeres lelki és fizikai erővel kell dolgoz­nia. Ott sem kell más. mint több körültekin­tés. Több akarás. Vagy ha másként nem megy, a munkát arányosabban elosztani.. Általában furcsa állapot az, ami a kincstári és nem kincstári postahivatalokat egymástól annyira éles határvonallal elválasztja, A kincstáriak éppúgy az állam érdekeit szol­gálják, mint a nem kincstáriak. A különb­ség az, hogy az állam figyelembe veszi a kincstáriak munkaegységét s a szerint ad megfelelő személyzetet, mig a nem kincstá­riakat az egységek skálája szerint fizeti s egy­általán nem törődik vele, hogyan s honnan szerzik munkaerejüket? Azt hiszem legalább Úyenféleképen áll a külömbség. Miután pedig az egységek közé csak a rovatolt egységek sorozandók, a levelek nem, tehát azok után direkt fizetés nem jár, mi­után továbbá a kisebb nostahivataloknál kü­lönösen a háborúban éppen a levélposta- forgalom adja a legtöbb munkát, mi sem természetesebb, minthogy éppen a nem ro­vatolt levelek körül van a legtöbb baj. A háborús megélhetési nehézségek őket éppúgy sújtják, mint más tisztviselőt, mégis a segítségből aránytalanul kevesebb jut ne­kik, mint más közszolgálati tisztviselőnek, sőt aránylag különösen a kisebb hivatalok­nál kevesebb, mint egy állami altisztnek, ök közvetlenül az államnak tesznek szolgá­latot s az állam bánik velők fizetésügyek­ben legmostohábban. Már pedig a rosszul fizetett munkunkástól jó munkát várni nem lehet. Szüntessék meg a posták szerződéses viszonyát, államosítsák, emeljék az előkép­zettség feltételeit, szüntessék meg a protek­ciót s a posta elfogja végezni feladatát úgy az állam, mint a közönséggel szemben. Addig is azonban legyenek rajta az illetékesek, hogy a mai Jevélmisériák a le­hetőséghez és a körülményekhez képest megszűnjenek. Bízunk benne, hogy kívánságunk meg kaligattatásra talál. — Forral. — Villámcsapás által okozott em- berlialál. Szeptember 10.-én délután 3 és 4 óya között nagy vihar vonult át Gyümöl- csény és Felsőmindszent fölött. A vihar vil­lámlással és mennydörgéssel jött. A gyümöl- csónyi puszta legelőjén Tóth József 60 éves csordás hat. esztendős kis unokájával a mar­hákat őrizte. A vihar kitörésekor a csordás és unokája egy magánosán állő fa alá hú­zódott az eső elől. Egyszerre a villám le­csapott, a csordást agyonsujtotta a kis fiút pedig elkábitotta. A marhák széijel-szalad- tak, de kár nem történt bennük. A kis fiú magához térvén sirt, de kezdetben beszélni nem tudott. A csordás testének azon fele, melyet a villám érintett megfeketedett s egyik lábbelijét foszlányokra tépte. Családja a legnagyobb nyomorban maradt hátra, mert özvegyén kívül két nagy lányát és bárom unokáját tartotta el. Két vője közül az egyik a harctéren szerzett betegségben halt el, a másik jelenleg is kórházban fekszik s fel- gyógyulásához nincs remény. A kenyérke­reső nélkül maradt család gyásza, fájdalma, kétségbeesése leírhatatlan. A visszamaradt árvák megérdemelnék, hogy a hadijóléti in­tézmények segélyében részesüljenek. Ä kenuéit“ ára. A járási főszolgabíró a járás területére a buzakenyér árát kilo­grammonként 50 fillérben, a rozskenyór árát kilogrammonként 74 fillérben állapí­totta meg. Hirdessen a Dombóvári hírlapban Ä burgonya ára. A burgonyáért kö­vetelhető legmagasabb ár móterrnázsánként tiszta súlyra a következő: Étkezési célokra szolgáló burgonyáért, mely kézzel válogatott, legalább tyuktojásnagyságu, egészséges, érett féreg,- kapavágás,- sár- és földmentes mi­nőségű, 1917. november hó 30.-ig történő szállítás esetében 22 korona. Nem étkezési célokra szolgálól burgonyáért, valamint oly burgonyáért, mely az előbbi kellékeknek meg nem telel, 1917. november 30.-ig tör­ténő szállítás esetében 20 korona. A szállí­tott burgonya (öld ó* sármentessége úgy értendő, hogy 5%-ig tartalmazhat ilynemű anyagot. A burgonyáért követelhető legma­gasabb árt készpénzfizetés mellett történő eladás esetére, zsák nélkül kell érteni és ez az ár magában foglalja a termelő helytől a rakodó állomáshoz való szállítás s vasúti kocsibarakás költségeit is. Szerkesztői üzenetek. K. J. Nagyo.j köszönjük a híradást Mindig szívesen állunk rendelkezésére más­ban is. H. B. Még ősz sincs ; s máris mintha téli álom szállt volna némelyekre . . . Pari. Szerénységünkét bemutatom. 13-14 éves fiú a dombóvári, főpostán újságkihordónak felvétetik. Jó családból származó 12 éves, egészséges, erős, vidéki fiú gépész, lakatos esetleg kovács inasnak ajánlkozik. Értekezni lehet naponta 12 óra­kor a szerkesztőségben. Halló I ; Halló! Igen Szép, ritka, ualódi és olcsó külföldi leuéifaélyegeket csak BRUCK SÁNDOR papiráruliázában uehet. Megbízható jó CIGARETTA hüuelyi es ah Brucknál uehet. é i SCHVÁRCZ JÓZSEF és TÁRSA BUDAPEST OO Vi, Vilmos császár-ut LEGKITŰNŐBB BESZERZÉSI FORRÁS MŰSZAKI i CIKKEKRE, IPARI, OAZDAl SÁGI, HÁZI CBL0ERAÍ OLAJ ZSIRADÉK CSASIS analizált! GÉP- és SZERSZÁM TELEP, |F*trflls «571 HEVEDER GUMMI ^ihhulr MiKdsEsáEi^öszAICi-iRÖBA.GÉPSZlJGYÁRrXs'ra 8

Next

/
Thumbnails
Contents