Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-07-15 / 29. szám
I ÉVFOLYAM 29. szám Dombóvár, 1917. Julius 15 Előfizetési ár: Egész évre . 12 kor. Fél évri . .fi „ Negged évre . 3 „ Egyes szám ára 20 fill. Szerkesztőség: UjdombÓYár, Rákócii-ct t. szfts Kiadóhivatal: Hunyadi-tér 24. az. Előfizetési dijak és hirdetések a kiadóhivatalba, a lap szellemi róstéi illető közlemények a szerkesztőségbe küldendők. T ARS AD AüJVIl HETIüflP eleri minden vaísárnap. Felelős szerkesztő: NESSL ÄLÄJOS. Lapkiadótulajdonos: Felsőeőri PAÁL JÓZSEF Magyar pénzek Hol vannak a háborúban meg- sokszorosodott magyar pénzek? Mert bogy vannak az mindenki előtt kétségtelen, bogy nem látjuk sehol, az mindenki előtt csodálatos. Igaz,hegy olvasunk elég gyakran, feir- tokvásárlásról, hogy egy-egy ősi birtok gazdát cserél, de mindez nem kielégítő; sőt talán a megsokszorc- sodott magyar pénznek ilyen forgalma nem kívánatos. A pénz nemzetibb felhasználását kell hangsúlyoznunk, sürgetnünk, hogy a béke az őstermelő Magyarország mellett fejlődő, ipart is találjon. Nem kívánatos a biríokvásár- lások mai formája. Lehet, hogy a vásárló bank vagy más elnevezésű szövetség intenáYellí gazdálkodásával jó példát nyújt a régi módon gazdálkodó nagybirtokosoknak és elért eredményeivel hasonló gazdálkodásra serkenti a nagybirtokosokat. Mert csak ezeknek szolgálhat jó példával. A kis és középbirtokosoknak nem, mert ezek teljesen más és elütő módozatokkal lehetnek intenziv termelők mint a többezer holdasok. Ugyanis inig ezeknek pénzbőségük folytán rendelkezésükre állhat a termelés minden modern eszköze és kívánalma, addig a szegényebb birtokosok ezek híjával utánozni sem képesek őket. Az ország birtokosainak nagy többségét mégis csak a kis és nagytermelők teszik. Tehát ha a tőke arisziokracia modern gazdálkodásba akarja vezetni saját példájával az elmaradt magyar löldmivelést, akkor e szép jelszót ne használja fel a saját javára úgy, hogy a tulajdon k é p e n i földművelő osztályon és a tulajdonkénem magyar földmive- lésen nem segít, hanem letéve álar- czát oly munkába kezdjen, mely gazán megjavíthatná ósdi termelési módunkat. De ha már minden áron ingatlanba akarja fektetni rengeteg heverő tőkéjét, akkor ne magyarlakta vidéket válasszon, hanem vá- | | sároljon a bank, vagy szövetség ; nemzetiségi területen latifundiumoti Tanuljanak a magyarországi román pénzintézetektől, melyek már évtizedeken át kitartó munkával vásárolták a magyar kézen levő ingatlanokat és juttatták kedvező feltételek mellet román kézre. Itt van a kedvező alkalom és most vásároljanak ők, a meggazdagodott magyar bankok román, tót, szász stb. nemzetségü birtokosoktól és mutas- j sák ki magyarságukat azzal, hogy magyarosítás céljából bizonyos haszonról is le tudnak mondani a magyar szegényebb néposztály javára. A pénztelepitésnek a birtokvá- í sárlásnál sokkal szükségesebb és I sürgősebb móaj i van. Vagy ki nem j tudja, hogy a német gyáripar mily | hatalmas méretekben épit magyar ; telepeket, alapit nálunk gyárakat és vállalatokat? Hivatkozunk csak | a ,,Kosmos“ budapesti óriási nyom- dateknikai, tudományos és irodalmi j könyvkiadó és kereskedő vállalatra, i mely tüneményesen élelmes módon szerzett és szerez magának ismeret- j séget és köt üzletet majd minden városban magyar pedagógusokkal. Ilyen célra kellene a magyar pénz! Ha tud az a német tőke a háborús j j viszonyok mellet építkezni, ha eltudja helyezni cikkeit, akkor magyar pénzen is me glehetne ugya- j I nezt tenni. Csak egy feltételt valósítson meg, hogy a versenyt é\\- hassa: legyen szolid és megbízható vállalat, mint a legtöbb német.Nemzeti szempontból mérhetetlenül fontos és sürgős a magyar ipar és ke- ! reskedelem megteremtése, mert itt | is elkésünk, ha patópáloskodunk. I Azt kérdezzük tehát hangsúlyozva hol vannak a magyar pénzek? A féié's leteltévelkírjük előfizetőinket a hátralék beküldésére és az előfizetés megújítására. Régi fürdők. Azok, akik előtt különösképen csak a külföldi fürdőknek van tekintélyük: csodálkozni fognak, bogy Magyarország a régi időkben fürdőélet dolgában nem egy nyugati áliamot megelőzött. A XIV. századból már vannak adataink, amelyek erre vallanak. A fürdőszobát ia megszoktuk a legújabb kor higiénikus vívmányának tekinteni, mint ahogy tényleg a nagvárosi építkezésben, nagy tömegek számára, csakugyan a modern, a demokratikus fejlődés eredménye a fürdőszoba. De a múltja azért nem itt kezdődik, kanéra sokkal messzebb, nem is szólva most a rómaiakról, akik pompás fürdőket tadtak építeni. A régi magyar századokban is ismerték s éltek vele, természetesen nem polgárházakban, hanem kastélyokban. Azokból a föidjegyzésekből, adatokból, amelyek errél szólnak, megemlíthetjük, hogy például Thurzó György nádor fürdőszobája cobolyprémmel volt behúzva. Thassy Klára, amikor 1650 heti íórjhezment, kelengyébe fürdőlepedőket is kapott, mint ahogy az inven- tárium mondja: huszönöt házi szőttes és huszonnégy skófiummal kivarrotí selyem feredő lepedőt. Kapy Miklós budai várkapitány !388-ban felépittetve a sárosmegyei Kapivárát, az építőmesterrel kötött szerződésben kikötötte, hogy: ,,tartozik fürdőházat asinálni és két kö és két rézkáddai ellátni,,“ A Balaton mentén már a XIV században külön ,,feredőház“aik voltak a váraknak, vetkőző és ,,hüselő“ helyiségekkel A meleg gyógyforrásokat régmúlt időkben „bányá“-nak hívták. Ez magyarázza, hogy miért hivja még ma is a szalontavi- uéki és sárréti paraszt a nagyváradi gyógyforrásokat Püspökbűnyának és Félixbányá- nak. Csáki István felsőmagyarországi várkapitány, akit 1687-ben a hírhedt Caraffa már majdnem az eperjesi vértörvényszék kezére adott: megszabadulva Eperjesről a lengyelországi Krepnica fürdőbe ment. s ’innen Írja levelében Bonis iászlónak: „Hagyd oda egy kisség toltsvai szellős házadat és jer gyönyörködni a fenyvesek közó, ahová nem ér el b... Caraffa keze.“ 1701-ben Sa- voyai Jenő herceg a Csepelsaigeten használt Dana-fürdőt. A szigeten, amely akkor a herceg birfoka volt, nsgz fürdőházat csináltatott amelyet a XVíIl. «zárad végén bontottak le. Bajalich Ádárn báró, a hétéves háború bőse. 1790-ben egy szegedi rokonához irt levélben említi, hogy: ,,a Ditterbach- nái szerzelt kínos köszvény miatt a budai bányákat rendelte a feltser, ahová isten segedelmével jövő szűz havának 1-ső napján el is indulok.“ Bedeg Györgyéé, Patécsi Zsófia, Szádvár hősies védőjének felesége említést tesz valami „meleg feredőrőí“,
