Dombóvári Hírlap, 1917 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1917-01-14 / 3. szám
1917. január 14. DOMBÓVÁRI HIRLÄP 3. oldal. ROVÁS Lopnak. Nemcsak Dombóváron — nálunk is lopnak. Eleinte egyesszámban, most már többen, sőt sokan lopnak. Nemcsak csirkét — mást is lopnak. Azelőtt pénzt; most mindent kiemelnek. Minden gazember a maga szakmájának megfelelően, legjobb körülményei szerint: de lopnak. Szomorú — de tény! Nem az a legszomorubb, hogy a tulajdonjogot negligálják, hanem az, hogy már annyian és olyan feltűnően, hogy azt mondjam — szemtelenül löpjnak, hogy már azon csodálkoznánk, ha egy nap arra ébrednénk, hogy az éjjel: nem loptak. Most ne higyjük ám kérem, hogy csak az a gazember, aki mások tulajdonát, csendben, nesztelenül s óvatosan, az éj sötét leple alatt teszi sajátjává. Óh nerh ! Ezek a kisebb gazemberek, mert ezeket sokszor s különösön most, a mai éhezésre kényszerítő világban, a háborús megélhetési s létfenntartási küzdelem sodor a bűnbe, hahem a másik fajtája az, akinek megvan a megélhetése, van szépen ingó és ingatlana s aki mindennek dacára mégis lop, fényes nappal, mindenki szemeláttára, a megkárosuló fél hozzájárulásával, mert az maga kénytelen arra alkalmat adni mégpedig úgy, hogy utána a tolvajnak — vagy ha úgy tetszik „uzsorás“- nak — még meg is köszöni, hogy az meglophatta. Ez szomorú ! Hogy azok az Uzsorások legtöbbször a földnélkülieket lopják: szomorúbb, a legszomorubb pedig az, hogy azoknak nagy része a „katonai szolgálat alól“ fel van mentve. Természetesen ök a legtöbbször arra hivatkoznak, hogy az élet drága. Igaz, az élet ma drága, de az az áremelkedés csak tizedrésze annak az árnak, amit ők minden külső kényszer nélkül, csak azért mert háború van s ma könnyű a zavarosban halászni — megállapítanak. Ha .tőlem függne, úgy a kisgazembere- ket a frontra küldeném egy kis „kijózanító“ kúrára, a nagy gazembereket a deresre fektetném, hogy mások is okuljanak. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy az élet 50°/o-el olcsóbb lenne! Fájdalom büntetőtörvényeink túl humánusak. Nagyon szép az embertársaink iránti könyörületesség, a humanismus, de ne felejtsük el, azt: nem a gazembereknek csinálták. — >y De, hogy visszatérjek a csirketolvajokra j áj daimas szívvel konstatálom, hogy azoknak j 60°/„-a a statisztika adatai szerint fiatalkorunkból, azaz azokból a sihederekből, gyerekekből áll, kiket a „nemzet virágainak“, a „jövő generatiónak“ a „haza leendő polgáraidnak nevezünk. S ha ezek tovább is ezen az utón haladnak, úgy minden jós tehetség nélkül megjivendelhetjük, hogy Magyarország nem lesz, csak volt! Mert, hogy áz uj Büntetönovella ezeken a bűnösökön nem fog sokat javítani, azt már nagyon sokan konstatálták. De ugyanakkor azt is elismerték — s ezt én is egész meggyőződésemmel vallom, — hogy amig a ,,deres“ fénykorát élte, addig nem 60, de lOsem volt a fiatalkorú bűntettesek százaléka. Azoknak tehát ezt ajánjom. Ne higyjük, hogy lealacsonyítja emberi méltóságukat. Sőt, emberré teszi őket! S itt had hajtsam meg elismerésem zászlaját a magyar csendörség előtt. Ez a szerény, magát nem dicsérő, de annál tevékenyebb intézmény egyike azoknak, mely legjobban bevall, mely fáradhat tatlan buzgalommal, de annál gyengébb ü- zetéssel végzi önfeláldozó, veszélyekkel tei- kötele'sségét s bátran mondhatjuk : eredmó- ; nyesen. Adjanak a csendörségnék több jogot, I hatalmat, állítsanak fel minden őrsön egy jó fajta derest s engedjék őket szabadon rácsapni a gazemberekre, a társadalom fekélyeire, erősítsék meg az őrsöket s biztosi- ! tóm nemcsak Dombóváron, de az egész or- j szagban hamarosan megszűnnek úgy a tol- | vajlások, mint az uzsorák. Forrai István. j — Ä dombóvári gyermekmenhelg- telep bizottság f. hó 5.-én Szállás Jánosáé elnöklete alatt gyűlést tartott. Az elnökség I ez alkalommal számolt be a sylvesteresti ; jövedelemről. A tiszta jövedelem 1092. K ; volt. melyről a gyűlés akként határozott, hogy 1000. K- segélyezésre fordilassék, 500 K. pedig mint tartalék kezeltessék, egyúttal felhatalmazta az elnököt, hogy 100. K-t utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, mint gyorssegélyt bármikor kiutalhat. A telep jegyzője Gyenis Antalné e tisztségéről, nagymérvű eitoglaltsága miatt lamondott. Hét évi buzgó munkásságát a közgyűlés jegyzőkönyvben köszönte meg s helyére Sas Lajosnét váiosztotta. A bizottság hölgytagjainak számát 19- ről 24-re egészítette ki. Megválasztattak < Austerlitz Viktorné, Bajusz Árpádné, Dr. Bárány Lipótné, Parti Józsefné és Weisz Béláné. — Drágább lesz a vasút mint a ,,Dunántúl“ írja a kormány hétfőn a kép- viselőház elé több javaslatot terjeszt, me- j lyek között lesz egy vasúti javaslat is, amely ; á tarifák 30 százalékos emelését foglalja | magában. — Ä tahi „csillagvizsgáló“. Megszokott dolog az, hogy az emberek jósokhoz fordulnak a mai világban, akik eltűnt hozzátartozóikról hirt tudnak mondani. A tabi jós abban különbözik a többitől, hogy ez — orosz fogoly, valamelyik muszka síkságon juhász volt, míg az atyuska dicsőségéért fogoly nem lett. Nagy hire van a kör- nyéken. Meg kell neki mondani az eltűnt személyi adatait, — arra valami könyvbe néz, azután a csillagokat vizsgálja (ez teszi meg!) s aztán kinyilatkoztatja a titkot. Különben nagyon ártatlan és — önzetlen, ami ritkaság a szakmájabelieknél. Nem fogad el pénzt a tudományáért, legfeljebb dohányt- cigarettát. Ami nem is rossz honorarium ebben a dohányinségben. — Hócipő fonás Szakcson.A szaké i vöröskereszt egyesület elnöke Vitkovits Ferenc szentszéki ülnök plébános a napokban szállíttatja el a honvédelmi minisztérium ,,Hadsegélyző Hivatalának“ azt az 54 pár hóezipőnek való zsuppfonást, melyet a tél hidegében sokat szenvedő katonáink számára a szakcsi leánygazdasági iskola növendékei készítettek a vörökereszt női tagjainak vezetése és buzdítása alatt. A mintát a hócipőhöz és fonáselőirását a ,,HadsegéIyzö Hivatal“ küldte ki. A suppot a jó lelkű szakcsi gazdák adományozták, a fonás munkáját az adventi délutánokon este 7 óráig a l.katholikus kör helyiségében végezték a le- ; ányok. — A felügyeletet és munkavezetést az elnökön kívül özv. Rétyi Lászlóné, özv. ! Klapp Józsefné, Horváth Lászlóné úrnők, továbbá Gáspár Leóné Bősze Róza tanítónő és Magyar Béla hitelemző, mint a vörös ke- i reszt fiókegyletének buzgó tagjai végezték I felváltva. — Az elnökség köszönetét mond mindazoknak, kik a jótékony cselekedethez bármily módon hozzá segítették. — Ritka természetitüneméngbeu gyönyörködhettünk f. hó 7.-én este Vs8 órakor Dombóváron. A fehérfényü hold most kivételesen olyan nagy udvarral jelent meg, mely a látókörnek legalább is 1U részét foglalta le magának. Közepén fehér melegfényben mosolygott a kisarcu hold. Találgattuk, mit jelenthet ez, békét vagy öldöklést? Reggelre megkaptuk a választ. Tiz centiméteres fehér leppel borította a vidéket s nagy pelyhekben esett a hó egesz nap. A tegnapi locs-pocsas időt, szép, fehér téli nap váltotta fel, a gyerekek sietve hozták le a padlásról szánkójukat s igyekeztek a tél örömeiből legalább is egy kicsike részt kivenni, mert ők is jól tudják, hogy a tél megöregedve érkezik hozzánk, akkor mikor másutt kiadta erejét. Ide csak meghalni szokott jönni. — Ä fatalpu cipő. A kormány Budapesten a cipészek részére tanfolyamot rendez, hogy őket a legmegfelelőbb fatalpakkal s ezek alkalmazásával megismerlesse. A vidéki városokból is felvesznek a tanfolyamra mestereket, akiket azzal a kötelezettséggel fognak kiképezni, hogy aztán odahaza a többi mestereket is beavassák a készítésbe. A jelentkezők anyagi támogatásban is részesülnek. HÄZIRSSZONYOKNÄK. Szappanfőzés. A szappan mai hallatlan drágasága ismét divatba hozta a szappannak házielőállitását. A jó szappan készítésének módja a következő : Veszünk 3 kgr zsirhulladékot 1 kgr. lugkövet és 7 liter vizet. Á lugkövet beletesszük a vízbe és felforraljuk. A nyert lugoldatot 3 részre osztjuk. Két részt beleteszünk a szappanfőző üstbe s hozzáadva a zsiradékot, kavargatás közben gyengén melegítjük, mig feltő. A felforrás után lassú tűzön még egy órán át főzzük. Az üst tartalma ekkor két részre válik; felül úszik a szappanenyv, az alsó vizesróteg a szappan- lug. A szappanenyvet lekanalazzuk egy másik edénybe s a félretett, még ugyanannyi vízzel hígított V» rész lúgot hozzáadjuk és felfőzzük vele — Ezzel a szappanfózés be van fejezve, miről úgy győződünk meg, hogy egy fakanál nyelét két ujjnyira belemártjuk a szappaneny vben, kihűlés után gyűszű- alakban húzható le a kész szappan. Ha a szappantömeg morzsás külsejű, akkor vizet kell hozzáadni s újból felfőzni. Ha a szappanenyv a lúgtól nem akarna elválni, a fenti mennyiséghez egy jó evőkanál szilárd konyhasót adunk s összekeverjük vele. Vörösborfoltok eltávolítása, A vörösbor okoata foltot, forró telyben ki kell mosni, ha tisztult, forró vízben kiöblintendő. Szappant nem kell hozzá használni. Ha a bor mesterségesen festett, akkor kénnel kel füstölni úgy, hogy parázsra kénport hintünk és a foltos részt föléje tartjuk.
