Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 2. szám - Barth Károly: A szeretetben nincs félelem
BARTH KAROLY A szeretetben nincs félelem Karl Barth (1886—1968), századunk kiemelkedő svájci teológusa, életének utolsó szakaszában szinte kizárólag a bázeli fegyintézet istentiszteletein prédikált. „Ügy látszik, az embernek börtönbe kell jutnia, ha Barth professzort hallgatni akarja” — mondták az éles nyelvű bázeliek. Alábbi prédikációját a fegyintézet 1961. augusztus 6-án tartott isten- tiszteletén mondta el. (Némi rövidítéssel közöljük.) Barth két alkalommal is járt hazánkban: 1936-ban és 1948-ban. „A szeretetben nincs félelem: sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” ÍJn 4,18 Kedves Testvérek! Biztosan hallottátok már éltetek során valamikor ezt a szót: megtérés. A megtérés fordulat, új kezdet. Életünkben egy más, egy jobb út veszi kezdetét. Megtérés — mennyit beszéltek, mily sokat elmélkedtek már keresztények róla. Az is megeshetett, hogy valaki így szólt egyik- másiktokhoz: tulajdonképpen arra van szükséged, hogy megtérjél. Hogy megtérjünk — bizony ez az, amire mindennél nagyobb szükségünk van. Nemcsak egy alkalommal, hanem naponta újra meg újra. Tulajdonképpen a felolvasott igében is a megtérésről van szó. Amit itt a szeretetről és a megtérésről hallottunk, mind-mind arra utal, hogy meg lehet és ezért meg is kell térnünk. Természetesen ez csupán elrejtve, amint mondani szokták: a sorok között bújik meg. Éppen ezért majd csak befejezésül foglalkozom vele újra. Most elsősorban arra ügyeljünk, ami világosan kivehető az igéből. Ez pedig így szól: A szeretetben nincs félelem. A szeretetben! Nem különös? Mintha a szeretet valami hely lenne, valamilyen tér, egy olyan ház, amelyben az ember tartózkodhat, lakhat, ülhet, állhat és járhat. A Bibliában sok ehhez hasonló kifejezéssel találkozunk. Többször olvashatunk ilyesmit: a hitben, vagy a lélekben, vagy az Űr ban, vagy a Krisztusban. Mindegyik kifejezés ugyanazt a házat jelöli meg, amelyet itt szeretetnek nevez az ige. A szeretetben. Próbáljuk most tüzetesebben megvizsgálni. Ebben a házban — vagyis ,,a szeretetben” — van egy házirend. Ennek a házirendnek egyik mondata — hogy úgy mondjam első paragrafusa — így hangzik: A szeretetben nincs félelem. Más szóval: a félelemnek itt nincs keresnivalója, ki van zárva. Szinte a vasúti kocsik felirata jut eszünkbe: Tilos a dohányzás! Vagy bizonyos építkezési területek kiírása: Idegeneknek tilos a belépés! Itt azonban nemcsak tiltásról hallunk. A szeretetben nincs félelem. Egyszerűen nem létezik. A szeretet kiűzi a félelmet, ahogyan a rossz levegőt is kiviszi a szobából egy jóravaló kereszthuzat. Vegyünk egy szebb hasonlatot. Amikor a színházban szétmegy a függöny, vagy amikor a koncerten megszólal a zenekar, egyszerre megszűnik az emberek fecsegése. Ugye, milyen jó ennek a jó háznak jó házirendjében ez a jó első paragrafus.
