Diakonia - Evangélikus Szemle, 1993
1993 / 2. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség határán túl. A tizenkét apostol tanítása (Didakhé) I.
72 VEÖREÖS IMRE: A TIZENKÉT APOSTOL TANlTÄSA A zsidók imádkozásától való elhatárolás és a Miatyánk szövegének a 'közlése arra mutat, hogy a Did környezetében voltak olyan keresztények, akik megkeresztelkedésük után is tovább használták a zsidó fő imádságokat, valamint, hogy akkor és ott még nem volt a Miatyánk a keresztények legismertebb imádsága. A Miatyánk szövege lényegében azonos — három kisebb eltéréssel — a Máté evangéliumában közöltével, de a Did elsőként hozza a liturgikus hagyományban a dicsőségmondást, mely Máté szövegéből a régi kéziratokban hiányzik, Lukácsnál sem található. A doxológia itt kéttagú: „Mert tied a hatalom és a dicsőség mindörökké.” Az említett eltérések jelzik, hogy Did a szöveget nem Máté evangéliumából vette, hanem olyan szóbeli hagyományból, amely a Máté evangéliumáéhoz hasonló vidékről és hasonló hagyománykörből származik (E. Lohmeyer). A Did a Miatyánk szövegét ezekkel a szavakkal vezeti be: „amint az Ür parancsolta az evangéliumában, így imádkozzatok.” A Miatyánk rendszeres használatáról ez a legrégebbi közlés. A Miatyánk szövege után következik az előírás: „Naponta háromszor imádkozzatok így” (8,3). Itt találkozunk először az egyház napi három imaidejével, amelyből később a liturgikus napi imaidők kialakultak. A legrégibb úrvacsorái imádságok A Didakhé legmegragadóbb, ám legtalányosabb része következik. Nyelvének szépségével, mély istendicséretével, Krisztus-központúságával és forró reménységével átsugárzik a századokon jelenünkbe. Ismerkedjünk meg teljes szövegével! 9. fejezet: (1) Ami az eukharisztiát illeti, így adjatok hálát: (2) először a kehely fölött: Hálát adunk neked, Atyánk, a te szolgádnak, Dávidnak szent szőlőjéért, melyet tudtul adtál nekünk a te szolgád, Jézus által. Dicsőség neked örökké! (3) A kenyér megtörése fölött pedig: Hálát adunk neked, Atyánk, az életért és az ismeretért, melyet tudtul adtál nekünk a te szolgád, Jézus által. Dicsőség neked örökké! (4) Amint ez a megtört kenyér szét volt szórva a hegyeken és összegyűjtve eggyé vált, úgy gyűjtessék össze egyházad a Föld végső határairól a te országodba. Mert tied a dicsőség és a hatalom Jézus Krisztus által mindörökké! (5) Senki ne egyék és igyék az eukharisztiátok- ból, csak azok, akik meg vannak keresztelve az Ür nevére. Mert erről mondta az Ür: Ne adjátok a szentet a kutyáknak.” 10. fejezet: „(1) Miután pedig beteltetek, így adjatok hálát: (2) Hálát adunk neked, szent Atyánk, a te szent nevedért, melyet szívünkbe költöztettél, és az ismeretért, és hitért és halhatatlanságért, melyet tudtul adtál nekünk a te szolgád, Jézus által. Dicsőség neked örökké! (3) Te teremtettél, mindenható Ür, mindent a te nevedért; ételt és italt adtál az embereknek élvezésre, hogy hálát adjanak neked. Nekünk pedig lelki ételt és italt és örök életet adtál a te szolgád által. (4) Mindenekelőtt magasztalunk téged, mert hatalmas vagy. Dicsőség neked örökké. (5) Emlékezzél meg, Uram, egyházadról, mentsd meg minden gonosztól, és vidd teljességre a te szeretetedben; gyújtsd össze a négy égtáj felől, megszentelten, a te országodba, amelyet készítettél számára. Mert tied a hatalom és a dicsőség mindörökké! (6) Jöjjön a kegyelem és múljék el ez a világ. Hozsanna Dávid Istenének. Aki szent, jöjjön, aki nem az, térjen meg. Maran athá! Ámen. (7) A prófétáknak engedjétek meg, hogy hálát adjanak, valahányszor akarnak.”
