Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 1. szám - Kulturális figyelő
78 KULTURÁLIS FIGYELŐ kishitűségünkről, fogyatékos bizalmunkról, erőtelen bizonyságtételünkről — azonban kevés szó esett. Többnyire csak az egyházi vezetőséget szólították fel bűnbánatra.” Hempel püspököt idézve arra figyelmeztetett, hogy „a bűnök számonkérésének dolgával körültekintően kell foglalkozni”. A bűnbeismerés időt igényel, „mert ez nem egyszerűen becsületbeli dolog, azt kell ugyanis felismerni, hol történt a hiba”. „Különben is — jegyzi meg Krusche — el kell gondolkoznunk azon, hogy vajon minden tévedés bűnnek nevezhető-e. Egyik prédikációmban azt mondtam: még unokáink is szocializmusban fognak élni. Lebecsültem a szocialista állam gyengeségét és korrupt voltát. A két államiságban élő német népet az európai biztonság feltételének tekintettem. Ebben tévedtem. Vétettem is? Talán. Lehet, hogy nem akartam számolni bizonyos tényekkel. Lehet, hogy sok mindent elhitettem magammal.” „Bizony ránk fér, hogy a 19. zsoltárral így imádkozzunk: szabadíts meg azoktól a bűnöktől, amelyekről nem is tudok.” Krusche püspök visszatekintését a hálaadás szavával zárta, és újra felhívta a figyelmet tanulmányának mottójára s egyben címére: „Gondoljatok arra, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.” Ezért a tekintetet előre irányította. A német egyházi újraegyesülést nem tekintette befejezett ténynek, inkább folyamatnak. „Egybe kell nőnünk” — mondotta. „Vagy még inkább: együtt kell növekednünk!” Hangsúlyozta, hogy ma is aktuális, amit 1967-ben a Schwe- rinben tartott zsinat annak idején az NDK által meghatározott körülményekre vonatkozóan mondott ki: „Jézus Krisztus előttünk jár a számunkra új társadalmi helyzetben is, feladatokat tűz elénk, és biztosítja a szolgálat lehetőségét.” Nemcsak a kelet-német egyházaknak, nekünk is — ismét — új társadalmi, gazdasági és politikai feltételek között kell szolgálnunk s keresnünk az egyház útját. Ne gondoljuk, hogy a liberálisan demokrata, vagy a demokratán konzervatív, a munkanélküliséget kikerülhe- tetlenné tevő piacgazdaság és a többpártrendszer, a pluralista gondolkodás új világában nem kell már kísértésekkel megküzdenünk. Tanultunk-e, tanulunk-e a múltból? Annak hibáiból, tévedéseiből és jó eredményeiből is? Csak Isten színe elé állva és nem politikai jelszavak hatására tudjuk felismerni vétkeinket, és azt is, amiért és akikért hálával tartozunk Neki. Benczúr László
