Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 4. szám - Urbán Ernő: Az ébresztő ige
URBÁN ERNŐ Az ébresztő ige És a gyermek Sámuel szolgál vala az Űrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Űrnak kijelentése, nem vala nyilvánvaló látomás. És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt. Szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott. És az Istennek szövétneke még nem olta- tott el, és Sámuel az Űrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt: Szólott az Űr Sámuelnek, ő pedig felele: Imhol vagyok! És Élihez szalada, és monda: Imhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza) feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék. És szólítá az Űr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Imhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak, fiam, menj vissza, feküdjél le. Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentette ki néki az Űrnak igéje. És szólítá az Űr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Imhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Elinek, hogy az Űr hívja a gyermeket. Monda azért Eli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére. Akkor eljővén az Űr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel; Szólj, mert hallja a te szolgád! És monda az Űr Sámuelnek: íme én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele. lSám 3, 1—11. Szentigénk régmúlt időkről szól. Évezredek múltak azóta, mégis annyi a közös vonás a mával. A történelem nem ismétlődik, de az ember ugyanaz. Készek vagyunk ugyan sokszor a múlt szépítésére, régi jó időkről beszélünk, de az igazság az, hogy az élet akkor sem volt más, mint napjainkban. Ha forgatjuk a Bírák könyvét és Sámuel két könyvét, mozgalmas, izgalmas idők szele csapja meg arcunkat. Háború háborút követ. A fegyverek nem érnek rá berozsdásodni. Ellenség sarkában ellenség. Alig heverte ki az ország az egyik pusztítását, máris ott terem a másik. Tenger nyomorúság és szenvedés mindenütt. Közbe-közbe akadnak csendesebb idők is; fegyverszünet rövid, futó időszaka. Legalább egy kis időre elül a csatazaj. Mindenki újra a Megjelent Scholz László és Urbán Ernő közös igehirdetés-kötetében, Budapest, 1937. A kötet címe: Krisztus hatalmában.
