Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 3. szám - Andorka Rudolf: A művi abortusz – a demográfia nézőpontjából
ANDORKA RUDOLF A művi abortusz — a demoráfia nézőpontjából Ebben a rövid cikkben csak a demográfia tudományának szempontjából foglalkozom a művi abortusszal kapcsolatos igen bonyolult — etikai, filozófiai, pszichológiai, orvosi kérdéseket is felvető — problémával. Tehát arra térek ki, hogy 1. milyen demográfiai hatásai vannak a művi abortusznak, 2. milyen hatásokkal járnak a művi abortuszra vonatkozó különböző jogszabályok, 3. milyen tendenciák figyelhetők meg a művi abortuszok gyakoriságának alakulásában és a jogszabályi rendezésben. Nem kétséges, hogy a művi abortusz komoly beavatkozás a nő szervezetébe, és hogy lehetnek súlyos vagy kevésbé súlyos egészségi kárai. A legális és ennek megfelelően minden esetben egészségügyi környezetben végzett művi vetélés okozta halálozás ma már egészen alacsony szintre süllyedt, különféle szövődmények azonban előfordulnak és meddőséget, spontán vetélést okozhatnak. Tömeges demográfiai hatásai közül a koraszülési valószínűség megnövekedése a legsúlyosabb. Hazánkban a koraszületések aránya igen magas: az újszülötteknek közel 10 százaléka 2500 grammnál kisebb súlyú (ez a súlyhatár a koraszületés egyik demográfiai definíciója) és közel 9 százaléka születik a 37. hét előtt (ez a másik definíció). A magyarországi csecsemőhalandóság is lényegesen magasabb (ezer csecsemő közül 15 hal meg egyéves életkorának elérése előtt), mint a hasonló gazdasági fejlettségű és egészségi ellátású országokban, a csecsemőhalandóság pedig sokkal nagyobb (ezer 2500 grammnál kisebb súlyú újszülött közül 106 hal meg) a koraszülöttek között. Így a magas csecsemőhalandóságban is lényeges szerepet játszik a művi abortusz. Az életben maradó koraszülöttek körében az átlagosnál nagyobb a különféle kisebb egészségi károk, hátrányok előfordulásának valószínűsége. Ezért különösképpen veszélyes döntés művi abortuszhoz folyamodni, ha a nő a későbbiekben gyermeket kíván világra hozni. Ezért biztosan állíthatjuk, hogy a jelenleg a fejlett társadalmakban elterjedt születésszabályozási módszerek közül a művi abortusz a messzemenően legtöbb káros hatással jár. Hozzá kell tenni, hogy a művi abortusz veszélyessége erősen függ attól, hogy a megtermékenyülés után mennyi idővel kerül rá sor (ez az egyik indoka annak, hogy a legtöbb országban csak az első három hónapban engedélyezik) és milyen módszerrel végzik. A művi abortusz jogi szabályozásáról folyó magyarországi vitában többször felbukkan az az érv, hogy a művi abortusz engedélyezettsége miatt alacsony a magyar születésszám, tehát mintegy ez az egyik oka annak, hogy évek óta többen halnak meg Magyarországon, mint ahányan születnek. En-
